Az ADR 2023-as változásairól, köztük különös tekintettel az akkumulátorok szállításáról és tárolásáról tartott előadást Sárosi György, a Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda ügyvezetője a kiadónk által rendezett Szállítmányozás 2022 konferencián.
„A lítiumakkumulátor-biznisz szemmel láthatólag megérkezett Magyarországra is. Azonban nemcsak az akkumulátorgyártáshoz kell sok víz, hanem az oltásához is” – vezette fel mondandóját Sárosi György, ráirányítva a figyelmet, hogy a jelenlegi gyakorlatban a plafonra elhelyezett, félórás permetezésre tervezett raktári sprinklerek helyett 4–5 órás oltásokra kellene készülni, és a vízmennyiséget illetően is sokkal nagyobb igényeket támaszt ez a termék. „Ki kell mondani: jelen pillanatban a Magyarországon rendelkezésre álló raktárkapacitás nem alkalmas lítiumakkumulátorok tárolására” – tette hozzá.
Maga a lítiumakkumulátor veszélyes áru, a szállításának pedig már vannak jól körülhatárolt előírásai szabályozási és technológiai oldalról is, amelyekben 2023. január 1-jétől bevezették az új, az elkövetkezendő két évben érvényes rendelkezéseket. Egy csavar azért van a dologban: a nemzetközi fuvarozást érintő szállítási láncokban előbb lehet alkalmazni a legújabb utasításokat, míg a kizárólag belföldi disztribúciós feladatoknál csak a vonatkozó magyar belföldi jogszabályok megjelenését követően vagy azzal egy időben alkalmazhatók a sztenderdek.
A nagy akkumulátorok a járműveké, a közepes kategóriájúak az elektromos kerékpároké, a kis akkuk a mobiltelefonokba és a laptopokba kerülnek. Már az egységrakományok tervezésénél is logisztikai kérdések merülnek fel; a valóságban például a járműakkumulátorok csomagolási egységei bőven a biztonságos határérték fölött vannak.
Mindemellett a termék raktárlogisztikai kezelésének szabályozása is teljesen rendezetlen – miközben a piaci szereplők már szabadon hordozzák az ellátási láncban. Hiányoznak a belső folyamatok, valamint a hozzájuk tartozó szaktudás és képzettség is, ezt most kell építeni napi munkával a különböző fuvarozási ágakban. Az utóbbi időben például a kínai vasutak is megengedték, hogy adott minősítési eljárás után az elektromos járművek vasúton szállíthatók legyenek, de előtte sokáig haboztak a mechanikai hatások kockázata miatt. Ugyanakkor vannak olyan logisztikai parkok Magyarországon, amelyek egyszerűen kitiltják a lítiumakkumulátort mint árut abból eredően, hogy normál körülmények között a partnerbiztosító ezt a kockázatot nem kezeli.
A probléma a szakember szerint abból adódik, hogy jelenleg maga az akkumulátorgyártási technológia még messze nem olyan szinten kiforrott a világon, mint ahogy ezt gondoljuk, vagy a zöld megközelítések sugallják: még fejlődik, és ebből adódóan a gyártási hibák (például nem pontos töltések), a sérülések vagy a nem megfelelő hőhatások olyan kockázatokat jelentenek, amelyeket nagyon nehéz kezelni.
Ezt a folytatásban egy hétköznapi esettel és annak háttérmagyarázatával illusztrálta az előadó. A lítiumakkumulátornál három hatás okoz problémát: az egyik a mechanikai hatás (ütközés, vasúti tolatás stb.), a másik az elektromos károsodás (dendritképződés), ami az öregedéssel és a használattal együtt párhuzamosan is előállhat rejtett, nehezen észrevehető belső folyamatban, a harmadik pedig a belső hőhatás és a külső tűz. Egyikre sincs hatékony oltóanyag, mert a folyamat belülről termeli az oxigént, és gyakorlatilag láncreakciószerűen végighalad.
Igazából sósvizes kádakba kell beledobni a kigyulladt akkut, és ott hagyni akár napokig, amíg a reakció teljesen lefut ellenőrzött körülmény között. De például elektromosjármű-mentéseknél a víz vezeti az áramot, ilyenkor speciális takaróponyvás technikát szoktak használni, ahol viszont a távolságokat kell jól megtartani – szóval a raktározás során ezekre az ellenőrzött reakciókra megfelelő helyet kell kialakítani.
A kockázatokat elemezve nehezítő körülményként azonosítható, hogy robbanáskor a nehéz füstök nem fölfelé szállnak, ami a raktárszemélyzetet érintheti: 6000 liter/kWh gáz képződhet, amelynek egyik fele súlyosan tűz- és robbanásveszélyes, a másik fele pedig súlyosan mérgező és maró. Ez komoly kihívás, amire az egyik biztonságos tárolási feltétel felkészülni gázálarcos védelemből. A másik feladat, hogy az előírások szerint minősíteni kell a folyamatban a sérülést, amit a targoncás nem tehet meg, és nem biztos, hogy a raktárvezető meg tudja tenni – hiszen a sztenderdek egyértelműen kimondják, hogy ez gyártói utasítás kérdése, vagy pedig erre felhatalmazott műszaki szakértő vizsgálatát és döntését igényli.
A fentiekből világosan kitűnik, hogy a gyakorlati felkészülés a biztonságos logisztikai folyamatokra meglehetősen gyerekcipőben jár, és minden piaci szereplőt képezni kell rá. Ennek kiszolgálására már elérhető egy intenzív lítiumakkumulátoros speciális képzés, egy bárki számára elérhető e-learninges tananyag.
