Lépcsőfokonként fejleszthetők, tehetők hatékonyabbá a raktártechnikai folyamatok, tudtuk meg Pári Róbert ügyvezető igazgatótól a gyakorlati tudással rendelkező logisztikai folyamatmérnökök szemléletét és tevékenységét egyesítő, magyar tulajdonú (Bérces Pál magyar magánszemély tulajdonában lévő) és egyelőre magyar piacon működő QLM szolgáltatócégnél, amely elsősorban intralogisztikai rendszerek összehangolt tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével foglalkozik.
– Hogyan kezdődött a QLM története?
– Ugyan a válság kirobbanásakor, ámde élelmiszeripari szereplőkre fokuszálva nagy reményekkel, 2008-ban alapítottuk a társaságot elsődlegesen állványrendszerek (a NEDCON márka) forgalmazására, mindössze féltucat fővel. A piac azonban nagyon hamar ráébresztett arra, hogy a vevő által választott termékek értékesítése és leszállítása önmagában nem elegendő a fejlődéshez; a szakmai befektetőként beszálló Bérces Pál logisztikai folyamatmérnök szemléletét követve már akkor, az elején egy újfajta hozzáállással megoldásokban kezdtünk gondolkodni: biztos, hogy az adott termékre van szüksége az ügyfélnek? Vagy: milyen sajátosságai vannak, és azok nyomán, a körülmények ismeretében miként lehet a legkedvezőbb (költséghatékony) megoldást kialakítani? Ez a megközelítés hívta életre a teljes anyagmozgatási spektrum kínálatát – 2011-től a kiemelten alacsony üzemeltetési költségekről és hosszú élettartamról ismert Crown márkaképviseleteként. Később dokkolástechnikával, majd annak biztonságtechnikai vetületeivel épült a cégünk, mígnem lépésről lépésre felnőttünk a raktártervezési feladatok teljes körű elvégzéséhez. Ez már nemcsak a vonatkozó hardverelemek ismeretét és választékát foglalja magába, hanem túlmutat azon, és az üzletfilozófiánkká lett: a folyamatok megismerésén keresztül képesek lettünk korszerű és költséghatékony megoldásokat felvázolni és kínálni. Noha az első időkben egyfajta grátisz kiegészítő szolgáltatásként, projektelemként vezettük a megbízóinkat a folyamattervezési úton, rögtön látszott, hogy a piacon mekkora igény van az efféle szakmai támogatásra. A nevünkben szereplő QLM mozaikszó kibontva Quality Logistics Management, amely így gyakorlati értelmet is nyert.
– Milyen indíttatásból eveztek szoftverfejlesztési vizekre?
– Tudtuk, hogy logisztikai rendszermegoldók csak akkor lehetünk, ha képesek vagyunk a raktárlogisztikai folyamatokat irányítani, azaz a raktárirányítási szoftver (WMS) a teljességhez elengedhetetlen a portfóliónkból. A kérdés csupán az volt, hogy ezt hogyan biztosítsuk. Első körben hosszasan kutattuk a német WMS-piacot a megfelelő megoldásokért. Sajnos az általunk megfogalmazott igényekre – rugalmasság, egyedi fejlesztések, költséghatékonyság, magyar nyelvű támogatás, egyéb szempontok – nem találtunk megfelelő partnert. Felmerült egy magyar WMS megvásárlása is, de sajnos elavultnak ítéltük meg az elemzések során. Végül arra jutottunk, hogy saját szoftvert kell fejlesztenünk, amely biztosítja számunkra az igényeket legjobban kiszolgáló megoldásokat, a logisztikára az utóbbi években jellemző, rendkívül dinamikus változások lekövetését. Így kezdtük fejleszteni 2012-ben a QLM-WaProM nevű raktárirányítási szoftverünket. Nagyon fontos értéknek tartjuk, hogy a célszoftverünk lelkét gyakorlatias tudású, a logisztikát tűzvonalból ismerő szakembereink alkották meg, az informatikusok pedig a kereteit rajzolták. A szoftverfejlesztést egyébként egy önálló vállalkozás viszi (szintén Bérces Pál tulajdonában): ez a QLM Development Center Kft. Ebben a társaságban több logisztikai szaktanácsadó, projektvezető, szoftverfejlesztő mérnök, támogató mérnök dolgozik azon egy csapatként, hogy a QLM-WaProM által irányított raktárak kiemelkedő hatékonysággal teljesítsenek.
