Tavaly novemberben immár 27. alkalommal rendezte meg a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) az év supply chain eseményét, az MLBKT Kongresszust, Digitális LÁNCreakciók címmel. Az ismét Siófokon megtartott rendezvény fókuszában az ellátásilánc-menedzsment területén jelenleg is zajló, digitalizáció által gerjesztett, rohamos, láncreakció jellegű fejlődés állt, és az előadások azt is körbejárták, hogy az ellátási láncok hogyan reagálnak a körülöttük lejátszódó intenzív változásokra.
Az MLBKT Kongresszus tradicionálisan az ellátásilánc-menedzsmenttel foglalkozó vállalati és egyetemi szakemberek, szakértők, logisztikai, beszerzési és termelési vezetők legnagyobb hazai találkozója. Idén is több mint 600 szakember, illetve erre a pályára készülő egyetemi hallgató vett részt a háromnapos rendezvényen. Néhány számadat jól megvilágítja a kongresszus léptékeit: 120 előadó, 19 szekció, 25 kiállító várta az érdeklődőket.
A rendezvény sokoldalú áttekintést kínált arról, hogy az ellátásilánc-menedzsment területén hol jár és hová tart a digitalizáció által „fűtött”, rohamtempójú fejlődés. Képet arról, hogy ki hol tart a változásokra való reagálásban. Példákat arra, hogy kinek milyen gyakorlati megoldásai vannak a külső környezet kihívásaira. Útmutatást, hogy miként készülhetnek fel a szektor szereplői a jövőben várható állapotokra. A kongresszus – hagyományaihoz híven – az ellátásilánc-menedzsment valamennyi részterületére kitekintést nyújtott. A szervezők a már működő megoldások és a jövőre vonatkozó elképzelések bemutatását egyaránt fontosnak tartották. Továbbra is erőteljes hangsúlyt kaptak a technológiai fejlesztések.
Az előző évekhez hasonlóan most sem volt hiány a gyógyszeripari ellátási láncot, a beszerzést, az e-kereskedelmet, a leant, az innovatív logisztikai megoldásokat és az ellátási láncok HR-kérdéseit érintő témakörökből. A 120 fős előadói kör jól jelzi, hogy a témák óriási arzenálja fogadta a látogatókat. A jelenlévők többek között hasznos információkkal gazdagodtak a drónok logisztikai hasznosításával, az IoT megoldások nyújtotta raktári folyamat-optimalizálással, a lean-transzformációval, a környezetvédelmi eszközként használható speciális csomagolással, valamint az informatikai támadások kivédésével kapcsolatban. Természetesen a robottechnológia alkalmazása is terítékre került, amely megoldást jelenthet például a komissiózási problémákra, továbbá segítheti a raktári és üzemi anyagmozgatást is.
Néhány előadás kézzelfoghatóan bemutatta a sokak által még a tudományos fantasztikum világába sorolt mesterséges intelligencia (MI) kiemelkedő hasznosságát és hatékonyságát különféle logisztikai, illetve beszerzési feladatok esetében. Az MI segítségével például forradalmasítható a fuvartervezés, létrehozhatók gépi látás alapú beléptető- és biztonsági rendszerek, valamint megsokszorozódik a különféle előrejelzések pontossága.
A megjelent szakemberek ezen felül megismerhettek egy jórészt MI-re építő folyamatbányászati szoftvert is. A szoftver által elvégzett elemzés egyszerűen és hatékonyan mutatja meg azokat a pontokat, ahol a logisztikai folyamatok lefutása javítható, ezáltal a hatékonyság és az ügyfélélmény növelhető, továbbá a digitalizáció és automatizáció szintje – alacsonyabb költségszint mellett – emelhető.
A jelenlévők megismerkedhettek az intelligens raklappal is. A jövő EPAL raklapja már nemcsak egy „fadarab”, hanem egy rakományazonosításra és egyéb információk átadására is képes eszköz, amely intelligens egységekkel tud kommunikálni egy decentralizált hálózatban és felhasználóbarát módon működni okostelefon használatával.
