A 2001-es alapítása óta nagykorúvá és ennek megfelelően merész váltásokra vállalkozó társasággá érett a felhalmozott tudásbázisa birtokában a nemzetközi leányvállalataival az európai telematikai piac meghatározó szereplőjének számító, magyar tulajdonú WebEye Telematics Zrt. A könnyen elérhető mobileszközök, a 4G-hálózatok és a nyilvánosan hozzáférhető adattárak elterjedésével a szolgáltatási innovációk korát éli az iparág, ezt tükrözi a társaság üzletpolitikájának legutóbbi fordulata, a belépésidíjmentes Telematics-as-a-Service szolgáltatás bevezetése is.
– Mitől számít újdonságnak az eszközt és szolgáltatást oszthatatlan egységként kezelő szemlélet?
– A szoftveres ágazatokban már népszerű megoldással tisztán havidíj-alapú flottakövetési szolgáltatást vezettünk be májusban a 3 legnagyobb (magyar, lengyel és román) piacunkon, amelyek körét a második ütemben szeptembertől 7 további kisebb célországgal bővítjük. Műszakilag új elemet nem tartalmaz, kereskedelmi szempontból csomagoltuk újra a szolgáltatásunkat a gépjárművekbe szállított készülékek (fedélzeti egységek, szondák, szenzorok) egyszeri árának, kiszállítási és beszerelési díjának mint induló költségnek az elengedésével az új díjcsomagokban, bármilyen konfiguráció esetén, cégmérettől és használt járműtípusoktól függetlenül. A korábbi gyakorlat helyett a hardverek a WebEye tulajdonában maradnak, ezzel a hagyományos kétéves általános garancián túl is már a mi kockázatunk az eszköz meghibásodása, az ügyfélnek pedig kizárólag a jól megragadható, tervezhető, a teljes szerződési futamidőn belül fix havidíjat kell megfizetnie. Ilyenformán a szolgáltatás részévé válik a hardver is a szoftver mellett, ezáltal kiiktattuk a felhasználók életéből az előzetes beruházást és a későbbi üzleti kockázatot. Mindez azt eredményezi a gyakorlatban, hogy a szolgáltatásaink által elért megtakarítások egy részéből finanszírozhatóvá válik azok ára, a havidíj. A megtérülés egyébként jól kimutatható már az előfizetést megelőző egy-két hónapos, egy-két járművet érintő tesztidőszakban is, amelynek adatait az ügyféllel közösen elemezzük ki, és ami egyúttal lehetővé teszi az üzleti folyamatainak a teljes mértékben cégre szabott, finomhangolt telematikai támogatását is.
– Önöket mi motiválta a belépésidíjmentes modell létrehozásában?
– Azt vizionáljuk, hogy mindezzel megkönnyítjük a logisztikai vállalkozások és speditőrök – mind a kkv, mind a nagyvállalati szegmens – átállását a tudatosabb, tisztán szolgáltatás- és adatalapú működésre. A tapasztalatok szerint a korábbi belépési költségek – amelyek járművenként meghaladhatták akár a 200 ezer forintot is – eddig számos kisebb logisztikai szereplőt tartottak távol a telematikai eszközök kiterjedt használatától, de a legnagyobb szállítmányozócégek számára is jelentős egyszeri tételként jelentkeztek a költségoldalon. Napjainkban, amikor a tulajdonlás fontosságát felváltja a kiszámíthatóságé, ez a korlátmentes megoldás nyitja meg az új ügyfelek kapuit és pénztárcáját. Hozzáteszem, hogy az általunk elért piacok különböző érettségűek: a nyugat-európai felhasználók körében a tisztán havidíjas megközelítés már alapkövetelmény, a térségünkben azonban úttörök vagyunk ennek bevezetésével. Az elsődleges célunk tehát az új felhasználók tömeges megszólítása és bevonzása (nagy gépjárművek esetében ez a piac mintegy 10 százaléka, de 3,5 tonna alatt ilyen a piac nagyobb része), másodsorban pedig a meglévő piaci részesedésünk további növelése a versenytársaink rovására. A felméréseink szerint kedvező fogadtatásra talált a merész szemléletváltásunk, ráadásul kiugróan az elsőként célzott kkv-körben.