– Kikből áll az a szakértői gárda, amelynek tudását több mint 10 éves múlttal és 150 év tapasztalattal hirdetik szlogenszinten?
– A társaság növekedésével, tevékenységi palettájának szélesedésével az elénk tornyosuló feladatok is egyre összetettebbek lettek, így mind több és több olyan mérnök érkezett a csapatunkba, akik különböző szakmákban mozognak otthonosan: mindenekelőtt szakértők a logisztikában, de projektmenedzsmentben, rendszerfejlesztésben, raktárinformatikai és folyamattervezésben is. A csaknem százfős csapatunkkal hatékonyan és sikeresen valósíthattuk meg a közelmúltban több nagyvállalat automata raktárainak tervezését. A tervezőink tapasztalatai összeadva ma már a 150 évet is meghaladják. Ez a koncentrált know-how komoly versenyelőnyünknek számít a piacon a visszajelzések alapján, nem mellesleg teljesen magyar – ennélfogva a nemzetközinél elérhetőbb és költségtakarékosabb – háttértámogatást nyújtva szervizproblémák esetén. Itt jegyzem meg, hogy társaságunkban élesen elkülönül a projekt- és az üzemeltetési üzletág: az előbbit a mérnök szaktanácsadóink működtetik a tervezéstől a megvalósításig, az utóbbit pedig a saját szervizes munkatársaink. Fontos, hogy miként magában a tervezési folyamatban számos szempontot kell integrálni, úgy kell összehangolt szemlélettel dolgoznia együtt a tervezők és kivitelezők gárdájának is.
– Magyar háttérrel és jelenléttel a magyar megbízókat célozzák. Mennyire tapasztalják árérzékenynek a hazai raktárlogisztikai piacot?
– Kifejezetten nehéznek találjuk, mondhatni, az ár mindent visz az értékesítés érvei között. Ugyanakkor az utóbbi 5 évben határozott fejlődést, egyfajta szemléletváltást látunk abba az irányba, hogy a megrendelők már nemcsak a beruházási, hanem az üzemeltetési költségekre is érzékenyek – nem kis részben az elmúlt időszak munkaerő-piaci válságának köszönhetően. Ez egyértelműen az általunk fémjelzett megoldások malmára hajtja a vizet. Mondok egy konkrét példát: ha valamely raktárlogisztikai feladat elvégzéséhez szerintünk elegendő az eredetileg kigondoltnál kevesebb targonca, akkor nemcsak az eszközök ára takarítható meg, hanem a ráültetendő targoncavezető nem elhanyagolható mértékű költsége is. Innen nézve már jóval kedvezőbb fogadtatásra találnak a megoldásaink.
– Továbbgondolva a szemléletváltást kíváncsiak az ügyfelek az Ipar 4.0 megoldásaira?
– Az említett humánválság idején komoly mértékben megugrott az érdeklődések száma az automata raktártechnológia iránt. A QLM tapasztalatai szerint azonban csak minden ötödik érdeklődőnek van valóban szüksége automata raktárra. Gyakran elég félautomata rendszert kiépíteni egy adott operációhoz – az „automata költségek” egytizedéért. Az Ipar 4.0 vezényszavával sokan beszereznek drága okoseszközöket, önvezető targoncákat, egymással kommunikáló rendszereket, ám ha ezt nem előzi meg átvilágítás és alapos logisztikai tervezés, akkor komoly anyagi károk érhetik a cégeket (ld. keretben. A szerk.). Mi szakértőként azt tanácsoljuk partnereinknek: több (akár 3–5) évre előre kell gondolkodni, úgy, hogy a megfelelő lépések tervezése során persze már az automatizálást is szem előtt tartjuk. Úgy vélem, hogy első fázisban nem feltétlenül az azonnali automatizálás a megoldás, hanem már önmagában a jó szervezettség is sokat segít. A magyar piac a tapasztalataink szerint nyitott erre a lassabb, lépésenkénti megközelítésre.
