Légi híd Kína és Európa között, Budapesten át – interjú Varga Gáborral, a Universal Translink Airline Hungary ügyvezetőjével

Légi híd Kína és Európa között, Budapesten át – interjú Varga Gáborral, a Universal Translink Airline Hungary ügyvezetőjével

A kínai gyökerű Universal Translink Airline (UTA) havi 5 ezer tonna árumozgással a BUD Airport legnagyobb cargoszereplőjévé vált. Varga Gábor a magyarországi képviselet élén nagy büszkeségként említi a cég életében, hogy a kapacitásukat szinte minden nyugat- és közép-kelet-európai országban használják. A másik mérföldkő az elmúlt 1,5 évben kialakított e-kereskedelmi importforgalom és a hozzá tartozó elosztóközpont a BUD Airporton, a helyi cargoközösség együttműködésével.

– Hogyan épül fel a nemzetközi szállítmányozó cégcsoport?

– A holding kínai részébe tartozik mindkét cégünk: a közúti, tengeri és vasúti szállítmányozásban logisztikai feladatokat ellátó Universal Translink (Beijing) Supply Chain Management Co., Ltd (UTL) és a légi szállítmányozásra, illetve charterkapacitás biztosítására szakosodott Universal Translink Aviation Transportation Service Co., Ltd (UTA). Cégünk egyik tulajdonosa a 30 éve Magyarországon élő Wu Jiang magyar állampolgár, a másik tulajdonos Duan Bo, aki jelenleg Kínában él, de korábban ő is 25 évet töltött hazánkban. A két ország logisztikai életében betöltött szerepüknek köszönhető a vállalat tevékenysége és virágzása.

– Hogyan kezdődött, és hova fejlődött mára a forgalmuk?

– Két éve indultunk a Hainan charterrel, amit a világjárvány alatt kialakult kereslet és kínálat nyomán átalakított „preighter” járatokkal teljesítettünk, belly cargóban és a fedélzeti utasülések helyére rakodott árukkal. Ez kezdetnek jó volt, de mivel e gépek földi kiszolgálása nagyon időigényes, hamar hatékonyabb lehetőségeket találtunk a piacon. Jelenleg heti 8 légi járattal biztosítunk kapacitást Csengcsou (CGO) és Budapest (BUD) között. Ebből hetente 4 BUD–CGO–BUD körjárat a magyar kormány Wizz Air üzemeltetésű A330-200F cargogépével. Ez gépenként 60 tonna import- és 50 tonna exportvolument jelent, azaz havi szinten 1700 tonna árumennyiséget mozgatunk. A másik járatunk szintén heti 4-szer az ATC-F5 charterjárat 747F chartergéppel, 1 gépen 110 tonna import- és 80 tonna exportmennyiséggel, azaz havonta 3000 tonna árumozgással. Más menetrend szerinti járatokon és közúti előfutással (Road Feeder Service, RFS) érkező árukkal kiegészülve a havi mennyiség több mint 5 ezer tonna Ferihegyen, amivel a BUD Airporton tevékenykedő cargocégek legnagyobbjává nőttünk. A heti 8 BUD-CGO-BUD körjáraton kívül hetente 4 alkalommal körjáratot üzemeltetünk 747F géppel a Csengcsou–Lipcse–Csengcsou (CGO–LEJ–CGO) desztinációban, ezenkívül heti 5-ször 330-200F géppel Csengcsou–Mexikóváros–Csengcsou (CGO–MEX–CGO) között.

– Miféle árukat szállítanak?

– A Magyarországra érkező importforgalmunk mintegy 30 százaléka e-kereskedelmi termék, míg a többi általános légi áru. Ezen a general cargo oldalon szinte minden magyarországi szállítmányozócéggel dolgozunk. Ennek fele importáru magyarországi címzettek részére, a másik felét tranzitforgalomban, közúti utófutással (RFS) Európa számos országába szállítjuk ki. Ezt az exportforgalmat tekintve a budapesti repülőtér mint tranzit elosztóközpont került fel a térképre, amit megosztva használnak magyar és külföldi speditőrök. Nagy büszkeségünk, hogy a UTA kapacitását szinte minden nyugat- és közép-kelet-európai országban ismerik és használják; a további küldetésünk és elhivatottságunk e tranzitátjáró fenntartása, fejlesztése és népszerűsítése. A fenti járatfelsorolásból kitűnik, hogy remek kapcsolatokkal rendelkezünk Közép- és Dél-Amerika reptereire is, itt virág- és gyümölcsimportra koncentrálva.

– Milyen infrastruktúra szolgálja ki az említett tevékenységeiket?

