Ez a három kifejezés jellemzi leginkább az 1948-ban állami vállalatként megalakult, 1991-ben privatizált és 2017 óta befektetői tulajdonosi szerkezetben működő MASPED tevékenységét, ezt hagyták örökül a speditőr elődök a mai logisztikus utódokra. Ennek jegyében beszélgettünk Káldor László egykori vezérigazgató-helyettessel és Cseh Ottóval, a MASPED Zrt. és a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatójával.
– Legendás az úgynevezett Masped-örökség a magyar szállítmányozás történetében. Mit értünk ez alatt? Mi a jelentősége?
Cseh Ottó (Cs. O.): – Szerintem kifejezetten fontos üzenettel bír, hogy egy 1948-ban alapított szállítmányozási vállalat a mai napig is a piacon tevékenykedik, és betölti szerepét. Jószerivel már mind eltűntek az egykori pályatárs külkereskedelmi vállalatok, de a MASPED még viszi a zászlót. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy a mai szállítmányozásban a hagyományos elemeket, amelyeket a MASPED értékként kezelt – úgymint megbízhatóság és innováció – képviseljük ma is, és tudjuk továbbvinni.
Káldor László (K. L.): – A MASFED évtizedeken keresztül lényegében utánpótlásképzőként, -keltetőként is működött. Kautz István néhai vezérigazgató mondta mindig viccesen, hogy a szakmában mindenki vagy volt már maspedes, vagy lesz. Tehát a szakmát összekovácsolta, hogy nagyon sok személyes ismeretség és baráti szál kötött bennünket az összes külkervállalat szállítmányozási osztályaihoz és a külföldi piac irányában is, mivel hosszú évtizedekig a MASPED-nak volt monopóliuma a hazai speditőrtevékenységre, ami csak az 1980-as években lazult. Ezzel gyakorlatilag a MASPED képviselte a magyar szállítmányozást külföld felé, úgy gondolom, hogy elismerten, mert jó szakembergárda alakult. A mi mentoraink még a II. világháború előtt, a vállalati gazdálkodás időszakában tanulták a szakmát.
– Mik voltak a legnagyobb kihívások a 75 év főbb korszakaiban?
K. L: – A legelső időkben szocialista nagyvállalatként kellett profitot termelni, az akkor is folyamatosan változó világban követve az eseményeket. Kezdetben például sem konténer-, sem légi áruforgalom nem létezett, és amikor elkezdtek terjedni ezek a fuvarozási formák, a piac is követte ezt az 1960–70-es évek fordulóján. Tehát mindig új üzletágakat kellett felvenni a tevékenységi körbe, ami természetesen mindig megújulást is eredményezett. Az I. korszak utolsó évtizedében, az 1980-as években a MASPED már piacorientált vállalatgazdálkodás elemeit mutatta hazai és külföldi vegyesvállalatokkal, egyéb, nyereséget termelő befektetésekkel. A II. korszak a rendszerváltás utáni privatizációval kezdődően egy nagyjából 25 éves időszakot ölel fel Kautz István 2015. évi elhunytáig, még inkább a 2017-es tulajdonosváltásig, amikor a Nagy György érdekeltségébe tartozó Westbay Csoport jelent meg a vállalat életében pénzügyi befektetőként. Ezt az érát leginkább a cégcsoporttá fejlődés jellemzi, sikerek és összvállalati segítőkészség, szinergiák övezik, nem utolsósorban különböző, nem szakmai területekre való kikacsintással, úgymint ingatlanfejlesztés, építőipar, turizmus stb.
Cs. O.: – A III., jelenlegi korszakban a MASPED a XXI. század követelményeinek felel meg. Az új igazgatóság először áttekintette a portfóliót, bizonyos (főleg ingatlan-) elemeket értékesített, az ebből eredő bevételt pedig visszaforgatta a logisztikába, kibővítve a klasszikus szállítmányozási tevékenységet, egyéb logisztikai területekhez kapcsolódva, legnagyobb leányvállalatként a Csepeli Szabadkikötőt üzemeltető BSZL Zrt. megvásárlásával, ami szervesen illeszkedik a maspedes szállítmányozás alapgondolatához. A MASPED Csoport jelenleg egy 25 leányvállalatból álló, klasszikus holding széles palettával (beleértve többek között ipari, kereskedelmi és turisztikai céget), összesen csaknem 500 dolgozóval, tavaly együttesen 37 milliárd forintos árbevétellel. A raktárlogisztikai üzletág zászlóshajója a MASPED Logisztika Kft., amely nevében is hordozza a 75 éve alapított MASPED vállalatot, de hasonló pillérünk még a GlobalLog és a logMASter. Fontos itt megemlítenem a maspedes megbízhatóságot, amelyet ezen cégek immár több mint 2 évtizede állandó cégvezetése (Kovács Marcell, Vörös Béla és Rácz Miklós) is fémjelez.
– Kautz István nagy formátumú egyénisége kétségtelenül otthagyta a nyomát a MASPED-krónikában. Hogy látják, minek köszönhető ez?
