Számtalan kihívással néznek ma szembe a logisztikai iparág hazai szereplői, de türelemmel, kitartással dolgozva az eredményekért, kihasználva a piaci lehetőségeket bőven van esély a fejlődésre – amint ezt a MASPED Logisztika Kft. esete is bizonyítja, amelynek vezetője szerint a tulajdonosváltás újabb utakat nyit a cég előtt. Kovács Marcell a globális döntéshozókkal együtt vallja: a MASPED immár nem egy ’local hero’, hanem egy ’regional player’.
– Sorra adják át hazánkban a logisztikai központokat, legutóbb Pátyon és Nyíregyházán nyílt ilyen létesítmény, ami kézzelfogható jele annak, hogy a kormányzat kiemelt jelentőséget tulajdonít az iparágnak. Mennyire könnyíti meg a szakmában dolgozó cégek mindennapjait ez a politikai hátszél?
– Közép-Magyarországon nem kap állami támogatást a logisztika, nincsenek pályázatok. Inkább egy szerves fejlődés része, a gazdaságban általában tapasztalható konjunktúra viszi előre a logisztikát is, azaz az egyes iparágak bővülő termelési teljesítménye több logisztikai szolgáltatást generál. A mi régiónkban nincs állami szubvenció, és bár lehet ipari parkokat fejleszteni és raktárakat építeni, állami forrás ezekhez nem áll rendelkezésre.
– Harcosabbnak kellene lenniük a cégeknek?
– Nem tudom, hogy egyáltalán van-e értelme kiharcolni, inkább szakmailag megalapozott érvekkel lehet meggyőzni a döntéshozókat. Lehet azt gondolni, hogy Magyarország legyen a közép-kelet-európai régió vezető logisztikai-elosztó központja, de amíg nincs tisztességes folyami hajózásunk, amíg a vasúti hálózatunk olyan, amilyen, ráadásul a közúti szállítás még ma is sokkal inkább preferált, addig erre nincs sok esély. Az állam azzal tenne igazán jót, ha például elősegítené a belföldi vasúti árufuvarozás részarányának jelentős emelkedését a ma teljesen közúton kiszolgált áruforgalommal szemben. Ehhez persze gondolatra és innovációra lenne szükség.
– Általánosságban hogyan néz ki ma a hazai logisztikai piac, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a szakmának?
– Amire fent is utaltam, felfelé ívelő pályán halad a magyar gazdaság, ez vitathatatlan, aminek hatására a logisztikai szolgáltatások iránti igény folyamatosan nő. Jelenleg az egyik legnagyobb kihívása ennek a nagyon szegmentált, sokszereplős piacnak a munkaerőhelyzet. A bérek igen jelentős, 2015 második fél évétől kezdődő növekedését – ami elsősorban a fizikai munkásokat érinti, és egyébként teljesen helytálló – a vállalkozásoknak ki kell tudniuk termelni, egyszersmind ezt a költségemelkedést el kell fogadtatniuk az ügyfeleikkel valamilyen úton-módon. Ez nekünk nagyon sok fejtörést okoz, és megvannak ugyan a megfelelő technikák, hogy hogyan magyarázzuk el a partnereinknek a díjnövelés szükségességét, mégis volt olyan, akivel nem tudtunk megállapodni. Mi sikerrel kezeltük a bérkérdést, előbb egyébként, mint a piac, ennek tudható be, hogy a munkavállalóink mintegy 85 százaléka évek óta nálunk dolgozik. A meglévő kisebb arányú fluktuációt igyekszünk minél hatékonyabban kezelni, bár ma igen nehéz képzett munkatársakat találni az új tevékenységekre, mert sokan külföldön próbálnak szerencsét. Van nálunk egy hagyomány, miszerint azokat a kollégákat, akik 10-15-20 stb. éve MASPED-alkalmazottak, kis ünnepség keretében köszönti a társaság vezetése és a közvetlen munkatársak. Legutóbb két hete, idén már a nyolcadik kollégánkkal ünnepeltünk kerek évfordulót.
– Milyen további problémákat lát a piacon?
– Komoly kihívás, hogy a belföldi fuvarozásban ma sokkal nagyobb az igény, mint amekkora a megbízható kapacitás, tehát a fuvarozócégek válogathatnak a munkák között, éppen ezért jóformán bármikor drasztikusan megemelhetik a fuvardíjakat. A tengelysúlymérés bevezetése – várakozásaim szerint – szintén számottevő mozgást idéz elő a piacon. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb jó gépkocsivezető nemzetköziben dolgozik, az itthoninál magasabb fizetésért. Emiatt a hazai sofőrállomány felhígult, kevésbé felkészült, gyakran előfordul a mi gyakorlatunkban is, hogy nincsenek megfelelően aláíratva a szállítólevelek, sőt olyan extrém esetre is volt példa, hogy a sofőr elfelejtett tankolni, és útközben leállt az autó. Az ilyen és ehhez hasonló amatőr hibákat pedig nem engedhetjük meg magunknak. Részben érinti a piacot, hiszen sok társaságnak hosszú távú szerződései vannak, hogy a raktárbérleti díjak is – a korlátos minőségi kapacitások miatt – elkezdtek emelkedni, jóllehet, ennek szintje jócskán elmarad a bérnövekedésétől.