– Mi teszi lehetővé az eszközkockázat átvállalását?
– Egyfelől a 18 év alatt felhalmozott tudásbázisunk és a tapasztalataink mondatják: bízhatunk a hardverek minőségében, amelyek bírják a terhelt üzemi körülményeket (a rázkódást, az olajat), így hosszú távon képesek kiszolgálni az igényeket hibamentesen, elavulás és csere nélkül, a rajtuk futó szoftvereket távoli eléréssel frissítve. Ugyanakkor rendelkezünk mindehhez a megfelelő finanszírozási háttérrel: egy nemzetközi pénzintézet banki partnerként segíti az új konstrukció globális térhódítását.
– Mi jellemzi a különböző piacokat telematikai szempontból?
– Magyarország fejlett piacnak számít ezen a téren, az egyik legfejlettebbnek a régiónkban, köszönhetően annak a jogalkotói döntésnek, hogy a nehézgépjárművek úthasználati díjának 2013-as bevezetésekor az útdíjbevallás rendszerét telematikai szolgáltatók közreműködésével alakították ki. Ennek hatására az iparág idehaza gyors ütemben felfutott, és a hazai lefedettség hamar megelőzte a szomszédos országokét, ma meghaladja a 90 százalékot a tehergépkocsis szegmensben. Az eltelt időszakban természetesen más piacok is felzárkóztak, a román például különösen látványos mértékben az utóbbi 2–3 évben. Az ottani évi 7 százalék körüli tartós gazdasági fellendülés ekkor a WebEye növekedési motorjául is szolgált, az elemzéseink szerinti 3–3,5-szeres szorzóval évről évre 20–25 százalékkal bővítve a román telematikai piacot, az általunk elért éves 30 százalékot is meghaladó forgalomnövekedéssel a magyar piac után ott is piacvezetővé emelve bennünket. Hasonló potenciált (a GDP 4–5 százalékos folyamatos gyarapodása mellett évi 15–20 százalékkal szélesedő telematikai piacot) tapasztaljuk most Lengyelországban is, ahol a logisztika GDP-arányosan eleve többet szakít a tortából, mint máshol, ráadásul egymaga több nehéz- és könnyű tehergépjárművel bír, mint a többi kelet-közép-európai piac. A stratégiai növekedésünk fókuszában most tehát ez az óriási piac áll, ahol szintén a piacvezetők közé szeretnénk kerülni; erre már most számos beruházással készülünk.
– Milyen trendek határozzák meg a jövőbeni fejlesztési irányokat?
