A Magyar Szállítmányozók Szövetségének egyik fő küldetése, hogy lehetőséget teremtsen a tagok közötti találkozásra, eszmecserére és adott esetben szakmai vitára is. Az erre való igény a járvány idején, amikor majdnem teljesen lehetetlenné vált a személyes találkozás, még inkább megerősödött. Ezért döntött úgy a szervezet, hogy a 2022. évi közgyűlésük köré szakmai és szabadidős programokat is szerveznek, lehetőséget nyitva a szakmai és baráti kapcsolatok megerősítésére.
– Az MSZSZ tagvállalatai mellett kik a rendezvény célközönsége?
– Mindenki, aki közvetlenül vagy közvetve a szállítmányozási-logisztikai szakmában tevékenykedik, vagy a szakma iránt érdeklődik. Az elgondolásunk rendkívül pozitív fogadtatásra talált, tagjaink örömmel üdvözölték a kezdeményezést, sokan már a regisztráció megkezdése előtt jelezték a részvételi szándékukat. Az eddigi regisztrációk alapján rendkívül széles kör számára teremt értéket a szakmai nap. A szállítmányozás és logisztika területén működő vállalatok mellett a szállítmányozást oktató egyetemek és technikumok jeles képviselői, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Közlekedéstudományi Intézet illusztris képviselői is részt vesznek majd az eseményen.
– Milyen programokkal készülnek?
– Az iparágunkat meghatározó gazdasági és politikai hátteret Feledy Botond külpolitikai szakértő fogja elemezni. Az orosz–ukrán háború sajnos megkerülhetetlen téma, hallani fogunk ennek várható rövid és hosszabb távú hatásairól. Ezek mellett a szakértő elemezni fogja a globális geopolitikai feszültségeket, a kínai és orosz befolyás erősödését, valamint az oligopol piaci szereplőkkel szembeni esetleges globális trösztellenes fellépés lehetőségeit is. Az ázsiai kikötői kerekasztal során jelentős ázsiai kikötők képviselőit kérdezzük majd a pillanatnyi kikötői helyzetről. A légi szállítmányozás képviselői a jelenleg tapasztalható és a jövőbeni várható trendváltozásokat vitatják meg, más szakértők pedig a dunai folyami szállítmányozás realitásait járják körbe hidrológiai és hajóépítési szempontból. A közúti szállítmányozás iránt érdeklődők a jövő alternatív üzemanyagairól hallhatnak előadást. Az MSZSZ 2022. évi rendes közgyűlése után az érdeklődők sétahajózáson vehetnek részt a Dunakanyarban. A vacsorát követően pedig bowling, biliárd, darts és wellness várja a kikapcsolódásra vágyó vendégeket.
– Ebben a többszörösen rendkívüli helyzetben (háború, gabonaexport-korlátozás, áramár- és üzemanyagár-emelkedés) milyen módon segíti tagjait információval és lobbitevékenységgel az MSZSZ?
– A kamara a járvány kitöréséhez hasonlóan ez alkalommal is megkérdezte szövetségünket az orosz–ukrán háborús helyzet szállítmányozókra gyakorolt hatásaival kapcsolatosan. Tudakolták azt is, hogy a tagjaink milyen intézkedéseket látnak szükségesnek rövid és középtávon a válsághelyzet kezelésére. Tagjaink ezúttal is gyorsan és érdemben reagálnak a felhívásunkra, így minden adott ahhoz, hogy most is olyan intézkedések bevezetését tudjuk javasolni érdekképviseleti szinten, amelyek javítják a szakma versenyképességét, és biztosítják az ellátási láncok működését.
– Hol tart az e-CMR magyarországi bevezetésének ügye?
– Az elektronikus fuvarokmányok hazai bevezetése céljából a fuvarozói érdekképviseletekkel és az egyik vezető informatikai vállalattal közösen létrehozott e-CMR Europe Kft. elkészítette a gépkocsivezetők számára a szükséges applikációt és a webes portált is. A jogi háttér kialakítása, illetve magyarországi ratifikációja azonban még várat magára. Mindazonáltal elkezdjük a piaci bevezetést, hiszen számos vállalkozás tervezi olyan, úgynevezett e-POD (electronic proof of delivery – elektronikus kiszállítási igazolás) applikáció bevezetését, amely az áru átadását és átvételét hitelesen és elektronikus módon dokumentálja. A mi rendszerünk használatával ez a cél teljes körűen megvalósítható. Minden eseményről, így az átadás-átvételről is időbélyeg, GPS-koordináta és igény szerint sign-on-glass vagy QR-kóddal támogatott aláírás, továbbá fénykép, videó, szöveges megjegyzés is készíthető, tárolható és továbbítható. Ráadásul a rendszer további, a fuvarozás során történt események követését is lehetővé teszi, sőt a bevezetett e-POD rendszer később e-CMR- és e-Fuvarlevél-képes is lesz. Jelenleg több különböző méretű és tevékenységi körű vállalatnál teszteljük a rendszerünk vállalatirányítási és szállításmenedzsment rendszerekhez való interfészmegoldásait.
