A Szállítmányozás 2024 konferencián elhangzott kerekasztal-beszélgetés azt célozta, hogy az ESG-ben ne csak azt lássuk, hogy egy Excel-táblát kell kitölteni, és a hatóság majd jól megbüntet minket, amennyiben nem olyan adatokat adunk meg, amiket elvárnak tőlünk. Valójában nagyon hasznos benne, hogy ad egy képet a cégről az energiafelhasználás tekintetében, és kreatívvá teszi a cégeket a hatékonyság növelésére, a munkaerő megtartására és pályázati források megszerzésére. „Hosszú távon vagy nyerünk, vagy keresünk pénzt vele, de ehhez tudnunk kell, hogy mit szeretnénk csinálni” – foglalta össze a fórum moderátora, Király Gábor környezetirányítási szakértő az elhangzottakat. Képünkön balról jobbra: Tresztián Vanda, az MSC fenntarthatósági és projektmenedzsere, Király Gábor környezetirányítási szakértő, Fogarasi Márta, a Trans-Sped minőségirányítási igazgatója, Márta Gábor, a Rail Cargo Logistics ügyvezetője, Szilágyi Edit, a DPD Hungary fenntarthatósági program szakértője és dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton Consulting fenntarthatósági- és ESG-tanácsadási igazgatója.
– Mikor találkoztak a környezeti és üzleti fenntarthatóság fogalmával?
Fogarasi Márta (F. M.): – 2008 környékén, amikor a Trans-Spednél az ISO 14001-et bevezettük, akkor kellett elmagyaráznom a munkatársaimnak, hogy mi is a fenntarthatóság. Akkoriban még nem nagyon állt rendelkezésre meghatározás, talán az ENSZ-nek volt egy 1987-es mondata, ami valahogy így szólt: a jelenkor szükségleteinek a kielégítése anélkül, hogy a jövő nemzedék képességét csorbítanánk arra, hogy majd ő is kielégítse a szükségleteit. Ezt még nekem is nagyon nehéz volt észben tartani, hát még megértetni a kollégákkal! Azóta nagyon sok minden megváltozott, többek között a fenntarthatóság napi szinten is sokkal közelebb került az egyénekhez. Ugyanakkor jó néhány éve ismerkedünk az ESG betűszóval is, hiszen bármit teszünk a környezet (environment) érdekében, annak van társadalmi (society) és vállalatirányítási-jogszabályi (governance) pillére. Való igaz, hogy a társaságunknál nem teljesen saját indíttatásból léptünk erre az útra, mert külső ajánlások, megbízói igények és pénzintézeti elvárások katalizálták, hogy folyamatosan tanuljuk a gyakorlatot és készítsük a jelentéseket. Én mindenesetre mindenkit biztatok arra, hogy ne féljen tőle, mert bele lehet tanulni, finomodnak a módszereink, és a cég hasznára is válik: nagyon jó alapot jelentenek döntéstámogatásra.
Márta Gábor (M. G.): – Mivel a Rail Cargo Logistics-nál a mindennapi munkánk része, nekem évek óta meggyőződésem, hogy a fenntarthatóság gyakorlatilag egyenlő a vasúttal. Cégcsoportszinten van egy fenntarthatósági menedzserünk Bécsben, aki már három éve – még az uniós irányelv bevezetése előtt indítva a projektet – az összes tagvállalattól megköveteli, majd megvizsgáltatja és hitelesíti az adatokat. Ennek következtében az iparágunkban is az átlagot lényegesen meghaladó megfelelésű szinten teljesítünk. Nem egyszerű és sok fájdalommal jár a bevezetése, de egyértelműen érdemes rajta dolgozni, mert utána jobb lesz.
Szilágyi Edit (Sz. E.): – Az anyavállalatunk és a DPD cégcsoport már több mint 10 éve megtette az első lépéseket, és nemcsak kihívás, hanem fejlődési lehetőség formájában is. Már 2012 óta mérjük a karbonkibocsátásainkat, persze a módszer és a hatókör évről évre bővült. Tavaly az SBTi által hitelesített kibocsátáscsökkentési célokat kitűztük közép- és hosszú távra is, ezzel immár nagyon meghatározott úton kell haladnunk. Többek között a flottánk már több mint 35 százaléka – az első és utolsó kilométeres kiszállítást végző járművek – elektromos autó, és ez a szám folyamatosan növekszik, sőt, azt tervezzük, hogy jövőre a gerincjáratok esetében is indítunk elektromos kamionokat tesztjelleggel. A karbonkalkulátorral pedig az ügyfeleink valós időben tudják követni, hogy az általunk szállított csomagjaik milyen kibocsátási adatokkal rendelkeznek.
Tresztián Vanda (T. V.): – Az MSC-nek 675 irodája van, úgyhogy az adatszolgáltatás nem kis munka, a genfi központunk koordinálja ezt. Az első fenntarthatósági jelentést 2022-ben tettük közzé. Nagyon érdekes és összetett a hajózásban a környezetvédelem, ahol az elsődleges szempont a tenger élővilágának és tisztaságának megőrzése. 2019-ben bioüzemanyaggal és LNG-vel hajtott hajót próbáltunk ki, és 2027-ig folyamatosan helyezünk üzembe kettős üzemanyagú eszközöket: ezek a hajók bármikor át tudnak térni egy másik üzemanyagra, amit később folyamatosan használnak. Tavaly több hajóba egy kibocsátott szén-dioxidot összegyűjtő speciális rendszert építettek be, a tárolóedényekből általában olajfúró kutaknál adják le a káros anyagot. Vagy koralltelepeket működtetünk és gondozunk, hogy ezzel is megőrizzük a jövő generációja számára ezt a csodát. Az ESG a tengerészek és a személyzet biztonságáról is szól, ezt is nagyon komolyan veszi a családi tulajdonban lévő társaság.
