A logisztikában – különösen a vezetői pozíciókban – dolgozó nők arányán szeretne javítani a Waberer’s Csoport, a vállalat ezért második alkalommal hirdette meg Az év női logisztikusa-díjat a szaklapunkkal együtt. A zsűri döntése alapján 2024-ben megosztott első helyet érdemelt ki a logisztikában kiemelkedő teljesítményt nyújtó nők körében Balogh Ágota, a Royal Sped Zrt. vezérigazgatója és Palicska Judit Magdolna, a Waberer’s Network Kft. ügyvezetője. A női jelenlét növelése az utánpótlásban is fontos, így idén új kategóriában is győztest hirdettek: Az év fiatal női logisztikusa Zámbó Nikolett, a Waberer’s Csoport szállítmányozási igazgatója lett. Hozzájuk intéztük körkérdéseinket.
– Milyen érzésekkel fogadták az elismerést?
Balogh Ágota (B. Á.): – Természetesen nagyon örültem az elismerésnek, bár a pályázatomat azért nyújtottam be, mert az életpályámat átgondolva esélyesnek tartottam magam. 2024-ben nagyon felgyorsultak a szakmai pályafutásommal kapcsolatos események: június 1-jén a Royal Sped Zrt., október 1-jén pedig a VámKapu Zrt. vezérigazgatói pozíciójára kaptam felkérést. A díjátadón a nevemet meghallva egyrészt nagyon boldog voltam saját magam miatt is, de végtelen örömmel töltött el az a tudat, hogy végre a logisztikai lánc mindig kicsit „mostohagyerekként” kezelt része, a vámlogisztika is teret nyert és figyelmet kapott a díj által.
Palicska Judit Magdolna (P. J. M.): – A díjra a kollégáim jelöltek, és nem is tudtam róla, így igazi meglepetés volt számomra nemcsak az, hogy elnyerem, hanem az is, hogy érdemesnek tartottak a jelölésre. A munkatársaim úgy állították össze a pályázatot, és olyan ügyesen terelték el a figyelmemet a valódi célról, hogy egyáltalán nem gyanakodtam, amikor a pályafutásomról vagy az eredményeimről kérdezgettek. Nagyon nagy örömmel töltött el a hír, hálás vagyok nekik, és egyúttal büszke is, hiszen egy összetartó és egymást támogató közösség vagyunk, amelyben együtt érjük el az eredményeket.
Zámbó Nikolett (Z. N.): – Meglepett, hogy az élre szavaztak, de rendkívül megtisztelő is egyben. A mindennapi munkában az ember gyakran a feladatokra és a megoldandó kihívásokra koncentrál, ezért különleges érzés, amikor a szakma és a kollégák elismerik az erőfeszítéseket. A díj számomra a csapatom sikerét is tükrözi, hiszen egy jó vezető csak egy remek csapattal érhet el valódi eredményeket. Fontosnak tartom kiemelni, hogy vezetőként soha nem szabad elfelejtenünk, hogy a csapatunk tesz bennünket azzá, akik vagyunk. Az ő kitartásuk, együttműködésük és elkötelezettségük adja meg azt a hátteret és erőt, amelyre a sikerünk épül. Ezért ez az elismerés ugyanannyira szól nekik is, mint nekem.
– Milyen szakmai, illetve vezetői példakép nyomán dolgoznak?
B. Á.: – A vezetői példaképem mindenképpen az elődöm, Czakóné Kovács Anna, akitől a stafétát átvettem júniusban. A cégvezetéssel kapcsolatos alapelveket és a szakmai értékrend kialakítását is neki köszönhetem.
P. J. M.: – Úgy gondolom, hogy a vezető szerepe kulcsfontosságú a vállalat sikeres működésében. A vezető feladata nemcsak az, hogy a vállalatot helyes stratégiát követve növekedési pályára állítsa és azon tartsa, hanem az is, hogy motiválja a kollégáit és formálja a vállalati kultúrát. Vezetői felelősségnek tartom például, hogy az innováció a mindennapok része legyen, és hogy a vállalati kultúra arra ösztönözze a munkatársakat, hogy aktívan vegyenek részt az alkotó folyamatokban saját ötleteikkel és nyitottak legyenek a változásokra. Nagyon szerencsésnek tartom magam abból a szempontból, hogy a pályafutásom során több olyan vezető irányítása alatt is dolgozhattam, akik látásmódja és személyes példamutatása meghatározó volt az én vezetői munkámra is. Meglehetősen fiatalon kaptam először megbízást arra, hogy egy kisebb csoport munkáját irányítsam, ami akkoriban igen komoly kihívást jelentett számomra. Hasznos útmutatást és praktikus tanácsokat akkor az édesapámtól kaptam, aki akkor már hosszú vezetői tapasztalattal rendelkezett.
