Az ellátási láncok fenntarthatóságának biztosítása, a globális és a lokális szavak összeolvasztásából eredő kifejezéssel a glokális stratégiának megfelelő működés folytatása a helyi beszállítások további erősítésével, a többcsatornás beszerzési hálózat fenntartása – ezek a Schneider Electric üzletfilozófiájának főbb elemei, amelyekről a vállalat Global Supply Chain (GSC) budapesti központját és a kelet-európai beszerzési részlegét 2019 óta vezető Oltvai Mártonnal beszélgettünk.
– Mit jelent a Schneider Electric esetében a glokális szemlélet?
– 2017 táján kezdtünk el abban az irányban gondolkodni, hogy lokális, regionális szinten próbáljunk meg még közelebb kerülni a vevőinkhez. Mivel a 2000-es évek elejétől a globalizáció rohamléptekben fejlődött, ez a Schneider Electric-re mint globális vállalatra is számos kötelezettséget rótt. Cégünk élen jár a fenntarthatóság területén, de a világszintű vállalások miatt újabb és újabb lépéseket kellett tennünk a karbonlábnyomunk további csökkentése érdekében. Ez volt az egyik aspektus, a másik pedig, hogy helyben tudjuk kiszolgálni a partnereinket. Mindezt globális lefedettséggel, úgy, hogy a gyártási és logisztikai folyamataink során a lehető legkisebbre redukáljuk a közvetlen környezetünk károsítását. Ez a glokális stratégiánk lényege, amelynek kiemelt eleme a hub-koncepció. A regionális központokban a térség ellátásához, a gyártáshoz és a termék-értékesítés támogatásához szükséges szervezeti egységek vannak jelen. Esetünkben ezek a területek a beszerzés, az ellátásilánc-menedzsment, a minőségügy, a digitalizáció, illetve egyéb adminisztratív és támogató funkciók. Ide tartozik a fentieken túl az etikus működést biztosító részleg is; ők arra figyelnek, hogy a Föld különböző konfliktus-zónáiból származó nyersanyagok még véletlenül se kerüljenek feldolgozásra a gyárainkban. A cél e funkciók bővítése, mint például a fejlesztéshez kapcsolódó kutatás-fejlesztés. A beszerzés területén szintén jól állunk. Az e területen dolgozó mintegy 130 fő direkt, indirekt, továbbá kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó és a jövőben piacra kerülő termékek anyagellátását biztosító beszerzéssel foglalkozik, illetve ők keresik meg azokat a beszállítókat, akik akár közös fejlesztésekben is részt tudnak venni.
– Miért működtet a vállalat Budapesten és Grenoble-ban is beszerzési központot?
– A Schneider Electric francia alapítású vállalat, 20 gyára található az országban. Így magától értetődő, hogy ott is működik beszerzési központ, amely elsősorban a francia, illetve nyugat-európai területekre fókuszál, de a budapesti és a Grenoble-i regionális hub között természetesen élő és aktív a kapcsolat. A Schneider mátrixszerűen felépülő szervezetet működtet, a Grenoble-ban dolgozó vezetőknek is vannak itthoni kollégáik, és a magyarországi vezetők is irányítanak ottani csapatot. Több mint 50 kategóriát – lemezek, rézsínek, műanyag alkatrészek stb. – menedzselünk Nyugat-Európában és Kelet-Európában, s ezen kategóriák mentén szervezzük valamennyi folyamatunkat. Magam például egy 9 fős csapat munkájáért felelek közvetlenül: 8-an itthon, 1 műszaki kérdésekkel foglalkozó francia munkatársam pedig az egyik kinti gyárban dolgozik.
– Mi a budapesti hub jelentősége?
– A GSC budapesti központban 300 fő fölötti a létszám, de 4 évvel ezelőtt még csak 30 volt. A viszonylag rövid idő alatt végbement tízszeres bővülést a vállalat növekedése indokolta: 2019-ben 26 milliárd euró volt a Schneider globális éves forgalma, tavaly – csaknem 50 százalékos emelkedéssel – elérte a 36 milliárd eurót. Ez a glokális stratégia bevezetésének is az eredménye. Itt említeném meg, hogy a közeljövőben adjuk át az új hazai üzemünket Dunavecsén, az épület már elkészült, a gyártósorokat folyamatosan telepítjük. Veres Zsolt országigazgató kollégám szokta mondani, hogy Magyarország fontos a Schneider Electric számára, és úgy gondoljuk, hogy a Schneider Electric is fontos Magyarország számára. A hazai leányvállalat szépen fejlődik, a növekedés teljes mértékben alátámasztja a budapesti hub létjogosultságát.
– Melyek a 2020 végén indított kelet-európai beszállítói program tapasztalatai?
