Különös jelentősége volt a Párkányi Ipari Park és Kikötő, illetve a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. szervezte rendezvénynek június 17-én: a járvány miatti korlátozások oldásával az ellátási láncot lefedő több mint 60 szlovák és magyar logisztikai cég meghívott képviselői végre olyan szakmai fórumon találkozhattak, ahol a párkányi logisztikai létesítmény lehetőségeinek, működésének és stratégiájának ismertetése mellett az üzleti életben szokásos módon, személyesen építhették a határokon átnyúló kapcsolatokat. Az esemény házigazdái, Forró Béla ügyvezető igazgató és Gáspár Erika üzletfejlesztési menedzser nyilatkozott lapunknak.
– Hogy sikerült a partnertalálkozó?
Gáspár Erika (G. E.): – A programmal betekintést nyújtottunk az általunk üzemeltetett ipari park infrastruktúrájába és széleskörű szolgáltatási portfóliójába. Mindezzel új perspektívát kívántunk nyitni a logisztika és egyéb beruházási lehetőségek területén. Kiváló visszhangja volt annak a megoldásnak, hogy a 170 hektáron elterülő ipari park 5 kilométeres úthálózatán stílusosan kisvonattal – 2 járattal – vittük körbe a szlovák és magyar résztvevőket. Így remek lehetőségünk nyílt a telepen dolgozó munkatársak közreműködésével, egyfajta idegenvezetéssel helyszínről helyszínre (ld. a képriportot a 27. oldalon. A szerk.) megmutatni a rendelkezésre álló hatalmas infrastruktúrát, amely – túlzás nélkül állíthatom – óriási potenciálokat rejt többek között a logisztikai szektor szereplői számára, egyelőre még kiaknázatlanul.
– Milyen nagyságrendről beszélünk?
Forró Béla (F. B.): – A trimodális logisztikai központunk stratégiai elemeiként az említett közúthálózat mellett 33 km iparvágány-hálózat és 600 m magántulajdonú dunai kikötő áll rendelkezésre, ezenfelül több mint 40 ha szabad terület széleskörű kihasználhatósággal. A létesítmény sajátossága, hogy szinte minden épület – és még a kikötő is – összeköttetésében van a vasúti iparvágányunkkal. A park múltjából kifolyólag a vízgazdaságunk óriási potenciállal rendelkezik. A Dunából nyert ipari víz mennyisége szinte korlátlan, és ez egyaránt érvényes a szennyvíztisztításra. A telepünk mellett köt ki a teherkomp, ami Magyarország és Szlovákia között biztosítja egyszerre 25 kamion átjutását.
– Kik számára lehetnek vonzóak ezek az adottságok?
G. E.: – Az elmondottakból látszik, hogy mi most elsősorban a logisztikai lehetőségekre fókuszálunk; nem titkolt célunk az egész ellátási láncot lefedve teljes körű logisztikai szolgáltatásokkal állni ügyfeleink rendelkezésére. Ugyanakkor gyártótevékenységeket is vonzhatunk, illetve az épületek alkalmasak raktározásra, nehéz- és könnyűipari gyártósorok fogadására. A sínek mellett 16 hektáron terül el a 2002-ben lezárt és rekultivált szeméttelep. Ennek területe jellegénél fogva korlátozott felhasználási lehetőségekkel bír, de kiváló lehet például napelempark telepítésére. Ami összességében az egész ipari park területeit illeti ( szabad területek, logisztika, elektromosáram-, gáz- és vízellátás) komoly beruházás esetén a cégvezetőség igény szerint hajlandó akár az egyes részlegek értékesítésére is.
– Mit kell tudni a saját transzformátorállomásról?
F. B.: – Társaságunk áramszolgáltatóként a helyi elosztórendszer üzemeltetője, a rendszerhez csatlakozó összes felhasználó számára az ipari parkon belül elosztó és villamos energiát szolgáltatunk. A tápellátás az elosztórendszerből 110 kV-on 2 vonalon keresztül érkezik be hozzánk, amelyek a T101 és T102 transzformátorokat látják el feszültséggel, 22 kV-os és 6 kV-os kimenetekkel, 25 MW teljesítménnyel. A belső elosztóhálózat az ügyfelek számára így 3 feszültségszintű: 22 kV, 6 kV és további átalakítás után természetesen 400 V feszültséget is kínálunk. A transzformátorok 110 kV-os tápterét 2015-ben rekonstruálták, a korszerű gázszigetelt kapcsolók és az elektromos meghajtású szakaszolók eredeti olajkészülékeit kicserélték, az üzembiztonság növelése érdekében létrehozták az úgynevezett H-csatlakozást. A transzformátorok mögötti két fő elosztóállomás biztosítja a villamos energia elosztását a teljes park területére 50 MW mennyiségben 6 kV-on és 20 MW mennyiségben 22 kV-on.
– Milyen fejlesztések vannak kilátásban a közeljövőben?
G. E.: – Korábban még létezett a kikötőben egy olajtermék-lefejtő állomás, amit újra üzembe helyezünk, amennyiben megfelelő partnert találunk. Terveink között szerepel például 4 db 2300 köbméter tárolási kapacitású gabonatároló siló felépítése, univerzális fogadógarattal. Ezenfelül rendelkezünk tervekkel és engedélyekkel a kikötőfal meghosszabbítására, valamint a vasúti hálózatot is korszerűsítenénk, bővítenénk a kikötőben. A tavalyi járvánnyal terhelt időszakban ugyan lelassultak ezek a fejlesztési folyamatok, de most van remény a folytatásra.
– Mit üzennek a további érdeklődőknek?
F. B.: – Bármilyen kérdésük, ötletük, megvalósítási szándékuk lenne, nyitottan állunk rendelkezésükre!