Z. N.: – Nem tudnék egyetlen konkrét személyt kiemelni, mert inspirációt több helyről merítek. A szakmán belül és kívül is sok olyan emberrel találkozom – legyenek férfiak vagy nők –, akik vezetőként hitelesek, szenvedélyesen végzik a munkájukat, és a nehézségekkel szembenézve is képesek előrevinni a csapataikat. Az ilyen példák számomra arra mutatnak rá, hogy a sikeres vezetés alapja a folyamatos önfejlesztés és a nyitottság az új megközelítésekre. Különösen azok a vezetők és személyek inspirálnak, akik a saját erejükből, kitartásukkal és elhivatottságukkal érték el karrierjük különböző pontjait. Az ő történeteik nemcsak motiválóak, hanem arra is emlékeztetnek, hogy a folyamatos fejlődés és a munka iránti szenvedély mindig meghozza a gyümölcsét. Úgy gondolom, a példaképek nem csupán abban segítenek, hogy lássuk, mi lehetséges, hanem abban is, hogy megtanuljuk, hogyan legyünk rugalmasak és hogyan fejlődjünk vezetőként. Az emberi kapcsolatok, a stratégiai gondolkodás és az empátia terén is mindig van hová fejlődni, és ehhez azok a hiteles vezetők adnak mintát, akik ezeket az értékeket ötvözni tudják a mindennapokban.
– Egy külföldi felmérés szerint a logisztika még mindig egy férfiak által uralt iparág, benne a nők összképviselete 40 százalék körüli, a női vezetők aránya pedig mindössze 15 százalékra rúg. Mi a véleményük: miért alakult így?
B. Á.: – Azért, mert a logisztika bármely része teljes embert igénylő, éjjel-nappali rendelkezésre állást kíván. A nőknek a család ellátása és a gyereknevelés mellett általában nem igazán marad ideje erre. Nem gondolom, hogy megvalósíthatatlan, de nagyon sok energiát szükséges belefektetni.
P. J. M.: – A logisztika hagyományosan ilyen, részben a fizikai munka dominanciája és az ahhoz kapcsolódó, régebben férfiasnak tartott szerepek miatt. Ugyanakkor úgy látom, hogy ez a tendencia fokozatosan változik, és szerencsére a Waberer’s Csoportnál pozitív kivételnek számítunk: nálunk a vezetői pozíciókban egyre több kolléganő dolgozik. A szűkebb környezetemben most is számos nőt látok különböző szintű vezetői pozíciókban, és ez rendkívül inspiráló. Érdekes ugyanakkor, hogy a szakmai rendezvényeken körbetekintve még mindig elenyésző a nők aránya, ami arra utal, hogy a logisztika egésze más körülményekkel működik. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a vezetői pozíciókig vezető út gyakran hosszabb, és a karrierépítéssel járó kihívások – mint például a család és munka egyensúlyának megtartása – sokszor nagyobb terhet rónak a nőkre, mint a férfiakra. Bízom benne, hogy a jövőben az iparág nyitottabbá válik a tehetséges nők előtt, és mi is példát mutathatunk azzal, ahogyan nálunk egy valóban befogadó és támogató kultúra valósul meg.