A rendezvény érdekes színfoltja volt a fenntarthatóság jegyében működő smart városi ellátási láncokkal foglalkozó szekció. Itt – sok más mellett – igen inspirálóak voltak a koncentrált közös rakodóhelyek fejlesztésével kapcsolatos innovatív megoldások és a koncentrált igénypontokat kiszolgáló városi áruforgalmi zsiliprendszerek.
A logisztika mellett az MLBKT által lefedett másik kiemelt szakmai terület a beszerzés. A kongresszus három beszerzésfókuszú szekcióval várta az érdeklődőket. E szekciók olyan témákat jártak körül, mint például a digitalizáció hatása a beszállító-kiválasztásra, a hibrid szervezeti megközelítés az európai indirekt beszerzések terén, az indirekt beszerzés kognitív transzformációja, az értékesítői oldal szempontjai a beszerzést végző cégek kiválasztásánál.
A digitalizáció nemcsak az eszközökre és folyamatokra hat, hanem például megváltoztatja a munkakörülményeket is, amihez alkalmazkodnia kell a munkavállalóknak és a munkaadóknak is. A harmadik napon kerekasztal-beszélgetés keretében a meghívottak arra keresték a választ, hogy milyen képességekre van szüksége egy jó ellátási lánc szakembernek a digitalizáció korában. A témát vállalati, oktatói és hallgatói nézőpontból egyaránt körbejárták.
Előadásszemle
A kongresszus nyitó plenáris ülésén minden évben teret kapnak olyan témák, amelyek nagymértékben befolyásolják a mindennapi életünket, közvetve pedig az ellátásilánc-menedzsment szektort is érintik. Jaksity György a magyar gazdaságot elemezte nemzetközi konjunkturális kontextusban. Az előadás kitért a ciklusvégi árfolyamesésekre, az eurózónában várható recesszióra és a Brexit utolsó felvonására.
Prof. Dr. Szöllösi-Nagy András arra világított rá, hogy a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem lesz fenntartható a globális népességdinamikai előrejelzések és a várható klímaváltozás tükrében. A minőségi változást ebben a gyakorlatban a digitális technológiák (Big Data algoritmusok, az MI és a blockchain) hozhatják el.
Hogyan hat az óriási üzleti potenciált magában hordozó digitalizáció az egyénre és a társadalmakra? Melyek az igazi technológiai hajtóerők, amelyek meghatározzák a közeljövő fejlődését? Hogyan készüljünk fel a változásra? Milyen új képességekre lesz szükség? Mindezt Georgiu Achilles helyezte új megvilágításba a résztvevők számára a plenáris előadásában.
A költséghatékonyság jegyében
A hazai fuvarozócégeket számos szempontból sújtó új uniós szabályozás óriási hatékonyságnövelési nyomást jelent a versenyképesség megőrzése érdekében. Az egyik előadás egy nagy hazai logisztikai szolgáltató cég digitális fejlesztési projektjének ismertetésén keresztül mutatta meg, hogy mi hozható ki a GPS flottakövető rendszerből kinyerhető adatok más adatforrásokkal (például időjárási helyzetkép, rakományadatok) történő kombinálásából, és ezen hatalmas adattömeg adatbányászati eszközök és MI segítségével történő feldolgozásából. Az útvonal, teher és időjárás függvényében beállított optimális keréknyomás és az ezek alapján a számítógép által javasolt vezetési stílus jelentős költségmegtakarítással járhat, de a gép azt is „megmondja”, hogy melyik a legkedvezőbb helyszín a tankolásra, illetve a pihenőidő eltöltésére. Ez a fajta vezetési- és útvonal-optimalizáció számottevően javíthatja a költséghatékonyságot.
Szakmai együttműködés
A Kongresszus keretében, november 14-én együttműködési megállapodást írt alá a Holland Királyság Magyar Nagykövetsége, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT), amelynek értelmében a Hollandiában életre hívott nemzetközi Lean&Green Europe program törekvéseit kívánják hazánkban is meghonosítani, azaz a közös cél a szén-dioxid-kibocsátás hatékony csökkentése az ellátási láncok szállítmányozási folyamataiban. A GS1 Magyarország 2019. október 1-jével vált a Lean&Green Europe szövetség tagjává, ezáltal a „zéró kibocsátás” küldetés hazai koordinátorává.