– Sokan erőforráshiányt emlegetnek, vagy aggódnak az adatok helyessége miatt, de valójában nincs rossz megoldás. Az ISO jó alapot ad az állapotfelméréshez, és az erőfeszítésekkel lehetőségek nyílnak, különösen annak fényében, hogy a tenderek nagy részén a siker már nem csak az áron múlik. Mi volt az a megoldás – beruházás vagy szolgáltatás –, amire kiemelten büszkék, és még hasznot is hozott a cégüknek?
F. M.: – A Trans-Sped 100 százalékban magyar vállalat, nemzetközi háttér nélkül, mi az első lépéseket külső tanácsadóval végeztük el. 2022-ben egy elektromos vontatót alakítottunk ki egy eredetileg hagyományos, dízel üzemeltetésű vontatóból, amit városon belül használunk a raktárunk és a gyár közötti fuvarozásra. A használatával – évi 35 ezer kilométer megtételével – 40 ezer kilogrammal kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki, de a továbbiak csatasorba állításához számításokat végeztünk, és bizony e projekt folytatására nem jön ki a matek. Észszerűen inkább olyan egyéb megoldásokat próbálunk alkalmazni, amelyekhez viszonylag kisebb beruházás szükséges, ugyanakkor nagy hatékonyságot tudunk elérni általuk. Tehát inkább oktatjuk a gépjárművezetőinket hatékony vezetésre, és elemezzük, hogy milyen megtakarítások keletkeznek a képzés révén. Nem véletlenül próbálkozunk most egy új üzemanyaggal, a HVO100-zal is vagy a raktáraink energiahatékonysági átalakításával. Apránként és ütemezetten megyünk előre, a kollégákat pedig érzékenyítjük és oktatjuk: valójában példát mutatunk akár az irodai villany lekapcsolásával, akár CSR-jellegű közösségi akciókkal. Hozzáteszem: a fiatalok már önkéntesen vesznek részt ezekben a kezdeményezésekben, és vannak nagyon okos kérdéseik a fenntarthatósággal kapcsolatban – ami megint csak arra sarkall bennünket, hogy folytassuk az elindított zöldprojekteket.
M. G.: – Az első, ami eszembe jut, az a győrszemerei raktárközpontunk, ahol a világítás korszerűsítésére egy napelemes projektet valósítottunk meg, így a cégcsoporton belül már két logisztikai központban kizárólag zöldenergiát használunk. A másik terület a hatékonyságnövelés a légszennyezettség és a zajterhelés csökkentésére, vagyis a felhasznált vontatási villamos energia zöldítése, aminek céljával a tulajdonos ÖBB Ausztriában vízi erőműveket birtokol és üzemeltet. Ha viszont nincs villamosítva a pálya, és csak dízelmozdonyokkal tudunk közlekedni, akkor ezekből a legkorszerűbb, alacsony kibocsátású modelleket részesítjük előnyben. Ezenkívül az Ecodriving programunkkal képezzük a mozdonyvezetőinket, hogy minél hatékonyabban vezessenek. A harmadik példát a társadalmi pillérre hozom: a cégcsoport sokszínűsége a mindennapokban ölt testet, sok energia-befektetéssel vonzó munkahelyet teremtve, kisgyerekes édesanyák foglalkoztatására akár külön projektekkel is.
Sz. E.: – A fő tevékenységükből adódóan a flotta elektromosítása nagy lépés – a depóinkban például napelemeket és elektromos töltőket telepítettünk –, ugyanakkor pozitív példa, mert az idők során bebizonyosodott, hogy az elektromos furgonok üzemelése belátható időn belül megtérül, így az alvállalkozóinknak is megéri elektromos autókat beszerezni. Az még a jövő, hogy a városközpontokon belül mini elosztóközpontokat alakítsunk ki azzal a céllal, hogy a legsűrűbben lakott és egyben lezárt területekre már ne a furgonok menjenek be, hanem teherkerékpárok vagy gyalogos kiszállítók. Ehhez kapcsolódóan környezetvédelmi szempontból előnyösnek mondható lépés a csomagpontok létrehozása.
Balásfalvi-Kiss András: – És hogy én is megemlítsem a társadalmi lábat: az ügyfeleink körében végzett felmérések alapján 40–50 százalékkal lehet csökkenteni egy adott cégen belüli fluktuációt, ha az rátapint a problémákra, és valóban azokból születnek javító szándékú és hatású kezdeményezések. Tehát az ESG mozaikszó S-betűjében is bőven van lehetőség.
T. V.: – Az MSC Magyarországtól két példát szeretnék kiemelni. A háromszögelést körülbelül öt évvel ezelőtt kezdtük el: kiszállítunk egy konténert, és a visszfuvart azzal támogatjuk, hogy a mellette lévő városból rakodunk még egy újabb mennyiséget. Ezzel időt is spórolunk, és természetesen a károsanyag-kibocsátás is sokkal kisebb. Ehhez kapcsolódóan egy idei évi projektünk a zajkibocsátás csökkentése. A felmérésünk szerint a rakott konténerrel fuvarozó autók sokkal csendesebbek, mint amikor az üres konténer libeg rajta mindenhova, ráadásul hanyag és pontatlan lezárással mérhetően hangosabban. Ezért a sofőrök figyelmét ilyen tényezőkre is ráirányítjuk. Egyértelmű, hogy ehhez hasonló apró lépésekkel is sokat tehetünk a kitűzött célokért.