Z. N.: – A logisztika hagyományosan a fuvarozási tevékenységekből nőtte ki magát, amely a kezdetektől fogva férfiak által dominált szakma volt. Már az ipari forradalom idején, amikor az áruszállítás gépesítése megkezdődött, a fizikailag megterhelő feladatok miatt a férfiak kerültek előtérbe. Az idők során ez az alapvető struktúra megmaradt, és a vezetői szinteken is hasonló tendenciák alakultak ki. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyermekvállalás időszaka gyakran egybeesik azzal az életszakasszal, amikor a nők szakmailag már elértek egy bizonyos szintet, és megkezdhetnék a karrierjük tudatos építését. Ebben a helyzetben a „karrier vagy család” dilemmája a társadalmi közhelyből személyes kihívássá válik. A Waberer’s kiemelkedő példája annak, hogy miként lehet ezen a téren változást elérni. A vállalat büszke arra, hogy számos női közép- és felsővezető képviselteti magát a kollégák között, és a vezetőség tudatosan támogatja a nők karrierjének előmozdítását. A vállalati kultúránk szerves része, hogy elutasít bármilyen hátrányos megkülönböztetést, és egyenlő esélyeket biztosít minden munkatárs számára. Ez a szemlélet nemcsak az esélyegyenlőség előmozdítása miatt fontos, hanem mert meg-győződésünk, hogy a különböző nézőpontokat képviselő csapatok sokkal eredményesebben és innovatívabban tudják kezelni a logisztika kihívásait. A Waberer’s példája jól mutatja, hogy a változás lehetséges, és hogy a női vezetők jelenléte milyen értéket teremt az iparágban.
– Tapasztaltak hátrányokat a pályájuk kezdetén, például hogy nőként többet kellett teljesíteni ugyanazért az elismerésért, mint egy férfinak?
B. Á.: – Soha nem éltem meg negatív érzésekkel a pályafutásom során, hogy nő vagyok. Szerencsésnek érzem magam, mert több mint 30 éve vagyok a Royal Sped Zrt. munkavállalója, 1994-ben ügyintézőként kezdtem. Tapasztalatom szerint mindig megbecsülték a cégnél a női munkaerőt, a kitartásukat és a szorgalmukat.
P. J. M.: – Úgy érzem, nekem ugyanannyit kellett teljesítenem, de attól ez még nem volt egy könnyen megugorható feladat. Én szerencsés vagyok, mert nem tapasztaltam hátrányos megkülönböztetést. A pályafutásomat egy erősen befogadó közegben kezdtem, ahol az idősebb kollégák kifejezetten nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy megkedveltessék velünk a szakmát. Mindemellett nyíltan beszéltek arról is, hogy a logisztika áldozatos munkát igényel, és ennek része az is, hogy időnként túlórázni kellett, vagy hogy az év bizonyos időszakaiban nem lehetett szabadságra menni. Olyan is előfordult, hogy egy szilveszteri bulira az irodából mentünk. Egy időben többen kezdtünk friss diplomásként, és nemtől függetlenül mindenki egyenlő esélyt kapott arra, hogy a szakmai tudását fejlessze és olyan feladatokban is részt vegyen, amelyek megalapozták a szakmai előrelépést. Éreztük, hogy a vezetőség mindannyiunkra úgy tekintett, mint a jövő értékes erőforrásaira, és ez rendkívül motiváló volt. Tehát az is sokat számít, hogy milyen közegben dolgozik az ember. Egy támogató, befogadó környezet, ahol az egyéni teljesítmény számít, sokat segít abban, hogy az elismerés ne a nem, hanem a munkához való hozzáállás és az eredmények alapján érkezzen. Összességében, ha valaki szorgalmas és céltudatos, a teljesítménye idővel önmagáért beszél, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő.
Z. N.: – A pályám elején, mint valószínűleg sokan mások, én is találkoztam elvétve olyan helyzetekkel, amikor egy-egy egyén részéről érezhető volt némi szkepticizmus a női vezetőkkel szemben. Az ilyen tapasztalatok azonban inkább az adott személyek tradicionálisabb gondolkodásmódjából fakadtak, és nem a céges kultúrát tükrözték. Ezek az alkalmak inkább motiváltak, mintsem hátráltattak: arra ösztönöztek, hogy még elszántabban törekedjek a szakmai kiválóságra, és hogy a munkámmal válaszoljak az esetleges előítéletekre. Úgy gondolom, hogy a teljesítmény és a szakmai hitelesség mindig utat tör magának, és hosszú távon eloszlat minden kétséget.
– Hogyan látják: mennyiben segítik a vezetővé válást a most kialakuló, nemi egyenlőséget támogató és nőkre szabott lehetőségeket biztosító vállalati közegek?
