A horvátországi Rijeka az elmúlt két évben fontos célpontja lett a Magyarországra tartó vagy a hazánkat elhagyó áruk számára. „A magyar piaci szereplőkkel meglehetősen gyümölcsöző a kapcsolatunk” – emelte ki Zarko Acinger, az Adriatic Gate Container Terminal kereskedelmi igazgatója a Szállítmányozás 2021 konferencián.
Zarko Acinger előadása a NavigátorVilág youtube csatornáján visszanézhető!
A tulajdonosi szerkezet továbbra is változatlan, tehát az Adriatic Gate Container Terminal (AGCT) többségi tulajdona, mintegy 51 százalék a nemzetközi ICTSI Csoport kezében van, míg a kisebbségi tulajdonosnak a rijekai kikötő tekinthető. Fontos változás azonban, hogy időközben az ICTSI Csoport két újabb kikötővel bővítette a kínálatát, így már 20 országban 34 terminált üzemeltet. Európában a rijekai kikötő mellett a lengyelországi Gdyniában, illetve a grúziai Batumiban vannak jelen.
A kereskedelmi igazgató szerint azóta, amióta az AGCT átvette a rijekai kikötő kezelését, lényegében folyamatosan nő az itteni forgalom. 2019-ben 20, 2020-ban pedig 13 százalékos növekedést értek el. Tavaly a bővülés nem elhanyagolható része vasúton realizálódott, köszönhetően annak, hogy befejezték az intermodális csomópont fejlesztését. Az idei év IV. negyedéve pedig minden tekintetben rekordnak ígérkezik a létesítmény számára, ami jól tükrözi a rijekai kikötő teljesítményének javulását.
A szakember kiemelte, hogy a rijekai kikötőben a világ összes konténerszállítással foglalkozó vállalata jelen van, ami viszont kifejezetten „Rijeka-specifikus”, az a görögországi Pireusz felé közlekedő járat, amely rugalmas és tervezhető, ráadásul a legtöbb tengeri áru ezen az útvonalon érkezik Rijekába.
„Ha a Távol-Keletről érkező áruk szállítási idejét összehasonlítjuk, akkor a COSCO PRS a leggyorsabb, mivel kevesebb mint 30 nap alatt ér Rijekába, de az Ocean Alliance-nak ugyanebből az irányból 32, míg a 2M-nek 33 napra van szüksége. A hajók kiürítése és a teherautók felrakodása jellemzően mindegyik társaság esetén kevesebb mint 1 napot vesz igénybe” – fejtette ki Zarko Acinger. A rijekai dokkolás után azonban körülbelül még egy napra van szüksége az áruknak ahhoz, hogy valamely nagyobb közép-európai célállomásra érjenek, függetlenül attól, hogy közúton vagy vasúton teszik meg a szükséges távolságot.
A rijekai kikötő forgalmának 70 százalékát a közép-európai áruk teszik ki, a magyar piacra a Mahart Container Center, illetve a BILK végzi az áruk továbbítását. Ugyanakkor míg két évvel ezelőtt a magyar áruk 8 százalékot tettek ki a kikötő éves forgalmából, addig idén novemberben ez az arány már 28 százalékra duzzadt. A rijekai terminál számára fontos kereskedelmi partnernek számít még Szerbia, Szlovákia, Ausztria és Csehország is, a vasúti összeköttetésnek köszönhetően.
Rijekának jelenleg két meghatározó vasúti korridorja van. Az egyik a szlovéniai Pivkán keresztül haladó, a másik pedig a Magyarország irányába tartó, Zágrábon keresztül haladó útvonal. A létesítmény jelenleg legfeljebb 500 méter hosszú, legfeljebb 22,5 tonnás tengelyterheléssel közlekedő szerelvényeket képes fogadni.
„A kikötő szinte a városközpontban van, hasonlóan a koperihez, így nekünk is azokkal a problémákkal kell szembesülnünk, amelyek abból fakadnak, hogy egyszerűen kevés a bővítési lehetőség” – hangsúlyozta a szakember. Éppen ezért más módot kell találni a bővítésre.
Jelenleg is fejlesztés alatt áll a Rijekától 7 kilométerre, a Škrljevoban található, szárazföldi raktárbázis, amelynek alapterülete eléri a 417 ezer négyzetmétert. Ez a létesítmény ráadásul közvetlen vasúti és közúti összeköttetéssel rendelkezik a kikötővel, ami nagyban megkönnyíti az áruk gyors és hatékony mozgatását. A rijekai kikötőben ugyanakkor jelenleg is zajlik egy fontos fejlesztés, hogy az eddiginél jóval hosszabb konténerszállító tengeri hajókat is tudjanak fogadni.
