A nagy hajóstársaságok mindhárom, Magyarországról autópályán és vasúton is elérhető észak-adriai kikötőt kiszolgálják. A kikötők versenyében a rijekai Adriatic Gate Container Terminal (AGCT) egyre jobban szerepel, köszönhetően annak, hogy immár fél tucat vasúti operátor kínál versenyképes áron, versenyképes menetidővel konténer rá- és elfuvarozást, ami miatt a vasúti forgalom 50 százalékkal nőtt tavaly. Ennek révén pedig a magyar forgalom volumene 55 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, ezzel Magyarország a rijekai terminál legfontosabb külföldi partnerévé vált.
– Melyek a Rijekai Kikötő erősségei, más adriai kikötőkkel összehasonlítva?
– Az észak-adriai kikötők az elmúlt években nagy sikerrel lettek a közép-európai térség kapui, létrehozva egy olyan hálózatot, ami csatlakozást biztosít távolabbi célpontokra is, úgy északi, mint keleti irányban. A hajóstársaságok és a szállítmányozók felismerték e kikötők földrajzi helyzetéből fakadó előnyeit, amelyeket jó hátországi kapcsolatokkal kombináltak, így e kapuk valódi alternatívái lettek az északi létesítményeknek, és az egyes piacok között ma már nagyon jó eljutási időket biztosítanak. A rijekai konténerterminálon épp befejeződött egy jelentős beruházás, aminek köszönhetően jelentősen nőtt a vasúti átrakási képesség. Már tavaly is 50 százalékkal nőtt a vasúti forgalom volumene, de immár jelentős további kapacitásaink is vannak arra, hogy új volumeneket és új vonatokat kezeljünk, azaz új szolgáltatásokat kínáljunk az ügyfeleknek. A szabad kapacitásainknak hála rugalmasan és gyorsan tudunk reagálni az ügyféligények változására, megértve, hogy egy fennakadás a logisztikai láncban milyen következményekkel járhat számukra. Márpedig a konténerlogisztikában világszintű fennakadás alakult ki az elmúlt hónapokban, ami miatt a hajók menetrendje is kiszámíthatatlanná vált, és sok kikötő nem tudja azokat időben ki- és megrakni, amivel további késéseket okoznak. Mindez azonban nem jellemző a Rijekai Kikötőben: kellő kapacitással rendelkezünk a késéssel érkezett hajók azonnali kezelésére. Ennek is köszönhető, hogy a Rijekai Kikötőt a hajóstársaságok többsége felvette a menetrendjébe. Az Ázsia–Földközi-tenger és az Ázsia–Adria járatok nagyobb hajói versenyképessé tették a Rijekai Kikötőt az északi kikötőkkel szemben, az alacsonyabb fuvardíjak és a gyorsabb eljutási idők együttesen lehetőséget nyújtanak a speditőröknek arra, hogy Rijekát tekintsék tengeri kapujuknak.
– Milyen járatok érhetőek most el Rijekában?
– Kiszolgáljuk a 2M Alliance (Maersk, MSC és Hamburg Sud) és az Ocean Alliance (COSCO, CMA-CGM, Evergreen, OOCL) heti gyakoriságú, közvetlen távol-keleti járatait, illetve további cégek (Hapag Lloyd, ONE és Yang Ming) rá- és elhordó (feeder) járatát. A legújabb elérhető hajós szolgáltatás a COSCO pireuszi feeder járata.
– Miért lehet érdekes Rijeka a magyar speditőrök számára?
– További hozzáadott értékként a kikötő közelében lévő Luka Rijeka Škrljevo terminálon vasúti rakodással, túlméretes és projektcargo-kapacitásokkal deponálási és raktározási lehetőséget kínálunk az ügyfeleknek. Földrajzilag egyes hátországok közelebb esnek a Rijekai Kikötőhöz, mint más adriai kikötőhöz, ami a rövidebb tranzitidő és esetleg alacsonyabb fuvardíjak révén további előnyt jelenthet a Rijekán át bonyolított forgalmak esetében. Magyarországnak komoly történelmi öröksége van Rijekában (vagy ahogy akkoriban hívták: Fiumében), amit már az Osztrák–Magyar Monarchia idejében jelentős kikötővárossá fejlesztettek. A kikötő mai helyének alapjait még a XVIII. században jelölték ki, amikor a területet szabadkikötővé nyilvánították, és már 160 éve megépült a Budapestet Fiuméval Zágrábon át összekötő vasútvonal is (ez akkoriban még Murakeresztúron és Csáktornyán át vezetett, szemben a ma preferált gyékényesi határátmenettel). A Rijekai Kikötő magyarországi vasúti forgalma Horvátország EU-csatlakozásával és a vasúti árufuvarozás liberalizációjával növekedésnek indult. Az első rendszeres konténervonatot Budapestre 2016-ban a CMA CGM hajóstársaság igényére indították, amivel kapcsolatot teremtettek az úgynevezett Phoenician Express szolgáltatásukkal az Ocean Alliance keretein belül. Ezt hamarosan, a következő évben követte a Maersk vonata, ami áttörést hozott a forgalom növekedésében, ez az AE12 szolgáltatásukhoz kapcsolódott a 2M Alliance keretei között. E két hajóstársaság immár a rendszeres, hetenkénti, közvetlen távol-keleti hajójárataihoz számos vonatindítást szervez mindkét irányba.
