A magyar vámigazgatás folytatja az informatikai környezet európai szabályozás által előírt átalakítását. A tavasszal bevezetett vám elé állítási funkció után az exportirányú és a T-okmányokkal lebonyolított áruszállításokat érintik változások, melyeket a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) mutat be a szállítmányozói és logisztikai szakterületek számára.
Az Uniós Vámkódex végrehajtása mellett elfogadott informatikai munka-program első legnagyobb, valamennyi harmadik országos áruszállításban érintett gazdasági szereplőt érintő eseménye a korszerűsített import vámrendszerek (AIS) bevezetésével kezdődött meg 2023 decemberében. A lassan egy éve működő igazgatási rendszerben az átalakult árukiadási engedélyek alkalmazását kellett megismerni, ugyanakkor a vámszakmai terület szereplőinek folyamatos visszajelzései, egyeztetései alapján alakult ki az informatikai környezet mára viszonylag problémamentes működése. A belépési gyűjtőáru-nyilatkozatok új informatikai környezetét (az ICS2-t) támogató vám elé állítási funkció (ANPNTS) áprilisban lépett életbe, amelyet elsősorban a légiforgalmi, postai és e-kereskedelmi szereplők vámfolyamataiban alkalmaznak.
Az importrendszer tavalyi bevezetését követően egy újabb változás lép életbe a gazdasági szereplők életében az átalakított export vámrendszer elindulásával. A kiviteli folyamatok a felrakást követő ellenőrzést biztosító vámeljárással kezdődnek, majd az Európai Unió vámhatárán kiléptetéssel zárulnak le, amely igazolja az áru exportőre részére, hogy az értékesítésének forgalmiadó-mentessége igazoltan megtörtént. Évtizedek óta fennálló gyakorlat volt, hogy az induló szállítmány okmánycsomagjába a gépkocsivezetők részére kiviteli kísérőokmányt (ismert nevén: „ex-papírt”) is átadtak, amellyel az EU területén és kiléptetéssel tudta kezdeményezni az áru azonosságát.
Az új rendszer bevezetését követően az egyik legjelentősebb változás a kísérőokmány megszűnése lesz. A vámigazgatási rendszer decembertől a berakodást követő vámkezeléskor mindösszesen egy MRN azonosítószámot fog kibocsátani, amelyet az áruszállítási okmányokon vagy a szállítási utasítások tartalmában kell megjeleníteni. Az MVSZ szakértői jelenleg vizsgálják annak hatását, hogy a több évtizedes gyakorlatról problémamentes-e az átállás, ha a gépkocsivezetők mindösszesen egy azonosítószámot kapnak; vagy a vámügyintézést végző oldalon a szoftverek rendelkezzenek olyan funkcióval, hogy nyomtassanak igazolást vagy adatlapot, amelyen a szállítmányra vonatkozó információk elérhetőek. A szakmai szövetség tagvállalatai jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézetével teszteléseket végeznek, és észrevételeikről folyamatos visszajelzést adnak a vámhatóság irányítása részére.
Az MVSZ az új export vámrendszer működésével kapcsolatban kiemel egy lényeges, az áruszállítók tevékenységét jelentősen érintő változást: elvárt adatnak minősül a fuvarozásra vonatkozó információ, amelyhez meg kell adni az Európai Unió területén letelepedett fuvarozó EORI azonosítószámát, harmadik országbeli áruszállító esetén pedig az országában kiadott azonosítószámát. Ez utóbbi definícióját még pontosítják a szövetség szakértői; annyit lehet tudni, hogy EFTA országbeli fuvarozónál TCIN azonosítót jelent, más ország esetén az adószám lehet a megfelelő információ. Ennek azért van jelentősége, hogy az indulási helyen már előzetes értesítést lehessen küldeni a kiléptető határra, így a fuvarozó számára a kilépési adminisztráció minimális lesz. Lehetőség van a felrakóhelyen kezdeményezett kiviteli vámeljárás során ezen adatok mellőzésére is, viszont a fuvarozónak ekkor minden egyes határátkeléskor kilépési gyűjtőáru-nyilatkozatot (exit declaration) kell benyújtania, amely a várakozási időt és a szállítás időtartamát megnöveli. A szövetség ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy a gépkocsivezetők jogosultak-e a fuvarozóvállalkozás nevében a vámhatóság előtt nyilatkozatot tenni. További kérdés az is, hogy ténylegesen ki lesz a fuvarozó személye abban az esetben, ha a megbízást alvállalkozók bonyolítják le.
