A Magyar Szállítmányozók Szövetsége Egyesület (MSZSZ) május 26-án online platformon tartotta meg évi rendes közgyűlését. A résztvevők elfogadták az elnökség beszámolóját a szervezet tavaly végzett munkájáról és a felügyelőbizottság 2020. évi tájékoztatóját, és jóváhagyták az idei évre vonatkozó pénzügyi tervet.
Az új tagok bemutatkozását és az adózási aktualitásokról szóló előadást követően az MSZSZ munkabizottsági vezetői tájékoztatták a közgyűlést a 2020-ban elvégzett tevékenységükről.
A logisztikai szektorban tapasztalt munkaerő-piaci változások tapasztalatainak megosztása, a munkáltatók megsegítését célzó állami támogatások feltételeinek közös értelmezése érdekében HR munkacsoport alakult az MSZSZ-en belül a tagok HR vezetői és ügyvezetői részvételével. Gáldi Zoltán, a HR Munkabizottság vezetője elmondta, a tagság részéről felvetődött kérdéseket továbbították a Kormányhivatal felé, kérve azok tisztázását, majd egyeztették a pályázatok során összegyűlt tapasztalataikat. Az elméleti mellett gyakorlati segítséget is tudtak nyújtani egymásnak az egyesületen belül.
A közúti áruforgalmat befolyásoló zárások a világjárvány első időszakában, úgy április végéig jelentősen nehezítették a fuvarozók munkáját az elmúlt évben. A Közúti Munkabizottság igyekezett a tagvállalatokat a lehető leggyorsabban tájékoztatni a bevezetett intézkedésekről, támogatva a forgalom fennmaradását. Kiss Gábor, a munkabizottság vezetője szerint Brexit-témában sikerült jó együttműködést kialakítani a Brit Nagykövetséggel, a tagvállalatok három online konzultáción vettek részt, és folyamatosan rendelkezésükre bocsátották a követség által közzétett dokumentációkat.
A cargoközösségben lezajlott a IATA CEIV Pharma gyógyszer-légiszállítási rendszer bevezetése, amelynek célja, hogy a BUD légiáru-kezelő infrastruktúrájában minőségbiztosított környezet fogadja a gyógyszeripari termékeket, illetve a CEIV Pharma tanúsítással rendelkező cégek ahhoz csatlakozva globálisan kínáljanak új export-import megoldásokat az ágazatnak, növelve a gyógyszerszállítások minőségbiztosítását. Kossuth József, a Légi Munkabizottság vezetője ismertette a Budapest Airport 2020 végi felmérésének eredményét, amely a szállítmányozók számára 3 fő fejlesztési területet azonosított, a munkát a jövőben ezekre fókuszálva.
Első és legfontosabb a BUD Cargo légijárat-hálózat bővítése elsősorban Észak-Amerika és Ázsia irányába. Célozzák a cargo handling cégek légi szállítmányozókat támogató tevékenységének erősítését a növekvő volumenek kezelése, a megbízói oldal igényeinek teljesítése és a regionális szinten is versenyképes árukezelő szolgáltatás érdekében. Az ehhez szükséges folyamatos együttműködés, közös munka szervezésében a Légi Munkacsoport a jövőben is aktívan közreműködik. Harmadrészt fókuszban marad a cargo-infrastruktúra további fejlesztése.
Az Oktatói Tagozat elkészítette a „Szállítmányozó” képzésre vonatkozó programkövetelmény (PK) javaslatot. A dokumentum kötelezően betartandó zsinórmérték lesz minden olyan felnőttoktatással foglalkozó intézmény számára, amelyik a jövőben szállítmányozást kíván oktatni, tehát meghatározza azt a minimális tudásszintet, amit a szakma mértékadó vállalatai elvárnak egy újonnan belépő munkatárstól, mondta Erdélyi László tagozatvezető. A PK engedélyezése az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) folyamatban van, a szaktárca jóváhagyását követően hirdethetik ki a hivatalosan oktatható szakmai képzések között. A dokumentumra épülő tankönyv kidolgozása szintén megkezdődött. A tankönyvhöz szerzők, lektorok és aktív véleményezők jelentkezésére tett felhívást Lányi Márton, az MSZSZ elnöke. Ezekre a feladatokra ágazatonként bárki jelentkezhet a szövetségnél. Az Oktatói Tagozat vizsgálja továbbá annak lehetőségét, hogyan tudna az MSZSZ hivatalos vizsgaközponttá válni.
Az e-CMR projekt jelenlegi állásáról Lányi Márton tájékoztatta a közgyűlést. A szövetség kezdeményezésére a két meghatározó fuvarozói érdekképviselettel (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary, Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete) 2021. január 28-án közös szándéknyilatkozatot írtak alá Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár jelenlétében az ITM-ben. Partnereikkel két alapvető célt tűztek ki: egyrészt a hazai ratifikáció folyamatának támogatását, másrészt azt, hogy a cégek számára egy hazai fejlesztésű e-CMR platformot biztosítanak. Az informatikai szolgáltató kiválasztása megegyezés előtti állapotban van, és megkezdődött a szakminisztériummal a törvényalkotási folyamattal kapcsolatos egyeztető munka. A közgyűlés elfogadta, hogy a szövetség a saját tőkéje terhére 10 millió forint kötelezettséget vállalhat az MSZSZ Szolgáltató Kft. felé az e-CMR projekt megvalósítása érdekében.