A Scan Global Logistics (SGL) dán cégcsoport neve még kevéssé cseng ismerősen a hazai logisztikában, de a cég meglehetősen komoly fejlődést és pénzügyi eredményeket produkált az elmúlt években. A vállalat célja egyértelműen az, hogy a komplett portfóliójukat felhasználva minél több magyar cég szívét hódíthassák meg szolgáltatásaikkal. Kovács Gáborral, aki a magyar cég irányítása mellett a közép-kelet-európai térségért felel a cégcsoporton belül, a régiószintű trendekről és az idei évvel kapcsolatos várakozásokról beszélgettünk.
– Régióvezetőként hogyan látja: most milyen folyamatok érvényesülnek? Mennyire nevezhetők ezek pozitívnak vagy negatívnak?
– Az első és legfontosabb dolog, amit érdemes kiemelnem, hogy az elemzők a globális logisztikai piac csaknem 7,9 százalékos növekedését várják, magyarán a torta várhatóan nagyobb lesz. Ennek ellenére úgy látom, hogy a geopolitikai folyamatok, az infláció és a fogyasztás csökkenéséből fakadó gazdasági problémák miatt az idei év sokkal nehezebb lesz, mint a tavalyi. A tengeri szállítmányozás területén az árak globálisan mintegy 80 százalékkal csökkentek az egy évvel ezelőtti szinthez képest, ami komolyan befolyásolta a vasúti szállítások elérhető kapacitásait is, sokkal kisebb marginokat eredményezve a legtöbb szállítmányozó számára. A légi szállítmányozásban – főként az e-kereskedelem szárnyalása miatt – viszont továbbra is nagy igény mutatkozik a kapacitásokra, elmondhatjuk, hogy nagyon érdekes, folyamatosan változó helyzet állt elő a világjárvány után. Összességében tehát nem egyszerű a piac. Azt gondolom, hogy nagyon sok helyi és regionális szolgáltató érzi már ennek a hatásait, de az egész piac kiemelten fogja majd tapasztalni a következményeket a II. és a III. negyedév során.
– Hogy zárta a tavalyi évet a Scan Global Logistics? Mennyire voltak hatással a vállalat működésére az ismert globális tényezők, így például az orosz–ukrán háború és az üzemanyagok drágulása?
– Cégcsoportszinten rekordévet zártunk 2022-ben: az árbevételünk meghaladta a 3,5 milliárd dollárt. Több országban is tőzsdén jegyzett cég vagyunk, így nem árulok el nagy titkot, hogy az EBITDA-eredményünk meghaladta a 200 millió dollárt. Cégcsoportunk növekedő pályán van nemcsak globálisan, hanem Közép-Kelet-Európában is. A tavalyi év számunkra piaci szempontból rendkívül kedvezőnek bizonyult, az idei évet illetően pedig azt lehet mondani az első néhány hónap eredményei alapján, hogy ez is kedvezően alakul majd a profitképességünk szempontjából. A magyar leányvállalat még viszonylag fia-talnak számít, hiszen 2021 augusztusá-ban jött létre, ennek ellenére az elmúlt év minden várakozást felülmúlt: 13 millió dollár feletti árbevétellel zártuk.
– Milyen szolgáltatásokkal állnak a hazai ügyfelek részére?
– A magyar piacra lépésünk óta eltelt rövid idő ellenére elmondható, hogy egy teljes portfólióval rendelkező szállítmányozási-logisztikai cég vagyunk, azaz saját szolgáltatásokkal jelenünk meg a piacon: fő üzletágaink a légi és a tengeri szállítmányozás, továbbá a versenyképességünk szempontjából rendkívül fontos szerepe van a logisztikai (raktározási és disztribúciós), valamint a vám üzletágunknak is. Saját vámengedélyekkel és az ehhez szükséges banki garanciákkal rendelkezünk, ezenkívül AEO-, ISO- (9001, 14001) és GDP-tanúsítványunk is van. A magyar leányvállalatunk jelenleg 53 főt foglalkoztat, emellett átlagosan 20 kölcsönzött munkaerővel dolgozunk. A hazai piac méreteit illetően a közepes méretű logisztikai vállalkozások közé tartozunk. A régióba tekintve Csehországban már több mint három éve a piacon vagyunk, a terjeszkedésünket Magyarországon folytattuk az Advection Logistics felvásárlásával. Ez a tranzakció 2022 júliusában zárult le, így hivatalosan akkor csatlakoztunk az SGL-hez. Zöldmezős projekt formájában idén februárban pedig elindult a román cégünk is.