– A csengcsoui reptér Kína 5. legnagyobb és cargoszempontból a leggyorsabban fejlődő légikikötője. A UTA itt is a legnagyobb résztvevővé vált a járatok számát illetően, RFS-szolgáltatóként és önálló cargós földi kiszolgálóként. Idén saját 747F gépet is vásároltunk. Kínában a csengcsoui és a pekingi reptereken rendelkezünk saját irodával, Magyarországon pedig a budapesti Cargo Cityben. Itt 2 éve az újonnan épült szállítmányozói épület 1100 négyzetméterén kezdtük a munkát a holdingunkba tartozó CECZ-Ghibli közreműködésével. Majd 1 évre rá 3 ezer négyzetméter extra területen Magyarország egykori légi cargo központjában, az Igló utcában lehetőségünk nyílt a charter repülőgépünk épület előtti földi kiszolgálására és a szigorított védelmi terület (Security Restricted Area, SRA) „kaputörésével” a közvetlen egységrakományos (BUP) kiszolgálásra. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 1,5 évben kialakítottuk az e-kereskedelmi importforgalmat és a hozzá tartozó elosztóközpontot. Ezen áruk mennyisége gyorsan növekszik: tavaly ilyenkor 860 tonna áru érkezett, míg idén novemberben 1600 tonna a foglalás, köszönhetően a világ legnagyobb online kereskedelmi szolgáltatóival (CAINIAO/ALIBABA, Yan Wen, E-Quick, Fu Huan, Dpex stb.) kötött exkluzív szerződéseknek. A Celebi jóvoltából 1 éve bérelünk a Cargo City kiszolgáló épületében 1100 négyzetméter területet, ahová a CAINIAO szortírozó gépsorát telepítettük. Ez akkora siker az ALIBABA részére is, hogy a napokban megérkezett a második szortírozósor is immáron 70 csatornával, amit az Igló utcai részlegen helyezünk el. Ezen áruk esetén az idő a legfontosabb sikertényező, és 1 év alatt sikerült az áruink 80 százalékánál 14 órás időintervallumot megvalósítani, a repülő érkezésétől számítva, a palettabontáson, vámkezelésen és szortírozáson át, a kamionra pakolásig – ezúton is köszönet érte a handling partnereinknek! Ehhez persze hétvégi nyitva tartásra és reptéri szolgáltatásra is szükség volt.

– Most mire fókuszálnak a fejlesztéseik?

– A legfontosabb célunk továbbra is a Kína–Európa közötti legstabilabb és legmegbízhatóbb légi híd biztosítása folyamatosan bővülő légi kapacitásokkal. A kínai és az európai gondolkodásmód, munkaszellem szinkronizálása elsőrendű feltétele a sikernek, emellett ennek érdekében dolgozunk számos együttműködés előmozdításán. A BUD Airporttal való sajátosan jó viszony és a közös érdekek pecsétje például egy háromoldalú szerződés ünnepélyes aláírása a Henan Airport Group (CGO), a CECZ és a BUD Airport között, amelyben a két reptér kifejezi partnerségi viszonyát, és előrevetíti egy közös cargo raktárbázis kialakítását 50 ezer négyzetméteren, Ferihegyen. Hasonló fókusszal ápoljuk a kapcsolatot a Budapesten jelen lévő földi kiszolgáló cégekkel (Celebi, Menzies és AS), akik állhatatos munkája elengedhetetlen az e-kereskedelmi szolgáltatásunk bővítéséhez. Ezen áruk kiszállítását is fejleszteni tervezzük a közép-kelet-európai régiónk elosztóközpontjaiba az Észtország–Görögország tengelyen. Az együttműködések sorában fontos megemlítenem, hogy a repülőtéri vámhivatallal való kimagasló innovációnak köszönhetően sikerül Európa nagy e-kereskedelmi reptereivel (Liège, Amszterdam) felvennünk a versenyt. A naponta végrehajtott, jelenleg 300 ezer vámkezelés során a vámszemle is a raktárunkban zajlik. Ami pedig a BUD reptér cargoinfrastruktúrájának fejlesztését és bővítését illeti, egyértelműen ez a siker kulcsa a légi selyemút kialakitásához.

 

NÉVJEGY

Varga Gábor a 2000-es évek elején légitársasági ügynökségek magyarországi képviseletével kezdte a légi szállítmányozási pályafutását, majd egy magyar logisztikai cégnél alakított ki közúti elő- és utófutásos, árukezelői és repülésbiztonsági tevékenységet. A járványkorlátozások idején a Ghiblihez igazolt üzletfejlesztési igazgatóként. Tavaly márciustól a CECZ Légi Áruszállítási Osztályát vezeti, egyúttal a Universal Translink Airline Hungary ügyvezetője.