A 2 évente megrendezésre kerülő, 4 napos müncheni logisztikai szakkiállítás a szállítmányozási szakma legnagyobb szakmai találkozója. Vasutak, légi és tengeri kikötők, légitársaságok és szállítmányozócégek mellett a különféle digitális szolgáltatásokat, műszaki megoldásokat kínáló cégek töltötték meg a csarnokok hosszú sorát. Az ilyesféle személyességre pedig továbbra is van igény: 2320 céget regisztráltak kiállítóként 67 országból, akikre 120 ország 75 ezer látogatója volt kíváncsi. Ami még úgy is szép szám, hogy a cégek egy jelentős része „közös” nemzeti standokon várta a megkereséseket, illetve az érdeklődők többsége több napon is kilátogatott a vásárvárosba.
A magyar jelenlétet alapvetően meghatározta, hogy a szállítmányozás ezen a szinten már globális műfajjá vált, így idén is a HUNGRAIL és a Budapest Airport standjai szolgáltak „hátországul” a magyar szakembereknek, akik közül idén is kinn volt mindenki, aki számít.
Kossuth József, a Budapest Airport cargo-vezetője szerint a cége számára azért volt fontos az önálló standdal való megjelenés, mert „mindenki itt van, aki fontosnak tartja a cargót”. A 11 csarnokba területenként szétosztott cégek közül 1,5-et töltöttek meg a légi fuvarozásban érintettek: repülőterek, légitársaságok, ügynökségek, légi szállítmányozók és technológiaszolgáltatók; ez is jól mutatja, hogy rendkívül sokszínű ez a közösség. A világjárvány miatt a két évvel ezelőtti seregszemle elmaradt, ezért gyakorlatilag négy éve nem volt ilyen léptékű személyes találkozási lehetőség a szakmában; talán ennek is köszönhető a rekordközeli kiállító- és látogatószám.
A Budapest Airport számára az önálló stand azért volt fontos, mert a cargo-közösségért végzett sokéves munkájuk mostanra beérett, egyre több megkeresést kapnak, mert azt hallják a szakmában, hogy Budapest egy jó lehetőség a jellemzően interkontinentális légi árufuvarozásban. A Távol-Kelet irányából Budapest előnye, hogy jelentősen csökkenthető a tranzitidő az olyan forgalmak esetén, amelyeket korábban nyugatabbra szállítottak repülővel, és onnan közúton szállítottak vissza a régióba. Ez időben, díjban és minőségben se mellékes. Kína mellett a Budapest Airport Szöullal és Indiával is tárgyalt, hiszen Budapest minden olyan országnak érdekes lehet, ami nagyobb export-import forgalmat kezel Európa irányába. Az észak-amerikai piac is érdekes a cargovezető értékelése szerint, de egyelőre az ázsiai irány indult meg jobban. Az ázsiai cégek magyarországi gyárépítései is növelik az árualapot, ami további járatindításokat indukál. „Célunk sok ilyen szakkiállításon részt venni. Miamiba is kimentünk bemutatkozni. Volt érdeklődés, új lehetőségként tekintenek ránk. Pedig komoly idő és energia a szervezés, jelentős költség a részvétel, ám ez megtérülni látszik. Felkerültünk a globális hálózati térképekre. A kiállításokon országimázst is építünk, magyar borokat kínálunk a standunkon a vendégeinknek” – zárta beszámolóját Kossuth József.
Kovács Imre, a Rail Cargo Group (RCG) Igazgatóságának tagja, a Rail Cargo Hungaria Igazgatóságának elnöke lapunk kérdésére szintén kiemelte, hogy az idei müncheni szakkiállítás kiemelt jelentőséggel bírt többek között amiatt, mert 2019 óta először rendezték meg személyes keretek között, lehetőséget biztosítva a közvetlen, kötetlen egyeztetésre, a kapcsolatok kiépítésére új ügyfelekkel és az együttműködés megerősítésére a meglévő partnerekkel. A Rail Cargo Group számára a szakvásár jelentős eseményekben is bővelkedett: itt jelentette be a vállalatcsoport az első, az RCG és az Ukrán Vasutak együttműködésében megvalósított, európai szinten jelentős TransFER Vienna–Kyiv összeköttetést, amely az első rendszeres, nagy gyakorisággal közlekedő intermodális járat Ukrajna és számos közép-európai csomópont között, többek között budapesti megállóval. Továbbá a szakvásár keretében adta át Clemens Först, az RCG Igazgatóságának szóvivője a Rail Freight Forward elnöki tisztségét Sigrid Nikuttának, a DB Cargo CEO-jának.
Az idei transport logistic megerősítette azt a tendenciát, hogy a teljes árufuvarozási szektort meghatározó kihívások mellett nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőbemutató megoldások megvalósítására, fókuszálva a digitalizációs fejlesztésekre, valamint az intermodális és a kombinált fuvarozási szolgáltatásokra.
Andó Gergely