– A járványhelyzet hogyan hatott a tevékenységükre?
– Érdekesen: ellenütemben. Áprilisban és májusban, vagyis a kijárási korlátozások idején a projektmegrendeléseket befagyasztották a piaci szereplők, így a havi rendelésállományunk érezhetően csökkent, miközben az üzemeltetési oldalon megőriztük a számainkat. A bizonytalanságból kilábalva júniusra fordult a kocka: a projektmegbízások ismét emelkedni kezdtek, és az üzemeltetési láb szorult vissza. Mostanra szerencsére az is felszálló ágba került. Azt várjuk, hogy szeptemberre visszarendeződnek az arányok a korábban megszokott szintekre. Ezen túlmenően inkább pozitív változásokat, tulajdonképpen megújulást hozott a cég életébe a víruskrízis, gondolok itt a saját működésünkre, például az otthoni távmunkában rejlő lehetőségekre.
– Milyen irányban fejlődik tovább a cég?
– Nehéz műfaj az integrált szemlélet, de azt szeretnénk művelni még magasabb szinten, amit eredetileg kitaláltunk. Haladunk tehát tovább a megkezdett úton: a zászlóra tűzött megoldásközpontú szemlélettel szolgáljuk ki mind a jól ismert, mind a szakmai kihívást jelentő piaci igényeket, továbbra is magyarországi fókusszal. Folyamatosan bővítjük a tudásunkat az automatizálás terén, beleértve a szoftverfejlesztési pillért is. Elmélyülünk a technológiai innovációk részleteiben, és integrálunk kapcsolódó területeket. Nyitni a nyugat-európai piac felé szeretnénk, de még nem a közeljövőben.
A logisztikai beruházások csapdái
Sok milliárd forint befektetés úszik el évente Magyarországon a nem megfelelően tervezett logisztikai rendszerek miatt, állítják a QLM szakértői. A vállalatok számára a logisztika rendszerint kimerül a gépesítésben és a tárolásban. Az állványok és targoncák beszerzésén túl az anyag- és információáramlás jellemzői, egyéb eszközigényei nem kerülnek kellően górcső alá, általában nem készül komplett folyamatterv. Sokan például túlzsúfolják a raktári állványokat, így nem marad elég hely a manipulációs feladatok elvégzésére. Az ilyesféle raktártechnológia csak komoly kompromisszumok mellett képes ellátni feladatát, nagyobb létszámmal, magasabb költségek mellett – azzal szemben, mintha modellezve épült volna fel. A szaktudás is rejthet csapdákat: ugyan elméletben kifogástalanul működik a tervezett rendszer, de a gyakorlatban csődöt mond. Ezenfelül a cégek többnyire csak egy vállalatirányítási (ERP) rendszer korlátozott funkcionalitású, jellemzően dokumentáló raktármodulját használják, míg egy nagy komplexitású raktár működésének alapja egy olyan raktárirányítási szoftver (WMS), amely testre szabja a feladatokat, levezényli és ellenőrzi azok végrehajtását. Egy újabb csapda a termékközpontú értékesítés: a nemzetközi cégeknek gyári kvótájuk van, hogy miből mennyit kell eladniuk, a vevőcégek logisztikai problémáitól függetlenül. A QLM javaslata, hogy a beszerzők olyan szolgáltatópartnert keressenek, aki a vevőt képviseli a gyártónál, és ne olyat, aki a gyártót képviseli a vevőnél. Azt sem árt mérlegelni, hogy a munkaerőhiány gyakran téves igényt hoz létre az automatizációra, ugyanis kizárólag a jól definiálható folyamatok automatizálhatóak.
Varga Violetta
