Legyen szó telekommunikációs termékekről, szolgáltatásokról vagy az ezeket kezelő logisztikai rendszerekről, a Magyar Telekom logisztikai szolgáltató partnerénél, a Waberer’s-Szemerey Logisztikánál (WSZL) folyamataiban és eszközeiben is szerteágazónak látják az alkalmazott technológiákat. A két társaság kiváló együttműködésének köszönhetően azonban hosszú évek óta sikeresen találnak közös megoldásokat a mindenkori kihívásokra.
– Hogyan épül fel a logisztikai terület a Magyar Telekomnál?
Polgár-Manek Szilvia (P-M. Sz.): – Elsősorban szolgáltatásokat nyújtunk a piacon, és azokhoz kínáljuk a termékeket. E sajátos struktúra és a termékek sokfélesége révén több logisztikai folyamaton keresztül juttatjuk el a termékeket a fogyasztóhoz, az üzletbe vagy a hálózatlétesítő kollégákhoz.
– Mióta szolgálja ki a WSZL a Magyar Telekom operációját?
Papp László (P. L.): – 2007 vége óta dolgozunk együtt, azóta egyre csak bővülő tevékenységekkel és raktárkapacitással: jelenleg már több mint 10 ezer négyzetméteren a BILK-ben, a WSZL teljes, 320 ezer négyzetméteres portfólióján belül. 120 főt foglalkoztatunk a Telekom-operációban, a vállalaton belüli üzletág-arányunk 5 százalék körüli. A történeti ívet tekintve ahogy bővült a Telekom megbízói portfólió, logisztikai szolgáltatóként az erőforrások és szinergiák hatékony kihasználására fókuszáltunk. Az operáció jellemzője az igen nagy készletérték. Emiatt szigorú biztonsági követelményeknek kell megfelelnünk: a raktárunk TAPA amerikai biztonsági szabvány szerint minősített és évente felülvizsgált.
– Milyen sajátosságai vannak a telekommunikációs eszközök és szolgáltatások logisztikájának?
P. L.: – Szolgáltatói oldalról a fuvarszervezés kivételével minden raktározási folyamatot a Magyar Telekom informatikai rendszereiben működtetünk. A tipikus logisztikai tevékenységeken túl, sok esetben műszaki típusú feladatokat is ellátunk, például a termékminőséget ellenőrizzük. Ezzel összefüggésben gondot kell fordítanunk a magasan képzett, speciális szaktudással rendelkező munkaerő megtartására is.
– Milyen folyamatfejlesztési elképzeléseik vannak?
P. L.: – Emlékszünk, 2019-ben kezdett olyan mértéket tölteni a munkaerőhiány Magyarországon, hogy a csapból is az Ipar 4.0 folyt. Akkoriban volt egy közös féléves projektünk, amelynek során megvizsgáltuk, hogy melyek azok a részfolyamatok, amelyeket gyorsan és költséghatékonyan lehet automatizálni, ráadásul rövid távon megtérülnek. Akkor egyelőre arra jutottunk, hogy a magyarországi bérek – még az akkori szárnyaló béremelkedés ellenére is – annyira alacsonyak, hogy bármely automatizálási projekt megtérülése 10–20 év közötti.
P-M. Sz.: – Tavaly a járványhelyzet miatt újra lehetett képzett és megbízható munkaerőt találni, majd ebben az évben ismét elkezdtek elszállni a bérek. A logisztikai szektorban, főleg a webes kiszolgálásban már a járvány mélypontja idején is megnőtt a munkaerőigény, mivel az üzletek bezárása miatt rengeteg kereskedelmi csatorna átállt a webes értékesítésre. Szeretnénk a jövőben csökkenteni a munkaerőpiac ingadozásának való kitettségünket, ezért újragondolunk néhány fókuszfolyamatot, és azok automatizálásán, robotizálásán dolgozunk.
P. L.: – Nem könnyíti a fejlesztési irányok meghatározását, hogy a termékekhez jellemzően szolgáltatás is kapcsolódik, nem csak egy egyszerű árumozgatási, termékkezelési tevékenységről van szó. Mindenesetre szoros együttműködésben elkezdtük vizsgálni a szóba jöhető lehetőségeket, ez alapján szeretnénk egy projekttervezetet összeállítani mind a célok, mind a költségek, továbbá a gyakorlati megvalósítás tekintetében. A termékek, folyamatok és alkalmazott informatikai rendszerek említett sokfélesége okán ez nem kis kihívás számunkra. Ezenkívül környezetbarát, elektromos hajtású szállítóeszközökben is gondolkodunk tesztjelleggel.
Névjegyek
Polgár-Manek Szilvia (50) a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán végzett. A jogelőd cégeket is beleértve 24 éve dolgozik a Magyar Telekomnál. Korábban kis időt az ügyfélszolgálat számlakezelési területén töltött, ezt követően SIM-kártyákkal és az akkor még jelentősen kisebb logisztikai területtel foglalkozott. Jelenleg a Magyar Telekom logisztikai területét vezeti.
Papp László (46) eredeti végzettségét tekintve agrármérnök, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán szerzett diplomát. 2000-ben igazolt a Westelhez a Rynart Transporttól bérelt, Domino feltöltőkártyás szettek csomagolóraktárának vezetőjeként. Az üzletág kiszervezésekor, 2004-ben a Rynart színeiben folytatta a speciális szaktudással, rendszerismerettel rendelkező csapat jelentős része, a társaság csődje, 2007 után pedig már az újabb tendernyertes WSZL lobogója alatt. Azóta László irányítása alatt több új, korábban a Magyar Telekom saját erőforrásaival végzett tevekénységgel bővült az operáció. A szakember a vállalat technológiai üzletágát vezeti, amely magában foglalja az elektronikai, telekommunikációs és egészségügyi logisztikai szegmenseket.
A világjárvány alapjaiban bolygatta fel a logisztikai piacot
A WSZL-t szállítás és raktározás tekintetében is érintette a káosz: a „békeidők” volumeneihez képest dupla mennyiséget kellett több hónapon át, heti szinten kiszállítaniuk alapvető élelmiszerekből és bizonyos iparágak termékeiből a hektikus kezdeti időszakban. Mindehhez hozzájárult, hogy az ellátási láncok működése jelentősen lelassult, a beszállítói oldal miatt a beérkezések tervezhetetlenné váltak, a kifelé irányuló forgalom folyamatosan szezonvolumeneket meghaladó volt – a raktárakat mindeközben nem kímélték a tömeges megbetegedések, így a kiszámíthatatlan helyzeteket létszámhiány mellett kellett megoldani.
A kormány részéről tett minden egyes bejelentés hatással volt a logisztikára, nemcsak az alapvető élelmiszer- vagy FMCG-termékek tekintetében, de az elektronikai, számítástechnikai és telekommunikációs eszközök forgását illetően is. A WSZL az utóbbiban is érdekelt: a vállalat végzi a Magyar Telekom, a Media Markt és az Electrolux komplett logisztikáját, így egész évben megnövekedett volumeneket, a karácsonyi szezonnak megfelelő árumozgást kellett kezelnie, ugyancsak csökkentett létszám mellett.
Varga Violetta