– A Schneider Electric korábban jellemzően nyugat-európai és ázsiai országok beszállítóitól vásárolt. Azzal, hogy most már a glokális stratégia alapján dolgozunk, az is szükségessé vált, hogy a kelet-európai gyárak számára elsősorban a gyárakhoz közeli, kelet-európai beszállítókat próbáljunk találni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ők sok területen különböznek a nyugat-európai, már 30 éve a Schneider Electric-kel dolgozó és más háttérrel rendelkező beszállítóktól. A kelet-európaiak esetében nem jellemző a specializáció; kevés cég van, amelyik csak fest, csak élhajlít, csak stancol stb., valamint a késztermék elő-állításához szükséges további munkafolyamatokat pedig alvállalkozók bevonásával biztosítja. Ennek következtében sok technológia integrálására van szükség, ami erősen redukálja a szóba jöhető beszállítók számát. A kelet-európai beszállítói bázis jellemzően ott tud versenyképes lenni, ahol nem automatizálható a technológia, vagy még nem éri meg automatizálni, és így több élő munkaerőre van szükség. Persze vannak olyan vállalkozások is a régióban, amelyek nagyon is innovatívak, mint például egy magyar lemezmegmunkáló cég, akikkel kitűnő az együttműködés. Ők a mi karbonlábnyom-csökkentési programunkkal is összhangban napelem-rendszert telepítettek a gyáraikra, folyamatosan invesztálnak a legújabb technológiába, és a legkorszerűbb gépekkel gyártanak, ami a költséghatékonyság, az egységköltség szempontjából nagyon sokat számít. Nem mindegy ugyanis, hogy 10 perc vagy 1 perc alatt gyártja le az adott terméket.
– Mekkora a kelet- és a nyugat-európai beszállítók aránya a magyarországi Schneider Electric-nél?
– Amikor elindultunk a kelet-európai beszállítói programmal, akkor nagyságrendileg kétharmad volt a nyugat-európai és egyharmad a kelet-európai, illetve az ázsiai beszállítók aránya. A program egyik nagy sikere, hogy a kelet-európai beszállításokat jelentős mértékben növeltük: jelenleg 50 százalék közelében vagyunk, ami egyrészt közelebb visz a karbonlábnyom-csökkentési céljaink eléréséhez, másrészt javítja a költséghatékonyságunkat. Ugyanakkor a több lábon állás jegyében, némileg csökkentett mértékben, de fenntartjuk az ázsiai beszállítói kapcsolatainkat is, mert elég sok olyan előre nem látható esemény történt a múltban is, amikor hasznát vettük egyik vagy másik távolabbi beszerzési forrásunknak, ezáltal biztosítva az ellátási lánc zavartalan működését.
– Miért tartják fontosnak, hogy a beszállítóik is egyre inkább a fenntarthatósági szempontok szerint működjenek?
– A Schneider Electric elkötelezett a fenntarthatóság mellett, például az új dunavecsei gyárunk teljesen karbonsemleges lesz. Az a célunk, hogy 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat 25 százalékkal csökkentsük a teljes értékláncunkban, 2040-re a teljes ellátási lánc karbonsemlegesen működjön, 2050-re pedig zéró szén-dioxid-kibocsátással rendelkezzen a vállalat. Eredményeinket évről évre nyilvánossá tesszük – ez a Schneider Fenntarthatósági Index, ami része a tőzsdei jelentésünknek. Ezzel párhuzamosan igyekszünk a beszállítóinkat is abba az irányba terelni, hogy ők is fenntarthatóan végezzék a tevékenységüket. A Total Zero Carbon Project nevű program keretében szeretnénk elérni, hogy az 1000 legnagyobb beszállítónk – akik az összes forgalmunk 80 százalékát adják – a 2017-es bázishoz képest 50 százalékkal csökkentse 2025-re az egységnyi forgalomra eső karbonkibocsátását. Partnereink e területen történő előrehaladását folyamatosan monitorozzuk egy beszállítást támogató informatikai rendszeren keresztül, illetve a beszállítóktól az is elvárás, hogy negyedévente maguk publikálják a karbonkibocsátásaikat a saját honlapjukon.
– Hogyan fogalmazná meg a Global Supply Chain jövőképét?
– Az elsődleges cél az ellátási láncok fenntarthatóságának biztosítása. Nagyon fontos folytatni a glokális stratégiának megfelelő működést, tovább-erősíteni a helyi jelenlétet, a helyi beszállításokat, úgy, hogy az ellátási láncok folyamatosságát minden körülmények között biztosítjuk. Szükséges több lábon állni, fenntartani a többcsatornás beszerzési hálózatot. Törekszünk arra is, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve olyan platformokat építsünk, amelyek globálisan és a helyi igényekre szabva is alkalmazhatóak.
Dékány Zsolt