B. Á.: – Mivel az előbb említettek szerint soha nem tapasztaltam nemi megkülönböztetést a szervezetben, nem érzem, hogy bármilyen felsőbb szintről jövő támogatásnak szerepe lett volna az érvényesülésben. Véleményem szerint akár nő, akár férfi, a szakmai alázat és a vámszakma szeretete mindenképpen meghozza a gyümölcsét, és ez biztosít lehetőséget az előrelépésre.
P. J. M.: – Én személy szerint hiszek abban, hogy a nők jelenléte a vezetőségben nemcsak hatékonyabbá teszi a vállalatok működését, hanem javítja azok eredménytermelő képességét, és pozitív hatással van a vállalati kultúra fejlődésére is. Egy befogadóbb, nemi egyenlőséget támogató vállalati közeg lehetővé teszi, hogy a női tehetségek kibontakozhassanak és olyan szerepekben is megmutassák a képességeiket, amelyek korábban talán kevésbé voltak elérhetők számukra. A vállalatoknak fel kell mérniük és figyelembe kell venniük a női munkavállalók igényeit. Ehhez célzott tehetséggondozó programokra van szükség, amelyek keretében a nők nemcsak szakmai fejlődési lehetőséghez jutnak, hanem a vezetői szerepre való felkészüléshez is megkapják a szükséges támogatást. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy bátorítsuk őket: higgyenek önmagukban, legyenek bátrak nagyobb felelősséget vállalni és ne féljenek kihívásokat elfogadni! Ha a vállalati közeg nyitott, támogató, és teret ad az egyéni fejlődésnek, akkor ez a változás nemcsak a női vezetők számának növekedésében, hanem a vállalat egészének sikerességében is megmutatkozik, ahogy ez nálunk is, a Waberer’s Csoportnál van.
Z. N.: – Az utóbbi években egyre több vállalat ismeri fel, hogy az egyenlőség nemcsak erkölcsi kérdés, hanem gazdasági előnyt is jelent. A nőkre szabott vezetői programok, mentorhálózatok és a rugalmasabb munkakörnyezet lehetőségei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők magabiztosabban lépjenek előre. Ezek a kezdeményezések nemcsak a nők karrierútját támogatják, hanem azt is segítik, hogy az iparágban sokszínűbb gondolkodásmód és vezetési stílus érvényesüljön. A női vezetők számos olyan értéket hozhatnak a vállalatokba, amelyeket egyre több cég ismer fel és értékel. Ilyen például az empatikusabb, támogatóbb vezetési stílus, a problémamegoldó képesség, valamint az a képesség, hogy különböző nézőpontokat figyelembe véve tudják meghozni a döntéseket. Ezek az értékek különösen fontosak egy olyan dinamikusan változó iparágban, mint a logisztika, ahol a gyors alkalmazkodás és az innováció kulcsfontosságú. Úgy gondolom, hogy a változás már megkezdődött, és a jövőben még több női vezetőt fogunk látni a logisztikában is. Az iparág is profitál abból, ha sokszínű, kreatív gondolkodású emberek irányítják, hiszen ez nemcsak a belső kultúrát teszi gazdagabbá, hanem a versenyképességet is növeli.
SZAKMAI DÖNTÉS SZÜLETETT
A nyerteseket idén is egy szakmai zsűri választotta ki az ajánlások útján beérkezett közel 40 pályázatból, amelyek erős mezőnyt képviseltek. Az ajánlásnak tartalmaznia kellett a jelölt szakmai pályafutását, elismeréseit, illetve azt, hogy milyen tulajdonságok vagy eredmények teszik kiemelkedővé a szakembert a logisztika világában. A nyertesek kiválasztásánál fontos szempont volt az is, hogy milyen hatással vannak a helyi vagy a tágabban vett környezetükre.
Az újdonságként meghirdetett Az év fiatal női logisztikusa kategóriában egy döntős listát a szakmai zsűri állított össze, az 5 legmagasabb pontszámot kapott jelöltre pedig nyilvánosan lehetett szavazni. Összesen több mint 20 ezer szavazat érkezett rájuk.
A zsűri munkájában a tavalyi nyertes Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője, dr. Lányi Márton, a Kühne + Nagel Kft. ügyvezetője és a Magyar Szállítmányozók Szövetség (MSZSZ) elnöke, Fülöp Zsolt, a Trans-Sped alapítója és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) elnöke, Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elnöke, valamint Bándy Zsolt, a NavigátorVilág kiadóvezetője vett részt.
