A Trieste Marine Terminal (TMT) 2019 I–VI. hónapjában figyelemre méltó növekedést ért el a konténerkezelésben, a kikötő VII. mólóján. A pozitív trend a TMT és a budapesti Mahart Container Center (MCC) terminál közötti forgalomban is érzékelhető.
A Budapest–Trieszt vasúti kapcsolat
Az idei első fél évben elért 340 696 TEU-s volumen 12,3 százalékos növekedésnek felel meg 2018 hasonló periódusához képest. Ez a pozitív trend a havi adatokból is jól kivehető, hiszen csak júniusban 61 431 TEU-t kezeltek a terminálon, ami 9,6 százalékkal van a tavalyi bázis felett. A tengeri konténerforgalom erősödésével nőtt a vasúti rá- és elhordás volumene is: júniusban már 26,7 százalékos volt a növekedés üteme, amivel az I. fél évben összességében 19,2 százalékos emelkedést tudott produkálni a vasúti konténerfuvarozás, ami a modalitások közötti átrendeződésről is tanúskodik – rendkívül örömteli módon.
Az idei év első felében az MCC és a TMT között elfuvarozott 36 476 TEU közel 1,5-szerese az egy évvel korábbi volumennek (egész pontosan 48 százalékos a növekedés), és a bővülés a TMT várakozásai szerint az év második felében is kitart majd.
Magyarország beruházásai a Trieszti Kikötőben
A Trieszti Kikötő stratégiai fontossága egyre inkább növekszik az európai és globális kereskedelemben és logisztikában. Ez a szerep erősödhet azzal az ingatlanértékesítési szerződéssel, amelyet július 5-én írtak alá Friuli Venezia Giulia tartományi hivatalában a magyar kormány, valamint a Teseco és Seastock magántársaságok képviselői, ami egy többcélú új terminál megépítése első lépésének tekinthető a Trieszti Kikötőben.
Magyarország ezzel egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező, összesen 32 hektáros területet vásárolt meg a kikötőben 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében. A vámszabadkikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy 2 millió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente – ismertette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A megvásárolt terület, amely a kikötő délkeleti részén fekszik, korábban egy olajfinomítónak adott otthont, így már rendelkezik kikötőhellyel, amely 13 méteres merülési mélységig használható, valamint vasúti kapcsolata is van Aquilinia állomással. A terület nagysága okán raktárak és logisztikai központ kialakítására egyaránt adott a lehetőség. A magyar féllel kötött szerződés a kikötői hatóság szerint előmozdít majd a területhez kapcsolódó kiemelt stratégiai pontokat, mint a terület környezetvédelmi rendezése – amiről a tartomány és az olasz környezetvédelmi minisztérium külön ütemtervet készített –, a terület egészére vagy részére kiterjeszthető vámszabad státusz, továbbá Aquilinia állomás szorosabb bekapcsolása a kikötő vasúti teherforgalmába.
Ezzel a beruházással Trieszt Közép- és Kelet-Európa stratégiai fontosságú hubjává válhat, mintegy közvetlen folytatásaként annak a három éve tartó folyamatnak, amelynek során az olasz kikötő a magyarországi szállítmányozás fontos viszonyítási pontjává érett, immár heti 14 irányvonatpárral kiszolgálva a hazai igényeket.
Intelligens közutak
Trieszt az Európai Unió és a Közel-Kelet, de elsősorban Törökország közötti Ro-Ro forgalom kapuja. A közúti-vízi kombinált szállításban elsősorban félpótkocsik vesznek részt, amelyeket Triesztben a hajóról nagyarányban vonatra raknak. A kikötő és a vasúti terminál között a félpótkocsik a TIR egyezmény hatálya alatt közlekednek.
A Trieszti Kikötő és az olasz autópálya-üzemeltető cég, az ANAS együttműködésében a még le nem vámolt, szabad forgalomba nem bocsátott árukat fuvarozó teherautókat a Fernetti intermodális terminál vámszabadterülete és kikötő közötti „intelligens úton” folyamatosan vizsgálná és ellenőrizné, így beléptetésük a kikötőbe vagy a terminálra sokkal gyorsabb lehet. Járulékos haszonként csökkenhet a vontatójárművek fordulóideje, a tervezhető menetidők miatt pedig „menetrend szerint” lehet indítani a teherautókat, hogy azoknak ne kelljen sorba állniuk a beléptetőkapuk előtt.
A 2,7 millió euróból 10 hónap alatt megépülő okos út neve „Meduri Corridor” lesz, emléket állítva Giuseppe Medurinak, a Società Generale d’Informatica (Sogei) vezetőjének, aki az elsők között szorgalmazta intelligens közlekedési rendszer alkalmazását a szlovén határ melletti Villa Opicina település szélén lévő terminált a kikötővel összekötő RA14, RA13 és a 202-es számú „Triestina” utakon. A rendszer egyik célja annak megállapítása, hogy a teherautók átlagsebessége (menetideje) ezen az útvonalon összhangban van-e az adott időszak aktuális közlekedési és időjárási körülményei között elvárhatóval, azaz nem történt indokolatlan megállás, kitérés útközben.
Az okos utak által az ANAS számára szolgáltatott adatokat megkapja a kikötői hatóság és a vámszervek is, akik ezt felhasználva előnyben tudják részesíteni a végig ellenőrzés alatt álló járműveket, ezzel jelentős élőerőt felszabadítva. A rendszer annak jelzésére is képes, ha a behajózott félpótkocsi tömege eltér a bevallottól, ami további vámvizsgálatot vonhat maga után.
Ez a projekt szerves része a kikötői technológia fejlesztésének, amelynek során az egyes, egymáshoz fizikailag nem kapcsolódó terminálok rendszerei kommunikálni kezdenek egymással és nem csak pontszerűen működnek, például a mólóknál – méltatta a Trieszti Kikötő elnöke, Zeno D’Agostino.
Kamerák kereszttüzében
Az okos úton haladó járműveket 24 kamera figyeli, amelyek képeit feldolgozva, a járművek rendszámát automatikusan felismerve történik az azonosítás. Ezen túlmenően az útba dinamikus terhelést mérő szenzorokat építettek be, amelyekkel a járművek tömege mérhető meg. A két alrendszer együttesen teljes bizonyossággal meg tudja állapítani, ha a teherautó indokolatlan kerülőt tett a terminál és a kikötő között és/vagy útközben változott a rakományának tömege. A rendszer tehát becslést készít a járművek érkezési idejére, amit az egyes mérőpontok elérésekor pontosít. A közúti torlódások észlelésére további 33 kamera szolgál, ahol a kamerák képét szintén automatikusan kielemezve küld riportot a szoftver, ha valamelyik szakaszon sorban állás alakult volna ki. A kamerák képei egyben lehetővé teszik az úton lévő, dugóban álló járművek távoli megfigyelését, ami szintén növeli az árubiztonságot, illetve szükség esetén a rendőrség, tűzoltóság, mentők gyors riasztását és pontosabb tájékoztatását is lehetővé teszi. A rendszer lehetőséget teremt arra is, hogy szabályozzák a kikötő és a terminál közötti (jelenleg napi 700 járműves) kamionforgalmat, meghatározott időablakokban téve lehetővé az indítást, ami szinte megállítás nélküli beléptetést tesz lehetővé az út végén.
