Úgy tűnik, hogy Kazahsztán, Azerbajdzsán és Georgia tényleg élni kíván azzal az eséllyel, hogy Kína és Európa között akár rajtuk át is vezessen az út. Ehhez vasútvonalakat, kikötőket fejlesztenek, hajójáratokba invesztálnak. A fellendülés tapintható. A RoRo-szolgáltatás is egyre népszerűbb a Fekete-tengeren, Georgia után Törökország felé is ismét elindultak a félpótkocsikat szállító hajók. A témáról Daniel Jarnea, a Konstancai Kikötő marketingvezetője tartott előadást a Szállítmányozás 2024 konferencián.
A Konstancai Kikötő nagyon jó geostratégiai pozícióban van a Fekete-tenger partján, kereskedelmi útvonalak csomópontjában. Az Európai Unió legnagyobb fekete-tengeri kikötőjének tengeri kapcsolata van a Kaszpi-tenger felé, illetve azon is túl, Közép-Ázsia és a Távol-Kelet irányába, de Törökországon át a Közel-Keletre és Délkelet-Európa irányába is. A kikötőnek nemcsak Románia a hátországa, hanem a régió több, tengeri kapcsolattal nem rendelkező országa is – köztük Magyarország, ahonnan vízi úton (a Dunán) is elérhető.
A Konstancai Kikötő 19 méteres természetes mélységű mólóival minden olyan hajót képes fogadni, ami át tud kelni a Boszporuszon, de tengeri hajók mellett a dunai folyami hajók rakodására is képesek. A kikötőben működő 38 operátor éves kapacitása 100 millió tonna körül alakul, tavaly pedig már 92,7 millió tonnát kezeltek, ami 22,7 százalékkal múlja felül az előző évit. A forgalom 77 százaléka tengeri, 23 százaléka folyami. Az elmúlt évek kikötői forgalmi növekedésében jelentős szerepe van az orosz–ukrán forgalomnak, ami konszolidálódhat egy tűzszünet vagy békekötés esetén. A konténerforgalom is rekordot döntött tavaly 884 598 TEU-val, ami 13,9 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Konstancában – a méretéből adódóan – gyakorlatilag bármit át tudnak rakni, de nagyon fontos, hogy ehhez megfelelő minőség is társul, amire nagy hangsúlyt fektet a létesítmény. Az ide érkező áru a Dunán, közúton, vasúton és olajvezetéken is folytathatja az útját a szárazföld belseje felé. A kikötő az EU legnagyobb gabonakikötője. Ebből az árunemből tavaly 36,2 millió tonnát kezeltek.
A logisztikai folyosók megváltoztak, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ennek egyik következménye, hogy felértékelődött Ázsia felé a középső folyosó és a Fekete- és Balti-tenger közötti kapcsolat is. A háborúig az északi útvonal elszívóhatása nagyon erős volt, az orosz kormány jelentősen támogatta azt az útvonalat, de most Kazahsztánon keresztül délebbre került át a hangsúly, amely folyamatot a vörös-tengeri válság tovább erősítette. Így Azerbajdzsán, Georgia és Kazahsztán is fontos partnerükké vált, akik a Kaszpi-tengeri kikötők intermodális képességét fejlesztik 250 ezer TEU-ra, Kína felől érkező konténerekre is számítva.
Erre reagálva a bakui kikötő is fejlesztésekbe kezdett, 500 ezer TEU-s kapacitást építve, hogy az árut vasútra tudják ott rakni a Fekete-tenger felé. Így a középső korridor még hangsúlyosabbá válhat. Georgia sem lesz szűk keresztmetszet, a batumi kikötő esetében már egyenesen 2 millió TEU-ra való fejlesztést emlegetnek. A Kaszpi-tengeren kisebb teherbírású hajók közlekednek, de a forgalom növekedését a járatok sűrítésével még kezelni lehet. Nagyon gyorsan fejlesztik az infrastruktúrát a 3 érintett országban, pedig állami beruházásokról beszélünk.
Nemzetközi kitekintésben a középső folyosó egy geostratégiai projektté vált, ami túlmutat annak kereskedelmi vetületein. Ennek az útvonalnak Magyarország is a része, Lengyelország és Németország irányába. Elsősorban tranzitforgalomról beszélünk, amely Konstancában lép EU-s területre. Nagyon fontos volt ott a vámeljárások sebességét növelni. Ehhez a folyamatokat egyszerűsíteni, észszerűsíteni és digitalizálni kellett. Ez egy nagyon jelentős lépés volt a tranzitidők javítása szempontjából.
Az intermodális szállításon belül a konténereké a főszerep, 13 rendszeres járat szolgálja ki a kikötőt. Közülük 2 érinti a georgiai Poti kikötőjét is, tehát ezekkel lehet a középső korridort a végig tengeri útvonal, illetve az orosz útvonal alternatívájaként használni. Jelenleg a hajók 42 óra alatt szelik át a Fekete-tengert. Potiból tavaly nyár óta már RoRo-járat is közlekedik 2 hajóval heti 2 indulással, de egy 3. beállításáról is szó van. Így a konténerek mellett a félpótkocsik szállítása is megoldott.
Törökország felé idén júliusban indult el a RoRo-szolgáltatás, mindössze 10 órás tranzitidővel. A karasui kikötő Bursa és Ankara felé is gyors eljutási lehetőséget kínál, az új szolgáltatás használatával elkerülhetőek az isztambuli és a bolgár határon tapasztalható torlódások is.