K. L.: – Szerintem legfőképpen azért, mert tudott emberi hangon beszélni, a pozíció nem torzította a személyiségét, ő megmaradt ugyanolyan őszinte és normális embernek, mint amilyennek megismertük évtizedekkel ezelőtt. A szakmai képességeit illetően 1983–1989 között Bécsben volt kiküldött, ahol látta, hogy a nyugati piacon hogyan működnek a folyamatok, és ő ezt a szemléletet hazahozta. Az igaz, hogy korábban is benne volt a fejlődés vágya, a haladás víziója és természetes kreativitása, de akkor lehetőséget is kapott megvalósítani. Egyébként remek, szarkasztikus humora volt. Amikor Nagymarosról még vonattal járt be dolgozni, és az egyórás út alatt a diplomatatáskáján íróasztalként, egy kockás füzetbe dolgozott – mindig abba jegyzetelt, még magas rangú partnerektől is elegáns kockás füzetet kapott ajándékba. Sokat emlegetett legendák a Kautz-érából a vezetők nap-indító szakmai beszélgetései is közös reggelik formájában.
Cs. O.: – A híres kockás füzet… – magam is ilyenbe jegyzetelek mind a mai napig. Egyetértek Lacival: István emberi hangon kommunikált mind a munkatársaival, mind az üzleti partnereivel. A szakmai tudását erősítette még a higgadtsága és a lényeglátó képessége, amely tulajdonságok kiválósággá emelték, így 2010-ben méltán ítélte neki a szakmai közösség a Magyar Szállítmányozók Szövetségének (MSZSZ) örökös tiszteletbeli elnöki címét. Mindennek a hatásnak hagyományápoló lenyomata, hogy idén kilencedszer fogjuk átadni a rangos Kautz István-emlékdíjat egy arra érdemes fiatal szállítmányozónak, amely pályázatot minden évben az MSZSZ hirdet meg.
– Milyen személyes emléket idéznek meghatározóként a MASPED történetéből?
K. L.: – A hőskorszakban, amikor talán a legjobban futott a szekér, 300-an voltunk a vállalat kötelékében. Gyakorlatilag mind nagyon fiatalok és tettre készek voltunk az 1980-as évek közepén. Emberileg passzoltunk egymáshoz, nem acsarkodtunk, tehát volt köztünk egy olyan emberi kapocs, gyakran barátság is, ami nagyon segítette a szakmai együttműködést is. Sorsfordító volt az is, amikor a privatizáció alkalmával mindegyik maspedes dolgozó minimális pénzbefizetéssel részvényhez jutott, aminek a hitelét a cég a nyereségéből a törvény szerint törlesztette, és évek után névre szóló, forgalmazható részvény formájában ezzel ki-ki a maga módján gazdálkodni tudott. És mindeközben a cég megmaradt, működött, fejlődött és terjeszkedni tudott.
Cs. O.: – A három évtized számos kihívásának egyik legemlékezetesebb momentuma a csepeli telepünk újraindítása: a 1977-ben Ybl-díjas raktárbázisból kellett a mai kor követelményeinek is megfelelő raktárat kialakítani. Amikor átvettük, kaptunk egy teljesen üres raktárat több zacskónyi nem hozzárendelt kulccsal, és ebből kellett a cégeinknek egy mai viszonyoknak is megfelelő logisztikai hátteret biztosítani, versenyképes szolgáltatást felépíteni. Minden egyes korban rugalmasan kell létezni, ezt tanultuk az elődeinktől, és ezt adjuk át az utódainknak a járványokkal és energiaválsággal tűzdelt mostani érában is. Ugyanakkor fontos számunkra a társadalmi felelősségvállalás, amelynek jegyében a MASPED csoport a Magyar Olimpiai Csapat hivatalos logisztikai szolgáltatója 2015 óta, ez személyes szívügyem is. Összességében szerintem a munkában való stabilitás mellett a rugalmas alkalmazkodóképesség az erősségünk, e két ismérvünk ötvözete és esszenciája rajzolja meg a MASPED történetének első 75 évében elért sikereket, és ezt visszük tovább a következő évtizedekre is.
95 éves a szabadkikötő
A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL) trimodális logisztikai központként és ipari parkként teljes körű kikötői, vasútüzemi és raktárlogisztikai szolgáltatásokat nyújt. Az 1928-ban létrehozott szabadkikötő a dunai vízi út közepén, az M0-s körgyűrűtől 7, a városközponttól mindössze 5 km-re, a tervezett Galvani-híd közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A 153 hektáros területen 200 ezer négyzetméter fedett raktár, 18 ezer négyzetméter iroda és további 24 hektárnyi közművesített fejlesztési terület áll a bérlők rendelkezésére. Az elmúlt öt évben csaknem 70 ezer négyzetméter raktárat fejlesztettek, idén októberben adtak át egy új 14 ezer négyzetméteres csarnokot.
Az infrastrukturális beruházások során arra törekszik a BSZL, hogy mind a vízi, mind a vasúti, mind pedig a közúti oldalt fejlesszék. A létesítményben 3 kereskedelmi medence áll rendelkezésre, 18 hajóállással, többek között Ro-Ro-kikötővel. A szabadkikötő területén 15 kilométernyi MÁV-hálózathoz csatlakozó, saját célú vasúti pályahálózat támogatja a bérlők hatékony működését, a vasúton érkező küldemények rakodóhelyre történő eljuttatását. Itt működik az ország egyetlen trimodális konténerterminálja, ahol az elmúlt évben 446 ezer TEU árut mozgattak.
A szabadkikötő egyik fő tevékenysége az ingatlanfejlesztés, személyre szabott és zöld logisztikai megoldásokat nyújtva. A terület már jelenleg is helyszíne számos innovatív piaci szereplőnek. A városközpont közvetlen közelsége miatt Budapest egyik perspektivikus, jelentős fejlődés előtt álló területe, kedvező elhelyezkedése ideális környezetet biztosít a betelepülni vágyó társaságok részére.
Varga Violetta