– Némiképp meglepő lehet a COSCO jelenléte Rijekában.
– A COSCO 2019 második felében indította el új, innovatív szolgáltatását Land-Sea Express néven, amely egy közvetlen hajójárat Rijeka és a COSCO földközi-tengeri központja, Pireusz között, ami jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő kikötő Európában. A COSCO kizárólagos tulajdonú leányvállalata, az Ocean Rail fejleszti a tengeri fuvarozási termékhez közvetlenül kapcsolódó vasúti szolgáltatás hálózatát, amin keresztül Közép-Európába az egyik leggyorsabb összeköttetést kínálják a szállítmányozóknak. Ennek révén a legtöbb kínai kikötőből 30 napon belül elérhető Budapest Rijekán keresztül. A Land-Sea Express 2020-ra bebizonyította, hogy reális, üzletileg életképes alternatíva és az egyik legelőnyösebb útvonal a térségben.
– Hogyan jellemezhető Rijeka vasúti és közúti kapcsolata a hátországgal?
– Az AGCT közvetlen kapcsolattal rendelkezik a horvát autópálya-hálózathoz. A közelmúltban bővítettük és fejlesztettük az intermodális terminálunk vasúti hálózatának kapacitását, ahol két RMG daruval nagyon gyorsan rakodjuk a vasúti szerelvényeket. A terminál közvetlenül kapcsolódik a mellette lévő vasútállomáshoz, ahonnan időveszteség nélkül lehet indítani és fogadni a vonatokat, nincs szükség időrabló tolatási mozgásokra. A terminál melletti állomást egy különleges, közel teljes kört leíró, 1873 méter hosszú alagút köti össze a fővonallal, így a konténervonatok nem haladnak keresztül a városközponton. Magának a horvát vasúthálózatnak kellő kapacitása van a többlet intermodális forgalom kezelésére, az elmúlt években már megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően a nagyrészt egyvágányú fővonalak kapacitása csupán mindössze harmadrészben van kihasználva. A horvát vasúthálózatban azonban további jelentős potenciál van, amit a horvát kormány szeretne kiaknázni, így a folyamatban lévő és tervezett beruházások értéke 3,4 milliárd euróra rúg. A fő fókusz a két legfontosabb korridor modernizálása, növelve azok biztosítottságát, a kiépítési sebességét és a kapacitását, külön figyelmet fordítva a meglévő szűk keresztmetszetek felszámolására. Az egyik horvát folyosó a X. korridor, amely Ljubljanát és Belgrádot köti össze Zágrábon át, a másik az V. Mediterrán korridor egy alternatívája, amely Rijeka mellett ér Horvátországba, és Gyékényesen lép át Magyarországra. A kikötő oldaláról és a magyar szempontból is ez a fontosabb. Ezeken több fázisban, különféle szakaszokon folyik a fejlesztés, uniós és hazai források felhasználásával.
– Mely vasúti operátorok dolgoznak Rijekában?
– A vasúti operátorok már felfedezték Rijekát, az elmúlt két évben új vonatrendszereket épített fel a Rail Cargo Group (RCG), a már említett Ocean Rail, a Train Hungary vasúttársaság, az Enna Transport, a nemzeti vasúti árufuvarozó HŽ Cargo, valamint az Adria Rail és a Transagent Rail. Így már jó szívvel tudjuk ajánlani a szállítmányozóknak, hogy teszteljék a szolgáltatásainkat, válasszanak a nálunk elérhető operátorok közül, amelyek szolgáltatását a rövidebb tranzitidő és versenyképes ár teszi vonzóvá.
– Az elmúlt két évben felfutott vasúti fuvarozás eredményeképp a magyar rendeltetésű konténerek volumene is növekedésnek indult Rijekán keresztül?
– Igen, ezért nagyra értékeljük azt a támogatást és bizalmat, amit a magyar szállítmányozóktól az elmúlt időszakban kaptunk, ami Magyarországot az egyik fő piacunkká tette. A velünk dolgozó ügyfelek elismerik azt az eredményt, amit az AGCT a tranzitidőkben nyújtani képes, köszönhetően az új tengeri és szárazföldi kapcsolatoknak, a rendelkezésre álló szabad kapacitásoknak, valamint a rugalmas kikötői szolgáltatásoknak. Kifejezetten segíti a magyar ügyfelek kiszolgálását, hogy már többféle vasúti operátor és hajóstársaság is elérhető a számukra, van egy egészséges verseny. Ez világosan látszik a volumeneken is. Az elmúlt évben a magyar piac volumene 55 százalékkal növekedett Rijekában, amivel számszerűen is az egyik legnagyobb piacunkká vált. Úgy hisszük, a magyar gazdaság egy nagyon pozitív felfutó szakaszában van jelenleg, ami folyamatos növekményt jelent a tengerentúli export- és importforgalmaiban is, amivel az ország egyre fontosabb központtá válhat Európában.