– 2014 májusa óta, amióta a MASPED Logisztikai Kft.-t vezeti, honnan hová fejlődött a társaság?
– Úgy érzem, sikerült megfelelni az akkor magam és a cég elé tűzött elvárásnak, hogy mindig lépjünk egy szinttel feljebb. Erre talán a legjobb bizonyíték a folyamatosan emelkedő árbevétel, illetve eredmény. Tavaly a 2001 óta íródó történetünk legmagasabb árbevételét értük el, 2015-ben pedig a legjobb eredményt. Ebben az évben reményeink szerint meg tudjuk ismételni a 2016-os csúcs-árbevételünket, eredményességben viszont valamelyest elmaradunk az eddigi legjobb évtől, egyrészt a bérnövekmény, másrészt a külső helyszíneken végzett tevékenységeink fajlagosan magasabb bérleti díjai és üzemeltetési költségei miatt. A szintlépések lekövethetők az újabb tevékenységek bevezetésével összefüggő létszámalakulásból – három éve kb. 110 munkavállalót foglalkoztattunk, ma 130 fő felett járunk –, illetve a cégnek otthont adó raktárkapacitások növekedéséből. Klasszikusan a MASPED-csoport saját tulajdonú ingatlanjain dolgozunk, itt, a Csepeli Szabadkikötőben, illetve Fóton és Dunakeszin, de van egy létesítményünk Törökbálinton, ahol a telekommunikációs üzletágunk egyik központja működik. Észak-Pesten két raktárt is bérlünk, ahol az ügyfeleink igényeinek eleget téve, az ő cégeik közelébe kitelepülve nyújtunk logisztikai szolgáltatást. Egy negyedik külső bérleményünket most nyáron mondtuk fel, miután az ottani árumennyiséget – újabb állványrendszerek építésével – a saját területünkön tudtuk elhelyezni. Raktárkapacitásainkat egyébként az elmúlt években szintén folyamatosan bővítettük, aminek a 80 százaléka ma már állványos tárolás.
– A MASPED-csoport élén történt nyári tulajdonosváltás hozott-e változást az Önök tevékenységében?
– Az új tulajdonossal még inkább előtérbe kerül a stratégiai, hosszú távú befektetéseket, tudatos üzletfejlesztést preferáló gondolkodásmód. A jelenlegi csepeli bázisunk közvetlen szomszédságában található üres területen 15 ezer négyzetméternyi modern raktárterületet fogunk felépíteni, amit egyébként már legalább négy-öt éve megálmodtunk Cseh Ottó kollégámmal, de csak most jött el az ideje, hogy az álom meg is valósulhat. A tulajdonos képviselője az augusztusi tisztújító közgyűlésen bejelentette, hogy az új raktárkapacitás 2018-tól elérhető lesz, amiből nem következik, hogy a külső helyszíneken lévő tárolókapacitás egy helyen összpontosul majd, ezt a partnereink helyi igényei jelentősen befolyásolhatják. De a lehetőség immár adott lesz a koncentrációra, a piac pedig majd eldönti, hogy ezzel milyen mértékben kell és érdemes élnünk. Az új tulajdonos abszolút elkötelezett mind a szállítmányozás, mind a logisztika fejlesztése iránt, amint azt a közgyűlésen is elmondta, fő célja a cég értékének növelése.
– Hogyan működik az ügyfélkapcsolati menedzsment rendszer?
– Üzletfilozófiánk alapja az ügyfelek igényeinek való megfelelés a lehető legszínvonalasabb szolgáltatásokkal, ennek köszönhetjük, hogy partnereink jellemzően elégedettek velünk. Azt szoktuk mondani, hogy olcsóbb logisztikai szolgáltatót mindig lehet találni, de jobbat nem biztos. Mi a stratégiai partnerséget keressük az ügyfeleinkkel, tehát nemcsak az aktuális, hanem a hosszabb távú igényeikre is szeretnénk proaktív gondolkodással innovatív megoldásokat kínálni. A piaci ismereteink, tapasztalataink alapján segítjük őket, hogy milyen irányba érdemes fejleszteniük például az ellátási rendszerüket. Ha tehát azzal keresnek meg bennünket, hogy egy szinttel ők is feljebb akarnak lépni, akkor biztosan számíthatnak ránk. Épp a közelmúltban tartottunk egy többnapos workshopot az egyik partnerünkkel egy közös jövőbeni informatikai projektről. A három éve elindított egykapus – egy helyen minden kérdésre választ kap típusú – ügyfélkapcsolati menedzsment rendszer nagyon jól bevált, a kijelölt kapcsolattartóink igen hatékonyan végzik a dolgukat.