– Az európai országokban jelenleg átlagosan 60–70 százalékos lefedettséggel vesznek igénybe telematikai szolgáltatásokat a nehézgépjárművek, ami az előrejelzések szerint az elkövetkező 5 évben teljessé válik. A jövőt ennél is jobban a több mint ötször annyi végponttal bíró 3,5 tonnánál kisebb kategória jelenti, ahol most még csak 20 százalékos a telematikai lefedettség. Mi magunk a tavaly indult MyWebEye rendszerünk egyszerűsített szolgáltatásával célozzuk ezt a másféle megszólításra rezonáló, jellemzően nem logisztikai szegmenst – amelyre szintén bevezettük az eddig említett legfrissebbet, a Telematics-as-a-Service-t. Figyelemmel kell lennünk arra a jelenségre is, hogy a folyamatok digitalizációja (IoT, Big Data) által rajzolt új világban megváltozik a telematika feladata: az iparág kezdeteit meghatározó, „Hol jár éppen az autóm?” jellegű, online funkciók már alapfelszerelések, helyette az egyes ügyfelek főtevékenységeit kell támogatnia forrásmegtakarítási és hatékonyságjavítási, ezen keresztül optimalizálási és üzletszerzési céllal. Nagyon egyszerű, de népszerű példa a várakozási idők elemezhetősége vagy akár a személyzeti kérdések támogatása a rendelkezésre álló adatokból, amelyek azonnal forintosítható előnyöket hordoznak az ügyfelek számára. Harmadsorban a 2030-ra kiteljesedő Mobility-as-a-Service (MaaS) globálisan integrált logisztikai világában kell megtalálnia a helyét a telematikának, amelyben a számítások szerinti 70 százalékról 30-ra szorulhat vissza az üres futások aránya a hasznos kilométerek javára. A WebEye pillanatnyilag a diszpécserek és gépkocsivezetők körében okostelefonokra és tabletra fejlesztett mobilalkalmazások bevezetésével tesz lépéseket ezen az úton. Mindez túlmutat az iparágunk műszaki megközelítésén: tanácsadó tevékenységünkkel több mint telematikai szolgáltatóvá válhatunk.
– Milyen konkrét fejlesztések várhatók az elkövetkező időszakban Önöknél?
– Az biztos, hogy egyelőre maradunk a közúti fuvarozás és logisztika növekvő piacán, ehhez értünk, ebben van márkaértékünk. Folyamattámogató fejlesztésekre fókuszálunk, tervezzük gyökeresen megújítani a vezetésistílus-elemző szolgáltatásunkat, és komoly elképzeléseink vannak a tachográfadatok letöltéséhez, tárolásához és elemzéséhez kapcsolódó szolgáltatások bevezetése területén 2020–2021 folyamán.
Névjegy
Tóth Levente 1997-ben vette kézhez közgazdász diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol 2004-ben – egyidejűleg a Marketline Zrt. értékesítési igazgatói pozícióját is betöltve – MBA-végzettséget is szerzett. Pályáját a T-Mobile Magyarország Zrt. vállalati értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóhelyetteseként folytatta, majd 2008–2010 között a Magyar Telekom Nyrt. / T-Systems nagyvállalati értékesítési igazgatója volt. Telekommunikációs tapasztalatait 2012–2017-ig a Telenor Magyarország Zrt. üzleti értékesítési és marketingigazgatójaként kamatoztatta, 2017-től pedig a WebEye Telematics Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. 2013 óta a hazai felhőalapú számítástechnika szakmai hálózataként definiált EuroCloud Magyarország Egyesület és 2017 óta a Menedzserek Országos Szövetségének elnökségi tagja.
Cégnévjegy
A WebEye Telematics Zrt. magyarországi kereskedelmi és fejlesztőközpontja mellett 10 országban biztosítja megoldásait helyi támogatáson keresztül, így Európában az egyik legnagyobb lefedettséggel bíró, a kelet-közép-európai régióban piacvezető telematikai szolgáltatóként tevékenykedik. Jelenleg nemzetközi szinten több mint 70 ezer aktív végpontot üzemeltet, beleértve 7 ezer vállalati ügyfél támogatását. 2018-ban több mint 6 milliárd forintos konszolidált árbevételt és csaknem 1 milliárd forintos EBITDA-t realizált.
A részvénytársaság hazai piacra fókuszáló leányvállalata a WebEye Magyarország Kft., amelynek árbevétele 2018-ban 2,445 milliárd forint volt, és jelenleg (2019. júniusi adat) 70 főt foglalkoztat a hazai ügyfelek kiszolgálására. Vezető szolgáltatása a GPS/GPRS technológiára épülő WebEye megoldás, amelynek segítségével a fuvarozó, szállítmányozó és logisztikai vállalatok hatékonyabban szervezhetik munkafolyamataikat, valamint gazdaságosabban használhatják fel erőforrásaikat.
Szöveg: Varga Violetta
