A Kühne + Nagel globális és európai szervezetében korábban is létezett beszerzési szervezet, de a magyarországi leányvállalaton belül csak akkor alakult dedikált vezetővel, amikor elértek egy adott méretet és komplexitást. A beszerzés mint belső szolgáltatás szerepéről és sajátosságairól beszélgettünk Pekár Jánossal.
– A beszerzés korábban tranzakciók lebonyolításában merült ki, ma már magasabb elvárásokat támaszt vele szemben a cégvezetés. Hogyan tudnak ennek megfelelni most?
– A beszerzés magyarországi evolúcióját figyelve három szakaszt tudok megkülönböztetni. A rendszerváltást követő években a vállalatvezetők még személyesen tárgyalták le a fajsúlyosabb tételeket, a napi operatív beszerzést pedig helyben bonyolították a korábban anyagbeszerzőnek hívott kollégák. A válság azonban alaposan megbolygatta a cégek életét, és eljött a „pitbull-korszak”. Egyre több vállalat alkalmazott beszerzési vezetőket arra, hogy a csökkenő árbevételt a beszállítók felé is agresszívan, minél nagyobb mértékben érvényesítsék. A válság utáni konszolidációt követően a fókusz eltolódott. A fejlett országokhoz hasonlóan a mai vállalatvezetők egyre inkább stratégiai partnert látnak a beszerzésben, és már a projektek korai szakaszában bevonják a területet. A hosszú távú fejlődés egyik motorját látják a beszerzésben.
– Mi a célja a Kühne + Nagel beszerzésének, és hogyan kapcsolódik be a vállalati stratégiába?
– A Kühne + Nagel beszerzésének leghangsúlyosabb célja az értékteremtés. A vállalati stratégiánk három pillérre épül: ügyfeleinkre, az általunk alkalmazott fejlett technológiára és a szakembereinkre. A beszerzési stratégia mindhárom tényező esetében jelentős szerepet játszik. Az értéklánc végén a vevőink vannak, ezért minden terméknek és szolgáltatásnak, amit beszerzünk, az ügyfeleink számára értéket kell jelenteni. Működésünket a proaktív és innovatív megoldások jellemzik, és ehhez elengedhetetlen a legkorszerűbb technológiai megoldások naprakész ismerete és alkalmazása is. A Kühne + Nagel alapvetően „non asset”, vagyis saját eszközök nélküli cég, a szállítmányozási-logisztikai szektor pedig „people’s business”, vagyis „emberek üzlete”. Ezért is valljuk, hogy ügyfeleink és az alkalmazott technológia mellett a saját embereink jelentik a harmadik pillért. Kiemelt hangsúlyt helyezünk a minőségi munkakörülmények megteremtésére, legyen szó akár a színvonalas irodákról, a hatékony munkát segítő gépekről, a kényelmes munkaruháról vagy a rugalmas időbeosztásokhoz igazodó céges buszjáratokról.
– A Kühne + Nagel Magyarország első beszerzési vezetőjeként felépítette a beszerzési szervezetet, folyamatokat és szabályokat. Milyen részleg alakult végül? Honnan merített hozzá alapokat?
– A Kühne + Nagel globális és európai szervezetében korábban is létezett beszerzési szervezet, így a magyar munkatársak számára sem volt teljesen újdonság, és az operatív beszerzési funkciók egy része is létezett korábban. A cég azonban elért egy olyan méretet és komplexitást, amikor a növekedés rovására ment volna, ha nem dedikálnak erre a funkcióra egy külön vezetőt. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a hazai szállítmányozásban megszerzett beszerzési vezetői gyakorlatomat (ld. keretben. A szerk.) a Kühne + Nagel több mint 125 éves szervezeti tudásával tudtam ötvözni.
– Milyen a munkakapcsolat a szervezeten belül?
