Ez a cikk a NavigátorVilág márciusi számában jelent meg.
Még tavaly hozott az Európai Bíróság egy olyan ítéletet, ami új megközelítést tesz szükségessé a nemzetközi (uniós és harmadik országok közötti) export- és importfuvarozás során felmerülő áfa számlázásával kapcsolatban.
E szerint csak akkor számlázható adómentesen az ilyen fuvar, ha valaki közvetlenül a termék tulajdonosának vagy átmeneti birtokosának számláz, tehát például a speditőr és fuvarozó relációjában nem. Ezt azonban a mai napig nem ültették át itthon, noha a tét több milliárd forint. Mint minden szolgáltatás, így a fuvarozás esetén is elsődleges kérdés, hogy mi tekinthető a szolgáltatás teljesítési helyének. Az áfatörvény ennek megállapításához ad támpontokat, e szerint mindig a megbízó adóalanynak a fuvarozásban leginkább érintett állandó letelepedési helye a teljesítési hely. A fő szabályt kell alkalmazni akkor is, ha magyar fuvarozó magyar megbízó rendelésére végez harmadik országos vagy harmadik országok közötti fuvarozást – feltéve, hogy a megbízónak nincs az érintett harmadik ország(ok)ban a fuvarozásban érintett telephelye. Így például ha egy német cég megbíz egy magyar fuvarozócéget, hogy áruját Debrecenből Szombathelyre vigye, akkor hiába esik a fuvarozási útvonal teljes egészében Magyarország területére, a teljesítés helye mégis Németország lesz, ahol a megbízó állandó letelepedéssel rendelkezik.
Más a helyzet, ha ennek a német cégnek van magyarországi telephelye is, de csak akkor, ha az érintett a fuvarozásban; ilyenkor a teljesítés helye Magyarország lesz. A gyakorlatban a fuvarozók persze nem a megbízókkal szerződnek le közvetlenül, hanem fuvarszervezőkkel, szállítmányozókkal. Ilyen esetekben is egyedül az számít, hogy a megbízást adó speditőrnek hol van a telephelye: ha egy magyar fuvarozó magyar speditőrnek számláz, Magyarország lesz a teljesítés helye, ha németnek, akkor Németország. Az adófizetés kérdése egy belföldi fuvarfeladat esetén egyszerű (ha nem adómentes az ügylet): a fuvarozó az áfa felszámításával állítja ki a számlát a vele azonos országban letelepedett megbízónak. Ha más országbeli a megbízó, akkor neki kell az adót a hazai szabályai szerint megfizetnie, még akkor is, ha harmadik országból jött a megbízás. Ilyen esetekben a fordított adózás kifejezést fel kell tüntetni az áfamentes fuvarozói számlákon.
A fentiek alapján tehát csak akkor kell a magyar áfaszabályokat alkalmazni, ha a megbízó magyar cég vagy a fuvarozásban érintett magyar telephellyel is rendelkező külföldi cég, esetleg magánszemély. Azonban számos fuvarfeladat viszonylata vagy más körülményei okán áfamentességet élvez, hiába belföld a teljesítés helye. Adómentes például az exportfuvar (a fuvarozott terméket a vámhatóság kiviteli vámkezelés keretében kilépteti az EU területéről), az importfuvar (harmadik országból érkező terméket a vámhatóság belépteti az EU területére, és itt szabadforgalomba helyezi), a passzív és aktív feldolgozáshoz az EU-ba szállított vagy onnan kivitt termékek fuvarja, az EU területén szabadforgalomba nem helyezett áruk fuvarozása, valamint az adóraktárba irányuló, azon belüli és azok közötti fuvarozás. A fenti fuvarozások esetén azonban csak akkor számlázható adómentesen a fuvar, ha valaki közvetlenül a termék tulajdonosának vagy átmeneti birtokosának számláz!
Az Európai Bíróság a C-288/2016 ügyben ugyanis úgy foglalt állást, hogy export-importfuvarozáshoz kapcsolódóan csak az a fuvarozó számlázhat adómentesen, aki közvetlenül az áru feladójának vagy címzettjének számláz. A bíróság álláspontja teljes mértékben ellentétes a hazai joggyakorlattal. Magyarországon jelenleg a teljesítési segédek is áfamentesen számláznak az export- és importjellegű ügyletek esetében, azaz a fuvarszervező sem számít fel áfát az exportőrnek vagy importőrnek, és a fuvarszervezőnek is áfamentesen számláz a fuvarozó. Ez utóbbi adómentességét helyteleníti az Európai Bíróság döntése. A fuvarozási szolgáltatóknak az új jogértelmezésre valószínűleg mielőbb át kell térniük, mivel az Európai Bíróság által is hivatkozott héa-irányelv a közösségi tagállamokra irányadó, a forgalmi adózás hatályos harmonizációs alapszabálya. Köszönjük Szabó Katalinnak, az Indián-Sped Kft . gazdasági vezetőjének. hogy e témakörre lapunk figyelmét felhívta.
