A Szállítmányozás 2023 konferencián (balról jobbra) Trifán Lászlónak, a Çelebi Ground Handling Hungary cargomenedzserének moderátori kérdéseire Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese, Szabó László, a Kühne + Nagel magyarországi légi szállítmányozási vezetője, Varga Gábor, a Universal Translink Airline Hungary ügyvezetője, Heckenast Kornél, az R-BAG GROUP kereskedelmi igazgatója és Árki Péter, az Airmax Cargo légiexport-vezetője válaszolt.
– 2023-ban a Budapest Airport légi áruforgalma szintet lépett, és ezzel felzárkózunk München és Bécs mögé. Az idei teljesítménnyel kapcsolatban azért cégenként meglehetősen nagy lehet a szórás. A Çelebi számára például komoly mélyrepülés volt 2023 egészen októberig, messze vagyunk a terveinktől, csak most, novemberben érzékelünk komoly növekedést. Csak a mai napon például 9 teherszállító gépet kezelünk, míg a nyár folyamán akár egész héten nem volt ennyi. Ki milyennek tapasztalta meg ezt az évet? Van egy kiugrás az év végén?
Bakai Kristóf Péter (B. K. P.): – Igen, van csúcs, különösen az e-kereskedelmi kiscsomagok forgalmában, aminek dinamikus növekedése az egész évet végigkísérte, míg a normál kereskedelmi áruforgalomban a 2023-as évet a tavalyihoz hasonló volumenűnek látjuk. Számunkra külön feladat, hogy épp ebben a hónapban térünk át az import vámeljárások terén a 2004 óta üzemelő CDPS rendszerről egy új, modernizált váminformatikai rendszerre.
Szabó László (Sz. L.): – Nálunk változó az év megítélése. Halvány pozitív várakozással indultunk, aztán a II. negyedévre azért ezek az optimista előrejelzések nagyon gyorsan visszafékeztek, és nyáron már lehetett érezni a visszaesést. Európai szinten – főként az importforgalomban – észrevehető visszaesés realizálódott, ugyanakkor az export kis híján tartotta a szintet. Magyarországon az exportforgalom stabilnak mondható, nagy projektek nélkül, az ügyfelek jelentős hányada halványabban operál, de egy-két meglepő fordulattal a tavalyi árualapot tudjuk generálni. Az importvolumenek alapvetően csökkentek, egy-két üzlettel jelentős mértékben túlkompenzálva a mennyiségünk mégis eléri a tavalyi szintet. Világszinten az e-kereskedelem megélénkülése, a keresletnövekedés okoz fejtörést, amit a jelenlegi globális kapacitás időnként nem teljesen tud lefedni.
Varga Gábor (V. G.): – Beértek azok az előző évben indított kezdeményezéseink, amelyek a budapesti elosztóközponton keresztül teremtettek kapacitást Kína és Európa között, az online kereskedelemben. Jelenleg havi 5 ezer, átlagosan napi 150 tonna érkezik importban, amit a saját kapacitásunk már nem tud lefedni a heti 9 járattal sem. Arra számítunk, hogy ez a mennyiség ki fog tartani 2024-ben is, ugyanis nagyszabású új ügyfelek jelentek meg a piacon. Mindeközben hiányzik az exportláb, és az általános áruk forgalma is elmarad a korábbiaktól. A légitársasági kapacitások ügynökeként azt célozzuk, hogy a gépek oda-vissza rakottan járjanak. Azt még nem látjuk, hogy a Magyarországon létrejövő új akkumulátoripari cégek miként fogják majd befolyásolni az import- és exportpiacot.
Heckenast Kornél (H. K.): – Az R-BAG GROUP nemcsak Magyarországon tevékenykedik, hanem Kelet-Közép-Európa 10 országában. 2022-höz képest az idei év 15 százalékos bővülést hozott a cégcsoport számára, és ebből kiemelkedik a 25 százalékos magyarországi növekményünk. Ebben benne van a légitársaságok Európából kiinduló exportkapacitásainak a töltése, tehát az exportoldalon is van örömteli hír.