– Az ügyfélközpontúság és költségtudatos szemlélet mindig is jellemző volt a cégre, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Kühne + Nagel negyedik alkalommal lett Az év szállítmányozója Magyarországon. Nálunk a különböző divíziók közötti együttműködés példaértékű. A beszerzés egy belső szolgáltatás, valamennyi területet segíti abban, hogy a saját feladataira tudjon koncentrálni. Hiszek abban, hogy a vezetőkkel folytatott folyamatos párbeszéd révén kell kialakítani az üzleti stratégiának megfelelő, hatékony és mindenki számára értéket teremtő beszerzési folyamatokat.
– Mennyire jellemző az indirekt beszerzés a vállalatnál?
– A működésünkkel arányosan. Indirekt beszerzésnek nevezzük ugye azon termékek és szolgáltatások beszerzését, amelyek közvetett módon épülnek be a cég által nyújtott szállítmányozási és logisztikai szolgáltatásokba. Ilyenek például az ingatlanok, az emelőgépek, a telekommunikáció vagy a cégautók. A másik rész a direkt beszerzés, ami szervesen kapcsolódik a szállítmányozási-logisztikai szolgáltatásunkhoz. Az indirekt beszerzésekért én felelek, a direkt beszerzések területén pedig aktívan részt veszek a közúti fuvarozók kiválasztásában is, főként a tengeri és légi szállítmányozás területén, ahol a közúti fuvarozás a Kühne + Nageltől elvárt magas minőségű szolgáltatás egyik fontos összetevője.
– Hogyan választják ki a közúti fuvarozóikat?
– A stabil, hosszú távú, kölcsönös előnyökre épülő partneri viszonyban hiszünk, ezért egy nagyon megbízható, viszonylag állandó szállítói körrel dolgozunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy lehetetlen hozzánk bekerülni, sőt, mindig nyitottak vagyunk az új kapcsolatok kiépítésére, amennyiben a potenciális szállítóban felfedezzük ugyanazt az elkötelezettséget, amelyet mi tanúsítunk az ügyfeleink felé, és a várható szolgáltatási színvonal is megüti azt a meglehetősen magas mércét, amelyet mi piacvezetőként magunkénak érzünk.
– Milyen feladatokat oldottak meg a közelmúltban, és milyen projekteken dolgoznak jelenleg?
– A tavalyi évünk is elég tartalmas és kiemelkedően eredményes év volt, de az egyik legnagyobb dobásunk a légi szállítmányozásunk Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre való beköltözése volt, amely lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfeleink részére a jövőben még a megszokottnál is magasabb szolgáltatási színvonalat biztosítsunk. Ez idő szerint többek között a tengeri és a légi szállítmányozáshoz tartozó közúti fuvarozási szerződéseink megújításán dolgozunk, illetve a HR-osztályunkkal közösen keressük a stratégiai partnereinket a munkaerő-közvetítés, -kölcsönzés és diákfoglalkoztatás körében.
– Mitől függ, hogy helyi, regionális vagy globális palettán keresik a beszállítókat?
– Több okból is a hazai beszállítókat preferáljuk: mindenekelőtt azért, mert magyar cég vagyunk, és felelősséget érzünk a hazai gazdaság fejlődéséért, másrészről pedig azért, mert a környezettudatosságot is rendkívül fontos értéknek tarjuk, és a lokális szállítók szélesebb körű alkalmazásával, a szállítási távolságok alacsonyan tartásával tudunk tenni a felesleges környezetterhelés ellen. Mindazonáltal a végső döntést annak megfelelően hozzuk meg, hogy melyik megoldás illeszkedik legjobban az ügyfeleink igényeihez, mert nemzetközi hátterű cégként természetesen megvannak a lehetőségeink a regionális vagy globális szállítók bevonására is.
– Milyen szempontok alapján értékelik a lehetséges partnereket? Milyen gyakorisággal minősítik a beszállítókat?
