Az Európai Unió egészének és ezen belül a Kárpát-medence közlekedéslogisztikai ágazata jelentős változásban van, számos kihívással kell szembenéznie a következő években is. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége által a régióban első alkalommal megszervezett Kelet-Európai Intermodális Konferencián 14 országból 250 szakember részt: árutulajdonosok (árutermelők, -kibocsátók), szállítmányozók és közúti fuvarozócégek képviselői.
A közúti fuvarozási ágazat az egész Európai Unióban óriási gépkocsivezető-hiánnyal küzd (mintegy 400 ezer fő hiányzik, és ez a szám folyamatosan növekedni fog a jövőben), a helyzetet pedig súlyosbítja a Mobilitási Csomag is. Másrészt az EU klímavédelmi célkitűzéseinek rendkívül fontos eleme a környezeti terhelés csökkentése, amelyben fontos szerep jut a közúti fuvarozási ágazat zöld fejlesztésének is. A fenti okok miatt 3–5 éven belül jelentősen megnő a vasúti és vízi árufuvarozás iránti igény.
Ha ezekre a kihívásokra időben elkezdünk felkészülni, akkor az eredményekből minden érintett profitálhat. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a kezdeményezésével, amelynek a konferencia egyik fontos eleme, szeretné ezt a felkészülési folyamatot elindítani, támogatni és erősíteni, továbbá minél szélesebb körben megismertetni az intermodális fuvarozás megoldásait, költségelőnyeit és szervezési kérdéseit. Céljuk az, hogy a logisztikai vállalkozások kezdjék el használni a meglévő megoldásokat és találják meg bennük az üzletet. Értsék meg és győződjenek meg róla, hogy az intermodális fuvarozás nem rontja, hanem – amennyiben jó megoldásokat választanak – éppen ellenkezőleg: javítja a profitabilitásukat.
A konferencia egyértelmű üzenete, hogy a magyar logisztikai szakma és a kormányzat egyaránt azt szeretné, ha Magyarország ténylegesen is felkerülne Európa logisztika térképére. Kormányzati oldalról erősíti ezt az irányt a fórumon bejelentett reptérfejlesztési koncepció, amelynek célja, hogy minden jelentősebb magyarországi város elérhető legyen üzleti gépek számára. Elindul továbbá a Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megvalósításának előkészítése. Folyamatban van több száz kilométer törzshálózati vasúti pálya felújítása. Ezek is szükségesek ahhoz, hogy az eddigi papírtigris állapotból – logisztikai területen – ki tudjon lépni az ország és tényleges piaci tényezők legyünk.
Logisztikai szempontból Magyarországon ma a legnagyobb beruházás a Fényeslitkén épülő EWG Terminal. Itt épül Európa legnagyobb, legmodernebb, 5G-technológiával és 3D-s virtuális szoftverrel is támogatott intermodális terminálja, amely teljesen zöld technológiát alkalmaz majd. Ez egyben Záhony térségében az elmúlt 30 év legnagyobb logisztikai fejlesztése is. Az is jó hír, hogy a Záhony térségi átrakókapacitás rekonstrukcióját lehetővé tevő tervezési folyamat is elindult.
Az intermodális fuvarozásnak az Európai Unió is jelentős szerepet szán a klímapolitikai célok teljesíthetősége érdekében. Már most rendelkezésre áll az a technológia, amivel valamelyik intermodális fuvarozási mód (konténer, félpótkocsi) keretében feladott küldeményt háztól házig, károsanyag-kibocsátás nélküli megoldással lehet fuvarozni. 2050-ig az uniós vasúti forgalmakat meg kell duplázni, az intermodális forgalmakat meg kell háromszorozni, hogy teljesíthetők legyenek a környezetvédelmi elvárások. Az intermodális fuvarozás egyik legnagyobb előnye, hogy egy vonattal el lehet vinni 42 közúti félpótkocsit, amihez csak 1 mozdonyvezető szükséges.
Oroszországból érkezett szakemberek (FESCO és RZDL Europe) előadásai alapján a Kína–EU vasúti forgalom korábbi években tapasztalt dinamikus növekedési potenciálja megmarad. Az oroszországi szállítások volumene 8 év alatt 14-szeresére bővült, ugyanebben az időszakban az orosz piac mindössze 10 százalékkal nőtt. A 2020 és 2021 időarányos forgalmi összehasonlítása rendkívül erős, több mint 20 százalékos növekedést mutat. Az orosz előrejelzések szerint a következő 2–3 évben is 10 százalék feletti éves növekedésre lehet számítani ezen a tranzitfuvarozási területen. Kína 2013-tól évente megduplázta az Európába irányuló vasúti forgalmait. Ennek üteme mostanra mérséklődött, de még így is igen jelentős, hiszen egyre nagyobb bázishoz kell viszonyítani.