Árki Péter (Á. P.): – A normál cargoküldeményeket illetően a tengeri modalitáshoz hasonlóan erősen visszaesett a légi fuvarpiac is. Míg 2022 minden tekintetben sikeres év volt, 2023 nagy kihívásokkal teli, de büszkén mondhatom, hogy 20 százalékot növekedett a légi üzletágunk. Ez annak is köszönhető, hogy a speciális küldeményekre, amelyek szakértőinek valljuk magunkat, a piacon van kereslet.
– Hogyan hatnak a bevezetett új vámrendszerek a mindennapi működésre: a hatékonyságot segítik, vagy esetleg visszafogják?
B. K. P.: – A légi fuvarozásra márciustól kiterjesztett Import Ellenőrző Rendszerrel (ICS2) hatósági oldalon nem látok problémát. Hazánk nagyjából 10 ezer esetben volt címzett, míg csaknem 77 ezer esetben érintett országként voltunk megjelenítve, tehát viszonylag nagy számú üzenetet tudtunk feldolgozni. November 1-jén indítottuk az új, modernizált, import vámeljárások feldolgozását végző informatikai rendszert. Ez is szükségszerű fejlesztés volt, mert jogszabályi előírást kellett vele lekövetni. Leegyszerűsítve egy nagyon hasonló vámjogi környezetben az adatstruktúrát változtattuk meg, vagyis a beérkező adatok nem változtak számottevően, de hogy milyen elemekből épülnek fel, és milyen összefüggéseik vannak, abban viszonylag jelentős változás tapasztalható. Hozzáteszem: a vámrendszerek informatikai fejlesztése egy kicsit hátrébb tart, mint a vámügyi jogalkotás. Most már a következő vámreformcsomagot tárgyaljuk, ami a 2030-as évekre a vám-árunyilatkozatok megszüntetését is előirányozza, és egy nagy, a logisztikával közösen működtetett adatbázisból képzeli el a vámhatóságok információs igényeinek kielégítését.
Á. P.: – Mindenekelőtt nagyon üdvözítő volt az új vámrendszer bevezetése, ami régóta váratott magára. Ami talán kicsit aggodalomra adott okot, hogy a piaci szereplők szerintem viszonylag kevés információval rendelkeztek róla. Maga az éles bevezetés gördülékenyen zajlott. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a szabad forgalomba helyezés nagyon gyorsan működik. A nem sztenderd típusú import vámkezeléseknél még jóval több időt vesz igénybe, hogy az elektronikus üzenet a szoftverházunk rendszerébe visszaérkezzen, de bízunk benne, hogy a közeljövőben ez is javul majd.
Sz. L.: – Mi november elején szintén átálltunk, a mi programunk jól dolgozza fel az adatáramlást. Ugyanakkor egyetértek abban, hogy még vannak fennakadások; feltehetőleg a szoftverfejlesztőnek finomhangolással még utol kell érnie a hatóságot.
B. K. P.: – Reflektálva az elhangzottakra a vámrendszer-korszerűsítést egy nagyon széles együttműködésben hajtottuk végre, a két nagy vámszövetség bevonásával. Tehát én úgy gondolom, hogy az ügyfeleink közül az, aki kellő gondossággal járt el (fölment mondjuk a honlapunkra), biztosan minden információ birtokában volt.
– Hogyan lehetne népszerűsíteni az ismert feladó programot, a steril kapuk alkalmazását, ami gyorsítaná és költséghatékonyabbá tenné az átvilágítási folyamatot?
