Feltétlen szeretettel a vámszakma iránt – interjú Balogh Ágotával, a Royal Sped vezérigazgatójával

Feltétlen szeretettel a vámszakma iránt – interjú Balogh Ágotával, a Royal Sped vezérigazgatójával

A ma is teljes egészében magyar tulajdonú, Magyarország területét egyedülálló módon lefedő hálózattal bíró Royal Sped sikerének titka a munkatársak naprakész tudásában, szakértelmében és szenvedéllyel végzett munkájában rejlik, ami nagyban hozzásegíti a vállalatot a magyar vámlogisztikai piacon történő töretlen térhódításhoz.

– A 2019-es interjúban hazánk legnagyobb vámszolgáltatójaként nevesítettük a Royal Spedet. Ma is érvényes a piacvezető szerep?

– A válasz egyértelműen igen. Büszkén kijelenthetem, hogy a jelenlegi hazai vámlogisztikai piacon a Royal Sped megkerülhetetlen. 2019 óta ez a pozíciónk egyre erősebbé vált mind a nemzeti, mind a nemzetközi ügyfelek tekintetében. Számokban kifejezve pedig a cég értékesítésének nettó árbevétele a négyszeresére, az adózott eredménye több mint kétszeresére duzzadt. A gazdasági környezetben, ami a cégünket körülöleli, hetente kapunk hírt vállalkozásokról, amelyek kénytelenek feladni a megfeszített versenyt. Az elmúlt 5 évben sikeresen vettünk át komplett vámlogisztikai céget, vámüzletágat és számtalan vámügyintéző szolgáltatót kereső vállalatot. A növekedésünk ellenére soha nem kellett külföldi tőkét igénybe venni, a Royal Sped Zrt. a mai napig száz százalékban magyar tulajdonú cég.

– Minek köszönhető a piaci pozíciójuk?

– Véleményem szerint elsősorban a menedzsment és az operatív szint elkötelezettsége, a vámszakma feltétlen szeretete a meghatározó. A bemutatkozó prezentációnk nyitómondata: We work with passion and commitment for our partners – nem üres frázis. Elvárásunk, hogy aki a Royal-csapat tagja, ennek megfelelően élje meg a szakmai pályafutását! Másrészt viszont tudatosan olyan struktúrát alakítottunk ki az évek során, hogy képesek vagyunk szolgáltatást nyújtani a magánforgalomban érkező küldeményektől kezdve a legkomolyabb multinacionális cégek részére is. A nemzetközi értékesítő csoport és a vámszakmai team létezése a szervezeten belül képessé tesz arra minket, hogy minden általános és egyedi vámszakmai kérdésre gyors reakcióidővel optimalizált vámlogisztikai megoldásokat dolgozzunk ki.

– Mi különbözteti meg a vállalatot a versenytársaktól?

– A teljes Magyarországot lefedő hálózatunk egyedülálló. Több mint 25 fizikai irodával vagyunk jelen a piacon, és csaknem 250 szakképzett munkavállaló működik közre a vámügyekben. Az alkalmazotti létszámunk az elmúlt 5 év alatt megduplázódott, ez is a piaci térhódításunkat igazolja. A nemzetközi ügyletek terén jelentős sikereink vannak, a világ minden szegletéből rendelkezünk partnerrel. Többek között fontos szerepet vállalunk a kínai, koreai, török, balkáni, dél-amerikai és a magyar gazdálkodók közötti külkereskedelmi kapcsolatok megvalósításában.

– Milyen tevékenységekből épül fel a szolgáltatási palettájuk jelenleg?

– Erre nagyon könnyű a válasz: mindennel foglalkozunk, ami vám. Nincs olyan vámügylet, amire nincs megoldásunk. Az Európai Unióban használatos, csaknem összes egyszerűsítési formával, engedéllyel rendelkezünk, amiket az ügyletek során ki is használunk. A vámügyleteket szorosan körül-ölelő, kiegészítő témakörök, úgymint többek között a Környezetvédelmi Termékdíj, az EPR, a CBAM, a jövedéki adó, a gépjárművek regisztrációs adójának ügyintézése, a NÉBIH és TRACES ügyletek, e-matrica- és útdíj-értékesítés, szintén a portfóliónk része.

– Hogyan valósul meg a gyakorlatban a felvállalt hídszerepük a hatóságok és a megbízók között?

– Mivel a mi szakmánk, a vámszakma több szinten, több körben szabályozott, nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a jogszabálykövetésre. A megfelelő kommunikáció a hatóságokkal kizárólag az összes szabályozó tényező pontos ismeretének birtokában lehetséges. Külön csoport monitorozza és értelmezi napi szinten az egyre változó uniós és nemzeti hatáskörben hozott változásokat. Az európai uniós jogharmonizáció, a háborús szankciós rendelkezések folyamatos változása, a geopolitikai és világgazdasági hatások mind-mind befolyásolják a tevékenységünket. Ha például nem időben reagáltunk volna ügyfeleink képviseletében a néha péntek éjszaka bevezetett szankciós tilalmakra vagy éppen a vörös-tengeri kalóztámadások következményeire, nem tudták volna elkerülni a több millió forintos bírság vagy többletköltség megfizetését. A jogszabályok naprakész ismerete és ügyfeleink felé közvetítése is az erősségeink közé tartozik.

– Mikor van szükség innovatív megoldásokra?