A nagyon intenzív vasúti forgalombővülés viszonylag gyorsan felszínre hozta a hiányosságokat és problémákat, elsősorban az infrastrukturális kapacitások hiányát (nem csak a vasút esetében). Mára állandósultak és jelentősek a torlódások Malaszewiczében, Kalinyingrádban és a távol-keleti kikötőkben. Oroszország a vasúti infrastruktúra kapacitásproblémáinak enyhítése érdekében 850 milliárd rubel értékben fejleszti a transz-szibériai vasutat. Ezáltal tovább bővülhet a konténeres forgalom; 144 millió tonnáról 180 millió tonnára akarják növelni a vonal kapacitását.
A piacot ösztönözni kell a nagyobb arányú intermodális fuvarozás használatára, amire a legjobb megoldás egy jó intermodális ösztönzőrendszer alkalmazása. A konferencián a Rail Cargo Group ismertette az ausztriai megoldás főbb elemeit. Európa legkomplexebb ösztönzőrendszeréről van szó: vasúti fuvardíjon keresztül támogatják a fuvardíjakat, van terminál- és termináltechnológiai fejlesztéseket segítő része is, ennek eredményeként folyamatosan az átlag felett növekszik az osztrák intermodális forgalom.
FEJLESZTÉSEK ÉS MEGOLDÁSOK
Többek között a VTG által alkalmazott, vasúti kocsikra telepíthető, a dinamó elvén működő, a hűtőkonténerek elektromos ellátását támogató SWS-PowerBoxokat mutatták be a konferencián. Ezzel a megoldással gyakorlatilag a teljes vasúti fuvarozás időtartamára biztosítható a hűtőkonténerek energiaellátása, nem kell a saját aggregátorukat működtetniük korlátozott üzemanyag-feltöltéssel, így nagymértékben javulhat a szállítási biztonság.
Bemutatkozott a CAMCO által forgalmazott, OCR 2.0-s verziójú, nagyteljesítményű kép- és szövegfelismerő rendszer, amely lehetővé teszi a vasúti szerelvények mozgás közbeni ellenőrzését, azonosítását. Ennek segítségével a vasúti kocsik, konténerek, félpótkocsik egyedi azonosítása mellett az egyes fuvareszközök sérüléseit is rögzíteni tudják. Ez a rendszer ráadásul folyamatosan tanítható az újabb és újabb események felismerésére.
A Vodafone bemutatta az 5G-technológia magyarországi alkalmazásának néhány területét, amelyeket már most használnak, egyelőre kicsiben és inkább a technológia alkalmazhatóságának vizsgálatára – minden esetben jelentős hatékonyságnövekedést tapasztaltak. Az 5G-technológia Magyarországon logisztikai területen elsőként az EWG Terminálon jelenik meg 2022-től.
A vasúti árufuvarozással elérhető jelentős szén-dioxid-csökkenést is lehet már számszerűsíteni. A METRANS 2021. január–szeptember között több mint 33 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást került el azzal, hogy vonattal vitte a konténereket. A németországi és ausztriai mozdonyaikat 100 százalékban zöld villamos energiával táplálják.
A magyar tulajdonú Truck Force One-nak 2020-ban a 160 félpótkocsijuk intermodális vonatoztatásához, az elő- és utófutáshoz mindössze 90 vontatóra van szüksége. Ezzel a megoldással éves szinten több mint 3500 tonna szén-dioxiddal csökkentették az ökológiai lábnyomukat.
A közúti fuvarozók egyik aggodalma, hogy mi történik a túlsó végen, ha vonatra rakják a saját félpótkocsikat. Erre több megoldást is bemutattak a konferencián. Ha van elegendő fuvar az adott irányba, akkor a legegyszerűbb kitelepíteni saját vontatót, saját gépkocsivezetővel. Amikor azonban a fuvarok számossága, a cég mérete, a pótkocsik száma és egyéb okok ezt nem teszik lehetővé, akkor működhet a CFL Multimodal és a VTG által is ismertetett megoldás: egy online platformon keresztül kell előzetesen bevizsgált és minősített helyi közúti fuvarost keresni és megbízást adni a vonaton érkező közúti pótkocsi célállomásra történő kifuvarozására/kirakásra, majd átállítani egy visszarakóra és utána visszavinni a terminálra újbóli feladásra. Ehhez komoly szállítmányozói, fuvarszervezői és nyelvismeret szükséges, ami a kisebb cégek többségénél ugyan hiányzik, de az e téren tapasztalattal rendelkező szállítmányozókkal való együttműködés növelheti a lehetőségeket.
A vízi fuvarozás a legolcsóbb fuvarozási mód, ugyanakkor a Duna kiszámíthatatlan vízállása erős korlátja ezen üzletág fejlődésének. A konferencián erre is vázoltak jó megoldásokat: az osztott hajótérben különböző árucsoportok rakodása vagy önjáró, alacsony merülésű hajókkal történő konténeres fuvarozás.