– Milyen előnyöket kínál a hazai megbízók számára az ilyen térségi jelenlét?
– A régiós szakmai hitvallásunk némileg eltér attól, ami a piacon általánosságban tapasztalható. Kiemelten fontos számunkra, hogy a cégek szolgáltatási portfóliója gyakorlatilag azonos legyen. Ha valaki velünk dolgozik, akkor azt látja, hogy a különféle leányvállalataink maximálisan, a szinergiákat keresve dolgoznak együtt az ügyfelek érdekeiért. Mi nem országhatárokban, hanem logisztikai kihívásokban gondolkodunk. Az eddigi, több mint 20 éves tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy ez elég nagy különbség; ugyanis jellemzően mindig mindenki az adott ország teljesítőképességét, illetve lehetőségeit nézi. Csehország és Magyarország után a román iroda megnyitása a harmadik, de nem az utolsó lépés az SGL számára. Fontosnak tartom a román piacot, ezért nem úgy kezdtünk, hogy felvettünk néhány embert, mondván, csináljunk valamit. Azt tűztük ki célul, hogy a magyarhoz hasonló erőteljes jelenlétet szeretnénk elérni a lehető leghamarabb, ugyanazzal a szolgáltatási portfólióval, minőségi szolgáltatásokkal. A magyar cégek számára ez pedig azt a lehetőséget tartogatja, hogy bekerül a kínálatunk közé Konstanca is. Emellett az erdélyi területeket közösen, magyar–román együttműködés keretén belül fedjük le. Bővülnek tehát az opcióink, de a határozott cél, hogy a jövőben Kopert, Rijekát, Várnát és Konstancát is teljesen le tudjuk fedni saját erőforrásokkal. A román irodával tehát az ügyfeleknek még több lehetőségük lesz, és még egy országban megkapják azt a szintű szolgáltatást, amihez itt, Magyarországon, illetve Csehországban már hozzájutnak.
– A konstancai kikötő segíthet esetleg abban, hogy – mondjuk – keleti irányból szállíttassanak, kiváltva ezzel az orosz–ukrán háború miatt kieső szállítási útvonalakat?
– Sajnos nem feltétlenül. A háború kitörése óta az Ukrajnába irányuló forgalom csak részben tűnt el, annak egy bizonyos része döntő többségében a lengyel kikötőkre koncentrálódik. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy Konstancában a mai napig jelen vannak azok az infrastrukturális hiányosságok, amelyek gátolják a megfelelő kapacitások rendelkezésre állását. Cégcsoportunk az ENSZ egyik legnagyobb partnereként hagyományosan érintett a humanitárius logisztikában, így folyamatosan szállítunk Ukrajnába is, illetve nemrégiben megnyitottuk az ukrán irodánkat. Ezek a szállítások a lengyel kikötők mellett Konstancán keresztül is zajlanak, és komoly kikötői kapacitásokat kötnek le Romániában is. Összességében úgy látom, hogy a magyar ügyfelek számára elsősorban Koper, Trieszt és Rijeka jöhetnek szóba leginkább ezen a téren. Az viszont kétségtelen, hogy ha nem sztenderd, hanem projektszállításról beszélünk, akkor Konstanca is érdekes opció lehet a magyar megbízók számára. Emellett nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy egyre többen kísérleteznek a Dunán történő folyami szállítás új, eddig nem jellemző formáival. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy konstancai átrakodással már el tudnak jutni új árucsoportok Magyarországra is.
Aranyi Péter