– Mindig és folyamatosan. Innováció és új ötletek nélkül lehetetlen az előrelépés. Minden új ügyféligényt először nagyon részletesen feltérképezünk, majd modellezünk, tervezünk, optimalizálunk. A költségoptimalizáció mellett figyelni kell a logisztikai egyszerűsítésekre is. A nagy gyártóvállalatok esetében a saját szabályozások köré kell felépítenünk a vámügyintézési szolgáltatást, ami szorosan kapcsolódik a fuvarozáshoz, raktárlogisztikához, anyagmozgatáshoz, balesetvédelmi és egyéb belső rendelkezések köréhez. Nagyon örülünk az innovatív IT-megoldásoknak, több folyamatunkat támogatjuk robotizációval, ami jelentős humánerőforrás-megtakarítást jelent.

– Mennyire nehéz megtalálni a megfelelő munkatársakat ezen a területen?

– Az elmúlt években talán a legnehezebb feladat volt megfelelő és elegendő szakembert toborozni a fejlődés okozta feladatmennyiséghez. A hagyományos hirdetés útján történő munkaerő-felvétel rendszerint nem járt sikerrel, így áthidaló megoldások felé fordultunk. Elindítottuk a szervezeten belül a fiatalok képzését, tanulmányi szerződéseket kötöttünk velük, amelyek értelmében több évre szakképzett munkaerőt tudhatunk magunkénak. A másik megoldás a vidéki szabad kapacitás mozgósítása volt. Az előbbiekben említett informatikai hardver- és szoftverfejlesztések következtében a vámügyintézés egy laptop segítségével bárhonnan elvégezhető elektronikus formában, így a budapesti telephelyeket másik kirendeltségekről, távolról szolgáljuk ki. Ez a két intézkedés remélhetőleg hosszú távon megoldást kínál a munkaerőhiányra.

– Milyen gazdasági és jogi feltételekhez kell igazodniuk a vámszolgáltatási folyamatoknak? Megfigyelhető-e konkrét trend e tevékenység átalakulásában?

– A gazdasági környezet folyamatosan változik. Tudomásul kellett azt venni, hogy bár a lakossági fogyasztás és az ehhez kapcsolódó eseti vámkezelések száma csökken, az összes beérkező konténerszámban, a Magyarországra települő új megaberuházások miatt nemhogy csökkenés, de növekedés várható. A beruházáshoz kapcsolódó vámszolgáltató szerződések tárgyalása és aláírása néha több hónapig vagy évig is elhúzódik. Ez teljesen új tárgyalási stílust feltételez, amit nekünk is meg kellett tanulnunk. A jogi feltételrendszer is folyamatosan változik, párhuzamosan figyeljük az EU-s és a nemzeti trendeket.

– Mi volt a legnagyobb kihívásuk 2024-ben? Hogyan sikerült úrrá lenni rajta?

– 2023–2024-ről beszélhetünk inkább, mert ez egy hosszú folyamat. Két terület kihívásaival küzdünk a mai napig. Az egyik az orosz–ukrán konfliktus okozta szankciós rendelkezések nyomon követése, a külkereskedelmi piacok átrendeződése, az ügyfelek közül sikeresen kiszűrni, hogy ki a valós ügyfél, és ki jelenik meg azért a magyar területeken, mert esetlegesen a szankciókerülés fordult meg a fejében. A másik kihívás az IT-területtel függ össze. 2023-ban sikeresen bevezették az AIS-t, amely a behozatali irányú vámeljárásokban a CDPS-t váltotta fel. A rendszer bevezetésében úttörőszerepet vállaltunk, a próbaidőszakban az összes árunyilatkozatunk tekintetében rendelkezésre álltunk a fejlesztés támogatására. A bevezetés sikerét így kicsit a magunkénak is érezzük. 2024-ben a szervezet összes hardverét lecseréltük új, korszerűbb eszközre, ez a folyamatos kiszolgálás fenntartása mellett nagy koordinációs feladatot adott a kollégáknak. Ezenkívül a vámszakmai szoftverek terén is modernizáltunk, valamint a NAV AES és NCTS5 bevezetésében ismételten jelentkeztünk a pilotprogramba. Ez a projekt jelenleg is tart.

– Milyen formában vesz részt a társaság az európai vámkezelési folyamatok egységesítésében?

Az AIS, AES, NCTS5 bevezetéséhez kapcsolódóan külön projektet hoztunk létre, konkrét gazdasági haszon nélkül, viszont a jövőre nézve hosszú távú befektetésként. A teljes vámügyi globalizációt Magyarország méretéből adódóan nem várjuk annyira, de mindent elkövetünk majd, hogy ha egyszer megvalósul, akkor a Royal Spednek a nemzetközi piacon is helye legyen.

 

NÉVJEGY

Balogh Ágota műszaki és vámlogisztikai menedzser. 2016-ban a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán diplomázott, 2019-ben pedig elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának vámlogisztikai szakirányát. Pályáját a Royal Sped Zrt.-nél 1994-ben kezdte mint vámügyintéző Nagylakon, majd 2004-től röszkei irodavezetőként folytatta. 2017-ben mint tehetséges fiatal kapott megbízást: operatív menedzserként dolgozott tovább a vállalatnál. 2020-ban a társaság kereskedelmi és operatív igazgatójává lépett elő, ez év júniusától pedig vezérigazgatóként irányítja a céget.