– A lehetséges beszállítók értékelése már azelőtt elkezdődik, hogy egyáltalán kapcsolatba lépnénk. A szigorú compliance szabályok betartását nemcsak a munkatársainktól, de minden szállítónktól, sőt ügyfeleinktől is elvárjuk. Beszállítói és alvállalkozói számára a Kühne + Nagel rendkívül szigorú etikai normákat ír elő, kezdve a törvényes és szabályos gazdasági működéstől, a munkavállalók emberi jogainak tiszteletben tartásán és a környezettudatosságon át a nemzetközi és hazai korrupcióellenes jogszabályok maradéktalan betartásáig. Ezen elvek elfogadása és betartása nélkül egy cég sem lehet a partnerünk. Az értékelési szempontok objektív részét a TCO (total cost of ownership), azaz a „teljes életciklus költség” elve alapján határozzuk meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy messze nemcsak egy vételárat vagy havi szolgáltatási díjat, hanem minden olyan ráfordítást figyelembe veszünk, ami egy termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatosan a használat várható teljes időtartama alatt felmerül. Ahol indokolt, ott ezen felül szubjektív szempontokat is tekintetbe veszünk, hiszen például munkaruhák esetén azok kényelme és esztétikája fontos szempont a munkatársainknak.
– Kialakultak-e olyan szakmai és tudományos közösségek Magyarországon, amelyek hátteret jelentenek egy beszerzési vezetőnek?
– Működik a Beszerzési Vezetők Klubja (BVK), ennek elnökségi tagja is vagyok. Azon dolgozunk, hogy a szakma elismertségét, fejlettségi szintjét növeljük, a beszerzésben dolgozó kollégák szakmai fejlődését támogassuk. Az idei konferenciánk fókuszában a vállalaton belüli és a vállalatokon átívelő forráshiány kezelése és a beszerzés ebben betöltött, mára már felértékelődő szerepe áll. És működik egyfajta alumni egykori iskolámban, a győri Széchenyi István Egyetemen. A Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék több oktatójával máig kapcsolatban vagyunk. Fontosnak tartjuk, hogy az egyetemen oktatott elmélet és a gyakorlat ne szakadjon el egymástól. Időről időre államvizsga-bizottságba hívnak, szakdolgozatok bírálatára kérnek fel, időnként meghívott előadóként oktatok. A nagyszüleim szintén tanárok voltak, és gyermekkoromban gyakran mondogatták: „Mindegy, mivel foglalkozol, lehetsz mérnök, orvos vagy autószerelő, de a lényeg az, hogy amit csinálsz, abban mindig te legyél a legjobb!”. Világéletemben arra törekedtem, hogy ennek megfelelően éljek.
Keretes
Névjegy
Pekár János a Széchenyi István Főiskolán közlekedésmérnökként végzett, 1996-ban szállítmányozási, 1999-ben logisztikai szakirányon. Később, 2005-ben ugyanitt közgazdász diplomát, majd a PPKE Jog- és Államtudományi Karán jogi szakokleveles közgazdász diplomát is szerzett.
Pályáját 1996-ban a Waberer’s jogelődjénél, a Volán Tefunál fuvarozási-szállítmányozási üzletkötőként kezdte, majd 1999–2005-ig vezette a Hungarocamion (később Waberer’s International) angol régióját, 2006 folyamán pedig egy 120 kamionból álló flotta operatív és kereskedelmi vezetői feladatait látta el. 2007–2014 között a cégcsoport első beszerzési vezetőjeként többek között olyan stratégiai területeket menedzselt, mint az évi 100 millió liter üzemanyag és a csaknem 100 ezer kompátkelés folyamatos beszerzése.
2015 februárjától a Kühne + Nagel beszerzési vezetője. Az indirekt beszerzés koordinációja mellett felelős többek között a tengeri és légi szállítmányozási szakterületek közúti fuvarozóinak kiválasztásáért is.
Szöveg: Varga Violetta