Sz. L.: – Évekig arról szólt a fáma, hogy az ügyfelek is kezdjenek el olyan környezetet teremteni, hogy már steril árukat biztosítsanak a szállítmányozók részére. De ahogy hallottam, most még Nyugat-Európában is kezd lassulni a trend. Itt, Magyarországon mi is javasoljuk, főként olyan ügyfeleknek, akik termékeiből adódóan hasznos lehetne egy ilyen program, de egyelőre csak elviekben támogatják, aztán elkezdenek számolgatni egy kicsit, és utána elhal a kezdeményezés. Egy programnak megfelelő raktár, létesítmény felépítése és fenntartása kétségkívül költséges. Szerencsére operatív oldalon a földi kiszolgálás hajlandó steril kapuk üzemeltetésére, ráadásul rugalmasságot is tapasztalunk: ha van szabad kapacitás, akkor a mi steril árunkat úgyszintén fogadják, nem kell várakoznunk hosszabb ideig. Szerintem előbb-utóbb Nyugat-Európából is jelentősebb volumenek fognak Budapesten át csatornázva Keletre nekiindulni. Emellett a gyógyszeripar – jogosan – egyre magasabb igényekkel áll elő, az egész piac ebbe az irányba halad, tehát ha árualapot szeretnénk megtartani és növelni, akkor az ilyen jellegű fejlesztésekre is nagy szükség van.
Á. P.: – Én az edukáció fontosságára szeretném ráirányítani a figyelmet. Mi, szakemberek egymás között beszélünk arról, hogy erre szükség lenne, és mit kellene tennünk. De szállítmányozóként is tapasztaljuk, hogy a feladók sajnos nem tudják, hogy ez pontosan mit jelent. Az Airmax Cargónál idén elindítottunk egy webinárium-sorozatot, ennek keretében különböző szállítmányozási témakörökben tartottunk előadásokat az ügyfeleknek. Ezt a sorozatot szeretnénk jövőre is folytatni, akár ebben az adott témában is. Látok benne potenciált, hogy ha az ügyfelek szélesebb körben meg tudják ismerni, akkor előbb-utóbb egyre többjüket sikerül bevonni ebbe a programba.
H. K.: – Légitársasági ügynökként úgy látom, hogy ahhoz, hogy Budapest gyűjtő-elosztó központként, egy igazi hubként működjön, ún. alaptöltetként megfelelő árumennyiség és annak a stabilitása szükséges. Ehhez az kell, hogy a speditőrök is úgy tekintsenek Budapestre, mint amely valóban átveszi a szerepet Bécstől, Frankfurttól, Münchentől, esetleg Amszterdamtól. Erre a szintre kellene elérnünk, és utána önműködően fejlődik majd hozzá az ügyfélkörnyezet is.
– Milyen forgalmi várakozásokkal tekintsünk 2024-re?
B. K. P.: – A vám egyensúlyt keres az ellenőrzések és a kereskedelemkönnyítés között, és mindig örülünk, amikor ezt megtaláljuk. Most úgy tűnik, hogy sikerült. Ugyanakkor mi alapvetően szolgáltatunk: a társadalom számára biztonságot, a közös kiadásokhoz pénzt. Ez nekünk egy nagyon fontos küldetésünk, amit meg kell valósítani minden nap. Mi ezen belül találtuk meg azt a lehetőséget, hogy egy fejlett kockázatelemzési rendszerrel, együttgondolkodva az ügyfeleinkkel – azokkal, akik ebben a szolgáltatásban a partnereink –, olyan működési környezetet hoztunk létre, ami szerintünk és egyébként az uniós auditorok szerint is elérte az egyensúlyi állapotot. Ezt ígérhetem 2024-re is.
Sz. L.: – Remélem, növekedhetünk a következő évben, itt, Magyarországon szerintem mindenképpen, köszönhetően a korábbi és jelenlegi zöldmezős, autóipari beruházásoknak, amelyek úgy az importban, mint az exportban bővülést eredményezhetnek. Ezzel együtt várhatóan az ideinél nagyobb kihívásokkal fogunk küzdeni kapacitás terén. Ugyanakkor a globális légi piac, főként ha Kínára tekintünk, valamilyen szinten át fog rendeződni azt célozva, hogy minél nagyobb stabilitásban, forgalomingadozások nélkül üzemelhessünk.
H. K.: – Úgy vélem, nem lesz könnyű, inkább küzdelmes a következő év egy viszonylag stagnáló piacon. Mindenképpen bizakodóak vagyunk az R-BAG GROUP-nál, mert eddig minden évben tudtunk nőni egy kicsit, és ha nem is a 2023-as szinten, de ezt tervezzük jövőre is.
