„Mindannyiunknak döntéseket kell hozni, egyebek mellett olyan információk alapján, amelyeket szakmai konferenciákon lehet leghatékonyabban begyűjteni. A Szállítmányozás konferencia már a 25. jubileumi alkalomnál tart, ezzel bizonyítva minőségét, megkerülhetetlenségét, kiváló szakmai tartalmát, amihez gratulálok a szervezőknek” – kezdte megnyitó előadását Lányi Márton, a Magyar Szállítmányozók Szövetségének elnöke.
Az IMF jelentése szerint a gazdasági növekedés szerte a világon 3,2 százalék, de a fejlettebb régiókban, amihez Magyarország is tartozik, 1,7 százalék. Felerősödhetnek a geopolitikai feszültségek, különböző pénzpiaci szigorítások jöhetnek, és már most érezhető a geoökonómiai széttöredezettség vagy a növekvő protekcionizmus. A német kormány válságban van, régi-új amerikai elnököt választottak az USA-ban, zajlik az orosz–ukrán háború – rengeteg a bizonytalanság.
Bár itthon az infláció kezd megnyugodni, most 3,2 százaléknál tartunk, a gazdaság egyáltalán nem szárnyal. A III. negyedévi GDP-adattal újra technikai recesszióba került Magyarország, utoljára 2022 második felében volt erre példa, amikor az energiaválság beütött. Azóta eltelt 9 negyedév: háromban nőtt, hatban viszont csökkent a GDP. Az elmúlt bő 2 évben a magyar gazdaság stagnál vagy enyhén zsugorodik. Az export döcög, elsősorban az európai felvevőpiacaink gyengélkedése miatt, ráadásul a számunkra fontos járműgyártás strukturális problémákkal küzd. Gyengülő külső kereslet érezhető az exportpiacainkon, a beruházási lufi kipukkant, a költségvetés kiigazításra szorul, az európai uniós források akadoznak, magasak a kamatok, csak lassan oldódik a lakossági óvatosság – mindezek miatt nem jók az üzleti várakozások.
A magyar szállítmányozói szektor árbevétele 2022-ről 2023-ra több mint 18 százalékkal csökkent, az adózás előtti eredmény azonban már 35 százalékkal esett vissza, ami a teljes szakmára vetítve 94 milliárd forintot jelent. Ehhez képest a szektorban dolgozók száma növekedett 2 százalékkal. A top 10 veszteségesen működő speditőrcég – amelyek között nagy neveket is találunk – 5,5 milliárd forint mínuszt termelt; az irány tehát nem jó.
A szakmai kihívások között az elnök megemlítette: vajon kiadható-e az a hatalmas mennyiségű raktárkapacitás, ami az utóbbi időszakban épült? Már van olyan települési önkormányzat, amely megtiltja, hogy a területén megnyílt raktárakban akkumulátort tároljanak. Elképzelhető olyan raktárlogisztikai beruházás, aminek a megtérülése kérdéses?
A hajózásban az eddigi tengeri szövetségeket újak váltják fel, itt a lényeges kérdés, hogy az 53 százalékos menetrendi pontosságot fel tudják-e tornászni a hajóstársaságok. A jemeni probléma miatt továbbra is hosszabb útvonallal és szállítási időkkel kell számolni. Mi várható a hajózási lehetőségek és fuvardíjak tekintetében?
A légi szállítmányozásban az e-kereskedelem szárnyalása mindent a feje tetejére állított, csak idén több mint 10 ezer tonnával nőtt a napi e-kereskedelmi forgalom, amit Kínából légi úton szállítottak el. Hogyan reagálnak ezekre a piaci mozgásokra a speditőrök?
Közúton a legérdekesebb fejlemény, hogy a gyengélkedő export miatt kialakult egy import-kálvária. A fuvarhiány fejlesztések eltolását hozta magával a fuvarozói oldalon, és egyelőre enyhe kapacitáscsökkenés tapasztalható. Miként oldható ez a feszültség?
A vasút és kombinált szállítás tekintetében Oroszország megtiltotta a duális felhasználású termékek tranzitját, ezért a termékek egy jelentős része újra tengerre kényszerül. Milyen hatással lesz ez a Kínából Európába tartó vonatokra?
A hazai vasúti hálózaton mintegy 4000 km-en sebességkorlátozás van érvényben, a vágányhálózat 77 százalékát 1990 előtt újították fel utoljára, miközben a vasúti áruszállítási teljesítmény a 2010-es szintre esett vissza. Hogyan érinti ez a piaci szereplőket?
„A Magyar Szállítmányozók Szövetsége idén is tette a dolgát – mondta Lányi Márton. – A Logisztikai Egyeztető Fórum keretein belül igyekeztünk stratégiai célokat megfogalmazni, amiket majd beterjesztünk a szakminisztériumnak. Mindenkinek köszönöm, aki a véleményét elmondta ezzel kapcsolatban. Megjelent egy szakkönyv a hajózási ismeretekről, illetve két további könyv is készül. Az egyik témája az interkontinentális – légi, tengeri és konténeres – szállítmányozás, a másik pedig a kontinentális (közút, vasút, intermodális, kombinált és folyami) szállítmányozásról szól. Jövőre újra lesz Speditőr Klub és Magyar Szállítmányozók Napja, folytatjuk a szakmai utak szervezését. Dolgozunk a FIATA-diploma honosításán is. Az e-CMR bevezetése csúszik – a CLECAT 2025-ös programjában sem prioritás a téma –, reálisan 2026–2027 környékén várható” – foglalta össze röviden az MSZSZ idei évét a szövetség elnöke.