– Milyen fejlesztések vannak a kikötőben?
– Amit mindenképpen ki kell emelnünk, az a nemrégiben átadott új intermodális terminál, amivel sikerült megháromszorozni a kikötő konténerkezelési kapacitását. A jelenleg folyamatban lévő legjelentősebb beruházás a móló meghosszabbítása 100 méterrel és ezzel összefüggésben a meder rendezése. A jelenleg 328 méter hosszú móló is alkalmas a 15 ezer TEU kapacitású hajók számára szükséges vízmélység biztosítására, de csak bizonyos korlátozások mellett rakodhatók. A móló 428 méteresre való meghosszabbításával már nemcsak a szükséges merülés biztosítható, de a hajók rakományához való korlátozás nélküli hozzáférés is. A megfelelő merülés fenntartása a jövőben is kritikus feladat lesz, tekintve, hogy egyre nagyobb hajókat használnak az Adriai-tengeren. A rijekai kikötői hatóság tervei között szerepel, hogy a 428 méteres mólót tovább hosszabbítva egy újabb terminált alakítson ki. Ezt nem az AGCT-vel együttműködve tenné, hanem nyílt pályázatot írnának ki a zágrábi móló második termináljának üzemeltetésére. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a piaci fejleményeket annak érdekében, hogy bizonyosan lépést tartsunk az ügyféligények változásaival, ezért fektettünk be például a nagyobb darukba, a megfelelő merülés biztosításába, ezért építettünk egy hatékony vasúti terminált, hogy időérzékeny módon lehessen biztosítani a szárazföldi kapcsolatot.
– Hogyan változott az AGCT forgalma az elmúlt évben?
– A globális járványhelyzet kihívásai ellenére az AGCT 2020-ban elért egy jelentős mérföldkövet, a 300 ezer TEU-t, amivel új terminálrekordot állítottunk fel. A 2019-es 20 százalékos növekedést követően a terminálunk forgalma 12 százalékkal nőtt tavaly, elsősorban a vasúti volumen 30 százalékos növekedéséből adódóan. Az intermodális volumen növekedése kulcsfontosságú hajtóereje a növekedésnek, így a teljes mennyiség 70 százaléka már a helyi, horvát piacon kívüli, tehát Közép- és Délkelet-Európából származik. Korábban a kikötő főleg a helyi piacra összpontosított, csupán néhány szolgáltatással a szomszédos országok felé. A megbízható intermodális termékek, az új vasúti szolgáltatások lehetővé tették a régió országainak kiszolgálását is, amivel nőttek a szállítmányozók lehetőségei is; ez törvényszerűen nagyobb mennyiséghez vezetett. Októberben minden idők legjobb vasúti részarányát rögzítettük a terminál történetében: a vasúti részesedés elérte a 47 százalékot, amivel a környezettudatos közlekedési megoldások térnyerését támogatjuk.
– Milyen eddig az idei év?
– A 2021-es év a tavalyi bázisnak megfelelően indult, azzal a már említett nehézséggel, ami a hajók menetrend szerinti közlekedésében következett be a globális üreskonténer-hiány miatt. A késések és járattörlések ellenére a Rijekai Kikötőben továbbra is elegendő tárolási kapacitás áll rendelkezésre további szállítandó mennyiségek kezelésére, nem dugultunk be, a kikötő korlátozás nélkül fogadja a küldeményeket. Mivel Európa és az exportban aktív kereskedelmi cégek többsége még mindig zárlatok és korlátozások között működik, úgy gondoljuk, hogy az exportvolumenek helyreállása lassabb lesz az I. negyedévben annál, mint amiben sokan reménykedtek, de a II. negyedévre már érezhető némi derűlátás. Idén is folytatjuk a magyar szállítmányozók részére a kínálatunk bővítését. Reméljük, hogy a magyar gazdaság sikeréből a kikötőnk is egyre nagyobb mennyiségekkel veheti ki a részét.
NÉVJEGY
Emmanuel Papagiannakis 22 éve dolgozik tengeri kikötőkben. Az ausztráliai Sydneyben szerzett közgazdasági diplomával a kontinensnyi ország legnagyobb integrált kikötő-üzemeltető és logisztikai vállalatában kezdett el dolgozni: kivitelezési, üzletfejlesztési és kereskedelmi területeken szerzett tapasztalatokat, 4 terminál működésében és a hozzájuk csatlakozó szárazföldi rá- és elfuvarozás terén. Ezt követően az APM Terminals kikötői terminálüzemeltető ázsiai érdekeltségeinek lett a kereskedelmi vezetője, ahova India, Vietnam, Thaiföld és Japán mellett egy fekete-tengeri terminál is tartozott Grúziában. A nemzetközi feladatot ismét egy ausztrál követte, a világ egyik legmagasabb szinten automatizált terminálján: az International Container Terminal Services melbourne-i létesítményén volt kereskedelmi vezető. Az ICTSI cégcsoport horvátországi, rijekai termináljának 2019 augusztusában lett a vezérigazgatója.
Andó Gergely