– Mikor indulhatnak az új tematika szerinti első szállítmányozóképzések? Mi szükséges még hozzá?
– Van olyan intézmény, ahol már elkezdődött az MSZSZ Oktatói Tagozata által készített Szállítmányozó elnevezésű programkövetelmény szerinti képzés. Ez év szeptemberétől további képzőhelyeken, köztük több felnőttoktatással is foglalkozó technikumban is elindulnak az első tanfolyamok. Az oktatói csoport munkatársaival felmértük, hogy mely szakképző intézmények kívánnak szállítmányozóképzést indítani, és ezekben a napokban választjuk ki azokat az iskolákat, amelyekkel az MSZSZ együttműködési szerződést köt. Részükre fokozott támogatást fogunk biztosítani az oktatók, a tananyag és a gyakorlati helyek kiválasztására. Néhány hét múlva a szállítmányozási szakkönyvvel kapcsolatosan is elkezdődik az érdemi munka, és ha minden a terveink szerint halad, akkor belátható időn belül ki tudjuk adni az oktatásban résztvevők által türelmetlenül és rendkívül nagy érdeklődéssel várt szakkönyvet.
ÚJ KIHÍVÁSOK A HÁBORÚ ÁRNYÉKÁBAN
„Az orosz–ukrán háború és az azzal kapcsolatos korlátozások és szankciók súlyosan befolyásolják a magyarországi ellátási rendszereket is” – szögezte le Pekár János. „Első lépésben a térségben dolgozó vállalatoknak gondoskodniuk kellett a háborúban érintett országokban dolgozó munkatársak biztonságáról és az Ukrajnát elhagyó munkatársak esetleges elhelyezéséről. A segélyszállítmányok szervezésére és a humanitárius segélyek raktározását, illetve disztribúcióját segítő logisztikai bázisok biztosítására elő kellett teremteni a fedezetet, mindeközben az orosz és ukrán forgalom bevétele és nyeresége szinte teljes egészében eltűnt. Extra erőforrást kell biztosítani a háborús övezetre vonatkozó nemzetközi korlátozások, tilalmak, beviteli, kiviteli, vámkezelési tilalmak, embargók nyomon követésére és betartására. Végezetül fel kell készülni az ukrán és orosz irányból érkező nyersanyagokra épülő európai gazdaságban várható volumenkiesésre, az energiaárak robbanásszerű növekedésének lekövetésére, kontrollban tartására és felárakkal való fedezésére” – részletezte a szakember.
Rövid távú hatásként azt tapasztalják az MSZSZ-ben, hogy a háború a fejlődő kínai–magyar transzkontinentális forgalmat is súlyosan érintette. 2022 elején Kínából már hetente 4–5 irányvonat érkezett konténerekkel megrakva Magyarországra Záhonyon keresztül, további 2–3 vonatnyi konténerizált áru pedig Malaszewiczén keresztül. A háború és annak részeként a lebombázott vasútvonalak, az állomásokon szándékosan megrongált kitérők sajnos szó szerint kisiklatták ezt a nagy ívű projektet, ezzel a magyar transzkontinentális intermodális forgalom fejlesztése megreked. A vasúti vontatás elektromosáram-költsége több mint háromszorosára növekedett az elmúlt hónapokban (részint külső környezeti hatások, részint belső, állami beszerzési problémák miatt), ami most még tovább nőhet. A háború kitörésével egy időben megnövekedett a gabonafuvarozásokhoz kapcsolódó folyami fuvarkapacitások iránti kereslet – de ezt letörte a gabonakiviteli korlátozás, ami megállította a kezdeti árufeladási lendületet.
„A helyzet kezelésére javasoljuk, hogy a tehergépjárművekre vonatkozó üzemanyagárakra vagy tankolási korlátozásokra vonatkozó törvények hatálybalépése előtt a jogalkotó hagyjon elegendő időt a piaci szereplőknek a változásokhoz való alkalmazkodásra. Kérjük a vasúti vontatási elektromosenergia-ár esetében is hatósági ár bevezetését az üzemanyagnál bevezetett hatósági árszinthez hasonlóan kedvező szinten. Szeretnénk a vállalatokat és munkavállalókat terhelő adók csökkentését. A folyami gabonafuvarozáshoz kapcsolódóan javasoljuk a gabonakiviteli korlátozás miatti holtfuvardíj kompenzációját. A háborús helyzettől függetlenül is szükséges lenne támogatni az Európán belüli intermodális forgalmakat. EU-s szinten pedig a Mobilitási Csomag átmeneti felfüggesztése lehetne egy fontos segítő lépés” – összegezte a főtitkár.
