Gazdasági elemző szemmel: háború, infláció, energiaválság – van-e kiút?

Gazdasági elemző szemmel: háború, infláció, energiaválság – van-e kiút?

Vizsgálva a teljes magyar gazdaságon belül az energiahordozók nettó importjának a mértékét, az elmúlt évekhez képest drámaian többet költünk most elsősorban földgázra, de a többi energiahordozó is drasztikusan drágult. Dr. habil. Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem egyetemi docense ezt tartja a legfontosabb problémának, és a Szállítmányozás 2022 konferencián tartott előadásában ebből vezetett le mindent arra nézve, hogy most milyen típusú és mekkora bajban vagyunk.

Kialakult egyfajta perpetuum mobile. Az euró-forint árfolyam nagyon megcsúszott, és ebből adódóan nagyon drága az energiaimport. Tehát minden egyes alkalommal, amikor Magyarország vásárol energiát, akkor ezt eleve egy nagyon gyenge euró-forint árfolyam mellett teszi, ráadásul ezek a nagytételű vásárlások továbbgyengítik az árfolyamot, hiszen Magyarországon a GDP-t forintban termeljük, viszont az energiát vagy euróban, vagy rubelben, vagy dollárban kell fizetnünk, és ezért ilyenkor tovább gyengítjük az árfolyamot. Ameddig ez a helyzet fennáll a magas energiaárakkal, még gyengébb lesz az árfolyam, ebből adódóan pedig még többe kerül kitermelnünk az energiát.

Mindezt egy kicsit puhítja a kialkudott halasztási engedmény: ha egy adott (egyébként titkosított) ár fölé megy a gázár, elhalasztható a fizetés a következő két évre. A pozitív fejlemény az, hogy a gázár elindult lefelé, mert kiderült, amire senki nem számított: az orosz gázról leválni mégsem olyan sok idő, mint korábban gondolták.

Számos egyéb kínálati oldali probléma is felmerül. Kínálati vagy keresleti oldali inflációt szenvedünk el? Külső vagy belső okok okozzák? Az előadó meggyőződése, hogy ez egy kínálati oldali infláció, tehát alapvetően a világgazdaság van tele szerkezeti problémákkal, többek között az energiaszektorban, az élelmiszeriparban és a szállítmányozásban vannak szűk keresztmetszetek. Azt is vallja, hogy legalább kétharmadarányban külső okokra vezethető vissza az árak elszabadulása. Nem teljesen ártatlan Magyarország sem, mi is ráteszünk egy lapáttal.

Mindenesetre az egyik nagyon komoly forrás az élelmiszer-infláció volt, ami pedig nem független az energiától, hiszen a mai modern mezőgazdaság ezer okból energiafogyasztó: rengeteg szállítással jár, és kifejezetten gázintenzív, merthogy műtrágyával működik. Tehát amíg magas a gáz ára, addig a műtrágya is többe kerül, ebből pedig az élelmiszerárak emelkedése is logikusan következik.

Szerencsére a folyamat csillapodni látszik. Hasonlóan jó hír a szállítmányozási árak csökkenése, azt figyelve, hogy Sanghajból Rotterdamba, Európába milyen áron lehet behozni az árukat. Ez egy pozitív fejlemény a magyar infláció szempontjából is.

Mindez úgy csapódik le a magyar gazdaságba, hogy a forint drámai módon gyengül a térség összes valutájához képest. A jegybank csak fut az események után, az állampapírhozamok törlesztésére és az energiaimportra együtt kevés a meglévő jegybanki tartalék. Nyílt piaci műveletekkel beavatkoznia nem igazán hatásos, rendre napokon belül olvadtak el a kamatemelései, amelyek a hitelezést is rettentően megdrágítják – de a szakember szerint a probléma alapvetően nem is monetáris, az energiahordozók (gáz, olaj) ára a fontosabb tényező: ha ezek tovább csökkennek, megmenekülünk.

Magyarország államadósságának nagyobbik része forintalapú, ami azért szerencsés, mert forintot a jegybank tud nyomtatni, tehát forintban nem tud Magyarország csődbe menni. Ugyanakkor az uniós források felértékelődtek mind volumenben, mind szerkezeti hatásukban, hiszen ezeket pont olyan dolgokra kell fordítani, amire a magyar kormány nem hajlandó költeni.

Az ország finanszírozási problémáinak áthidalhatóságát három tényező befolyásolja az egyetemi docens szerint: megkapjuk-e az uniós forrásokat, hogyan alakul az energiahordozók ára, és mennyire lesz hideg a tél. Ár-bér spirál véleménye szerint nincs Magyarországon, hiszen egyáltalán nem a reál-, hanem a nominálbérek emelkednek; helyette ár-ár spirál van, ami egyszerűen azt jelenti, hogy inflációs időszakban ultrakönnyű árakat emelni, nem tűnik fel senkinek, hiszen minden drágul.

Az elemző végezetül leszögezte: Magyarország 2008 óta most van a legnehezebb gazdasági helyzetben, viszont a paramétereket meghatározó folyamatok javuló tendenciát mutatnak. Egyelőre enyhe a tél, egyelőre csökkennek az energiaárak. „Ha sikerülne a telet valahogy túlélni tavaszig, akkor e mostani nehéz helyzeten túllendülnénk” – összegezte.