A szövetség szakértői – összefoglalva a leírtakat – azt javasolják, hogy a fuvarozó és szállítmányozó terület szakemberei kezdjék meg beszerezni az információt az áruszállítást végző szereplők EORI azonosítószámáról, illetve a magyarországi fuvarozók és szállítmányozók vegyék fel a kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatóságaival az EORI szám igénylésének ügyében, amennyiben nem rendelkeznek ilyen azonosítóval.
A másik jelentős változás a vámköteles áruk szállításával összefüggő árutovábbítási eljárást érinti. Ebben az esetben konténerterminálok, vámraktárak, kikötők vagy harmadik országok területéről induló fuvarozások vámeljárásai során T-okmányt állítanak ki és adnak át a gépkocsivezetők részére, amely kísérőokmányként funkcionál.
Az árutovábbítási eljárásokat kezelő vámigazgatási rendszer (NCTS) újabb verziójának egyik legjelentősebb újítása a kísérőokmány elmaradása, a kiviteli vámeljárásokhoz hasonlóan itt is egy MRN azonosítószám fog rendelkezésre állni. A kísérőokmány nyomtatása opcionális lesz az Európai Unió tagállamaiban, ennek következtében változatos lehet a megítélése annak, hogy az egyes európai országok ezt az opciót alkalmazzák-e vagy nem. A fuvarozásban részt vevő szereplőknek számítaniuk kell arra, hogy decembertől mindösszesen egy MRN azonosítót kapnak.
A Magyar Vámügyi Szövetség szakértői ajánlják, hogy a fuvarozók kezdjék meg a gyakorlatukat megvizsgálni olyan szempontból, hogy a T-okmányok helyett kiadott MRN azonosítószámokat milyen módon szerepeltetik a fuvarozási okmányokon úgy, hogy elírás vagy elvesztésből adódó problémák minimálisan jelentkezzenek és várakozási idő ne keletkezzen emiatt.
„A Magyar Vámügyi Szövetség folyamatosan egyeztet a vámhatósággal és a gazdasági szereplőkkel, hogy a tapasztalat és tudásmegosztás koordinálásában továbbra is kezdeményezőszerepet vállaljon” – tájékoztatott Tolnainé dr. Tóth Veronika, az MVSZ főtitkára. „A vámszakemberek felkészítése mellett kiemelt hangsúlyt helyezünk a naprakész tájékoztatásra is a fuvarozói és szállítmányozói szereplők számára” – fogalmazott Rozgonyi Sándor, a szövetség elnöke, egyúttal kérik, hogy az áruszállításokban szerepet vállaló cégek vegyék fel a kapcsolatot a vámszakmai szereplőkkel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatóságaival az EORI számok beszerzésével kapcsolatban.
FOGALMAK
MRN szám: a korszerű vámgyakorlati környezetből egyre jobban kiszorulnak a kísérőokmányok, vámpapírok, helyükbe az informatikai rendszerek által kibocsátott MRN azonosítószámok lépnek, amelyek feltüntetése és az információközlés folyamatába építése az elkövetkezendő időszak feladata. Ezt az azonosítószámot kapja a belépési gyűjtőáru-nyilatkozat, import vámkezelés, decembertől a kiviteli vámeljárás és a tranzitszállítások. Bár e két utóbbi eljárásban korábban is alkalmazták az MRN-t, a konkrét eljárásokat viszont az utolsó előtti karakter betűjele fogja azonosítani.
EORI azonosítószám: az Európai Unió területén letelepedett gazdasági szereplők vámigazgatási eljárások során használt azonosítószáma. Funkciója hasonló az adószámhoz, egy alkalommal kell megigényelni, ezt követően visszavonásig érvényes. Az azonosítószámot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bocsátja ki kérelemre. Amennyiben a fuvarozó nem vesz részt vámeljárásban importőrként vagy exportőrként, az igénylését az adószakmai területen kell igényelni, személyes ügyintézéssel vagy elektronikus úton. Ha vámeljárásban közvetlen érintett, akkor az első vámkezeléskor a NAV valamelyik vámigazgatási pontján vagy vámudvarában is van lehetőség az azonosítószám igénylésére. Az EORI azonosítószám érvényessége lekérdezhető az Európai Unió váminformációs portálján, közvetlen eléréssel az alábbi QR-kód beolvasásával vagy keresőalkalmazás használatával, az „EORI ellenőrzés” kulcsszóval.
Bohus Dávid
