Magyarországon a logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen csaknem 2500 vállalat tevékenykedik ezen a területen – áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményében, amelyet a szaktárca, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) közös logisztikai fórumát követően adott ki.
A szakmai egyeztetésen mások mellett felszólalt Barna Zsolt, az MKFE elnöke, Árvay Tivadar, az egyesület főtitkára és Illés Ferenc főtitkárhelyettes is. Ahogyan azt a fórumon Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár előadásában kiemelte, a logisztika a nemzetgazdaság meghatározó részeként több mint 280 ezer főt foglalkoztat, és a GDP 5 százalékát állítja elő. A kormány célja, hogy 2030-ra 10 százalékra növekedjen ez az arány.
„A nemzetközi fuvarozási teljesítmény a világjárvány hatására visszaesett, majd a háború és a szankciók sújtotta gazdasági környezet is súlyosan érintette az ellátási láncokat. A belföldön és külföldön is megfigyelhető piacvesztés, a bérverseny és a jelentős sofőrhiány is kihívások elé állította a logisztikai szektor szereplőit” – derül ki a GFM rendezvényt követően kiadott közleményéből, amely ráerősít azokra az előterjesztésekre, amelyekkel az MKFE megindokolta a gyors kormányzati beavatkozás szükségességét.
Az érdekképviselet javaslatait áttekintve és az ágazat helyzetét vizsgálva a kormány az elmúlt hetekben két meghatározó intézkedést hozott. Első lépésben megemelte a fuvarozóknak adható adómentes napidíjat, amely belföldi kiküldetés esetén 3 ezer forintról 9 ezer forintra, míg az összes külföldi kiküldetés esetén 60 euróról 85 euróra emelkedett. Második lépésben a logisztikai iparág versenyképességének további növelése érdekében egységes szabályozási, minősítési és ellenőrzési rendszert hozott létre, így a logisztikai szolgáltató szektor beruházásai koordinált keretek között és hatékonyabban valósulhatnak meg.
Ezen intézkedéssorozat folytatásaként a közös logisztikai fórumon Fábián Gergely a szaktárca nevében az MKFE és az MLSZKSZ képviselőivel megvitatta a versenyképesség további erősítése érdekében szükséges teendőket.
„A napidíjak emelése jelentős lépés volt a szállított áruk mintegy 70–80 százalékát mozgató közúti fuvarozók számára, hiszen azonnal hozzájárult az autóbuszos személyszállító és árufuvarozó vállalkozások működési körülményeinek javításához” – mondta Barna Zsolt. Mint megfogalmazta, „a kitűzött 10 százalékos GDP-arány eléréséhez szükség van azokra a további intézkedésekre, amelyeknek összefoglalóját már eljuttatta az MKFE a kormányzathoz. Ezek hozzájárulhatnak a magyar vállalkozások versenyképességének és hatékonyságának javításához, továbbá hosszú távon is kiszámítható, stabil piaci környezetet teremtenek a fuvarozók számára.”
„A GFM adatai is megerősítették azokat a közúti fuvarozásban megfigyelhető trendeket, amelyek egyértelműen a magyar vállalkozások kiszorulását mutatják a nemzetközi, sőt a belföldi piacokról is” – tette hozzá Árvay Tivadar. Mivel ebben a szegmensben is a piaci szabályok, a kereslet-kínálat és az árverseny elve érvényesül, nehéz helyzetbe kerültek a magyar vállalkozások, amelyeknek a megengedőbb, kevésbé szabályozott környezetben és alacsonyabb költségszinten működő külföldi, elsősorban EU-n kívüli cégekkel kell felvenniük a versenyt. Az egyetlen eszköz a hazai piac védelmére a magyar árualaphoz való hozzáférést szabályozó engedélygazdálkodási stratégia szigorítása és a kontroll érdekében a jelenleginél is hatékonyabb ellenőrzési háttér kialakítása. Ezekre jól kidolgozott javaslatai vannak az MKFE-nek, amelyekről már folynak az egyeztetések az érintett tárcákkal.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy „a kormány mindkét intézkedése hozzájárul a hazai logisztikai ágazat fejlesztéséhez és versenyképességének növeléséhez, ami az egész magyar gazdaság számára hasznos. A logisztikai parkok minősítési rendszerének létrehozása jelentős területfejlesztési hatással bír, egyúttal kiváló lehetőség a gazdaságfejlesztési célok támogatásához.”
A rendezvényen Fábián Gergely kiemelte, hogy „következő lépésként azokat a kitörési pontokat szükséges megtalálni, amelyekkel a szektor versenyképessége tovább növelhető. A kormány ezért a következő hetekben egy, a piaci verseny javítását célzó csomagot fog tárgyalni, amely hangsúlyosan figyelembe veszi az ágazati javaslatokat”. A magyar árufuvarozók és logisztikai cégek tehát versenyképesebbé válhatnak a meghozott intézkedéseknek köszönhetően, de a hazai piac védelme érdekében még további lépesekre lesz szükség.
