Reisinger Dávid, a LOCARGO szállítmányozási és logisztikai munkatársa a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakán diplomázott, és a Szállítmányozás 2021 konferencián azt a tanulmányát mutatta be, amellyel az MLBKT Lőrincz Péter Diplomamunka Pályázatán, BSC kategóriában III. helyezett lett. A témaválasztásra nagyban inspirálta testvére, Viktor kutatása és a veszprémi családi vállalkozásuk, a LOCARGO.
Stephen Hawking úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia lehet a legjobb vagy legrosszabb dolog, ami az emberiséggel történhetett. Rajtunk múlik, melyik következik be, illetve hogy lehetetlen megjósolni, hova vezet az, ha a saját elménket is a mesterséges intelligenciára bízzuk. Elon Musk amerikai vállalkozó szerint az okos emberek azért nézik le a mesterséges intelligenciát, mert nem gondolják, hogy egy számítógép olyan okos lehet, mint ők. Ez önteltség és nyilvánvalóan nem igaz, és 2025-ig a gépi intelligencia utolérheti az emberét.
Eltűnnek-e a speditőrök, fuvarszervezők a digitalizáció és az automatizáció hatására? A kékgalléros munkák esetén viszonylag gyakran beszélünk automatizálhatóságról, de fehérgalléros munkák esetén ez viszonylag ritkább. Reisinger Dávid kutatása – a mesterséges intelligencia hatásairól a nemzetközi szállítmányozás munkaerőpiacára – 4 fő szakirodalomra alapozott, amelyek közül oxfordi kutatók tanulmányát emelte ki az előadó, amelyben ők számtalan USA-beli foglalkozás automatizálhatósági kockázatát becsülték meg egy valószínűségi modell segítségével. Egy logisztikai vezetői pozíció közepesnél valamivel nagyobb automatizálhatósági potenciállal rendelkezik, míg az operatív jellegű munkakörök igen jelentős kockázatnak vannak kitéve az ő becslésük szerint. Egy erre alapozó hazai kutatás kulcsszavas szövegelemzési módszertanát alkalmazta az előadó, emellett pedig készített néhány szakmai interjút.
A hazai foglalkozásjegyzékben összesen 5 foglalkozás kapcsolódik szorosan a fuvarszervezéshez és szállítmányozáshoz, ezek közül egy többségében nem, más pedig részben automatizálhatónak bizonyult. A további elemzés során – nemcsak a logisztikai iparágra fókuszálva – a fiatalember vizsgálta az iskolázottság és az automatizálhatóság kapcsolatát. Itt is látható, hogy magasabb képzettséghez kisebb automatizálási potenciál kapcsolódik, míg azok, akik szerényebb iskolázottsággal rendelkeznek, egyre jobban kiszolgáltatottabbak. Ebből az következtethető, hogy rendkívül fontos a képzés a digitális átalakulás időszakában. Továbbá ebből kifolyólag látható, hogy az átlagos bérezés és az automatizálási potenciál kapcsolata is hasonlóképpen mutat. Mindezt összevetve az amerikai egyesült államokbeli adatokkal ugyanezek az eredmények születtek.
Érdekesség, hogy azon szakmák keretén belül, ahol nagyobb arányban dolgoznak nők, ott kisebbnek bizonyul az automatizálhatóság veszélye, mint azon szakmák esetén, ahol jellemzőbben férfiak dolgoznak. A szakirodalom szerint ennek az lehet az oka, hogy a nők nagyobb arányban dolgoznak olyan szakmákban, ahol elengedhetetlen a jó kommunikációs készség, a csapatmunka, a szervezőkészség, a szociális érzékenység és intelligencia, és emiatt az előadó úgy gondolja, hogy ez a kulcs: ezen készségekre, képességekre és kompetenciákra kell fókuszálniuk a munkavállalóknak a jövőben. Ennek megvalósítására mind munkavállalói, munkáltatói, mind a politikai és szakmai szervezetek oldaláról is elő kell segíteni a tovább- és átképzéseket.
Az említett három rövid szakértői interjú egy légi, egy tengeri és egy közúti szállítmányozóval készült. Igazából mindhármójuk véleménye egybecsengett: fontos és üdvözlendő a szakmában az informatikai fejlesztések mielőbbi bevezetése. Reményeik szerint a szorító munkaerőhiány oldására valamelyest segítségükre lehet a digitalizáció és ennek zászlóshajója, a mesterséges intelligencia. Ugyanakkor mindannyian kiemelték, hogy jelenleg nyilván nagyon erős korlátja van még a nagyfokú digitalizációnak: mégpedig az, hogy az élőerős emberi munka lényegesen olcsóbb, mint ezen digitális fejlesztések implementációja.
Sajnos korlátozottan állnak rendelkezésre hazai adatok, ez megnehezíti a kutatómunkát, és így torzíthatnak a minták és az eredmények. Azt a szakirodalom is kiemeli, hogy hajlamosak vagyunk túlértékelni a technológia fejlődésének sebességét és mértékét. Mindazonáltal fontos beszélni erről a témáról, felkészülni, és remélhetőleg nemcsak a nagyoknak lesz majd módja fejleszteni ilyen téren, hanem a kkv-szektorban tevékenykedőknek is.