– Mennyire sikerül megfelelni a „Think green!” koncepciónak?
– Gyakran megkérdezik tőlem: „Hogy áll a cég szén-dioxid-lábnyoma?” A válaszom erre mindig az, hogy ez egy jól marketingelhető szám lenne, de valós értéket ritkán takar. Jól lehet mindenféle grafikonokon bemutatni, fel lehet hozni a minimális károsanyag-kibocsátású Euro6-os járműflottákat, de a valódi környezettudatosság sokkal kisebb dolgokban kezdődik. Például szelektíven gyűjtjük a szemetet, visszaváltható üvegben vásárolunk ásványvizet, újrafeldolgozott gumiból készült targoncagumikat is használunk, vagy papír nélkül végezzük a komissiózást, sőt egyes árukísérő bizonylatokat is elektronikusan teszünk elérhetővé, ezáltal több tonna papír felhasználásától megkímélve a környezetünket. Egyre szélesebb körben tudjuk a munkafolyamatainkat digitalizálni.
– Az új tulajdonos belépésével módosul-e a szinte csak belföldön végzett munkára fókuszáló üzletpolitika, vagy szóba jöhet a jövőben a külföldi terjeszkedés?
– Évek óta napirenden van a külföldi nyitás lehetősége, a szerepvállalás a közép-európai logisztikai piacon, azonban ennek ma még nincs látható jele. Nem tudom azt mondani, hogy itt vagy ott megvetettük a lábunkat. Ugyanakkor 2015-ben elindultunk az egyik ügyfelünk európai logisztikai tenderén, Magyarországot megnyertük, Csehország, illetve Románia tekintetében azonban hiába volt szakmailag a mi pályázatunk a legerősebb, végül más győzött. Csehország esetében azért nem minket hirdettek ki nyertesnek, mert az ottani piacot hozzácsapták Németországhoz, a két piac fajsúlya pedig annyira különbözik, hogy ebben az összehasonlításban már nem volt esélyünk.
– És Románia?
– A keleti szomszédunknál kiírt tendernél azt a visszajelzést kaptuk, hogy a szakmai és pénzügyi feltételeknek mi feleltünk meg a legjobban, sajnos a szubjektív elemek értékelésekor kevesebb pontot szereztünk a vetélytársainknál, mert a pályázat elbírálói, úgy tűnik, nem hitték el, hogy meg tudjuk csinálni, amit a pályázatunkban vállaltunk. Ennek ellenére profitáltunk az indulásból – bár kifelé ez nem látszik –, amit a mi szempontunkból egy jó befektetésnek tekintek. Befektettünk, tanultunk, és tudjuk, hogy amit kitaláltunk, az igenis versenyképes volt. Egyúttal olyan tapasztalatokat szereztünk, amelyekkel bátran vághatunk neki újabb hasonló európai tendereknek, illetve a globális döntéshozók fejében ott leszünk majd, ahogy azt ki is mondták: a MASPED immár nem egy ’local hero’, hanem egy ’regional player’. További erőt ad a munkánkhoz, hogy van olyan ügyfelünk, akivel hosszú évekig tárgyaltunk, látszólag eredménytelenül, aztán a sokadikban kezet fogtunk; immár öt éve dolgozunk együtt. Folyamatosan, stabilan munkálkodva ki kell várni az eredményeket. Mi nem kapkodunk; a MASPED név közel 70 éve a piacon van, és már gyúrunk a következő 70-re.
– Ön sem kapkod a munkák után: a MASPED Logisztika Kft.-nek a 2001-es alapítása óta logisztikai vezetője, több mint három éve ügyvezető igazgatója.
– Sőt, az ezredfordulótól dolgozom a MASPED-nél, így ez már a 18. évem itt. A MASPED Logisztika indulásakor alig tízen dolgoztunk a cégnél, ma bőven 130 fő felett vagyunk. Nincs miért váltanom, ameddig a vállalkozás fejlődőképes, és az új tulajdonosi kör garancia a további fejlődésre. Még mindig sok örömöm van ebben a sztoriban, szívesen vállalom a jövőbeni kihívásokat, már csak azért is, mert minden idők egyik legjobb csapatával dolgozhatom együtt, akikre nagyon büszke vagyok.
Dékány Zsolt
Az interjú a NavigátorVilág 2017. októberi számában jelent meg.
