Ez a cikk a NavigátorVilág áprilisi számában jelent meg.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztéseit egy évtizedre visszavetette a gazdasági válság és a MALÉV csődje, ám a személyszállítás mellett az áruforgalomban is havonta dőlnek meg a volumenrekordok. Két év alatt 39,1 százalékkal bővült a cargoforgalom a budapesti repülőtéren; 2017-ben összesen 127 ezer tonna légi áru indult Budapestről, és érkezett ide, ami éves szinten 13,4 százalékos növekedésnek felel meg. Így le lehetett végre porolni a dedikált cargobázisra vonatkozó terveket. Az új raktárközpont akár már a jövő év közepére megnyílhat, új szintre emelve a reptéri kiszolgálás minőségét. A szállításból a Cargolux, a Turkish Cargo és a Qatar Airways Cargo mellett az utasszállító repülőgépek csomagterében szállított áruk (belly cargo) is jelentős részt képviselnek.
Az Air China, az Emirates vagy az Air Canada légitársaság széles törzsű utasszállító gépei egy-egy járaton akár 10–20 tonna árut is képesek Pekingbe, Dubajba vagy Torontóba szállítani, hogy onnan azután a nemzetközi hálózat előnyeit kihasználva folytassák útjukat a címzettekhez. Különösen dinamikusan fejlődött a cargoforgalom az e-kereskedelem gyors térhódításának köszönhetően. A DHL, a TNT, a UPS és a FedEx összforgalma is folyamatosan bővül a repülőtéren. A Silk Way West azerbajdzsáni légitársaság csaknem kétéves szünet után, március közepétől tért vissza Budapestre heti két járattal.
A cargokapacitás májustól a LOT lengyel légitársasági heti 4 Budapest – New York és heti 2 chicagói járatával bővül, míg az American Airlines naponta közlekedik a magyar fővárosból Philadelphiába. A fenti fejleményekre tekintettel kiadónk március 28-án sikerrel rendezte meg a RepülésVilág konferenciát Ferihegyen, amelyet alapvetően a légi árufuvarozás lehetőségeinek és fejleményeinek szenteltünk. (Az e témába vágó előadásokról és kerekasztal-beszélgetésről részletes cikkeket olvashatnak e lapszámunk 41–45. oldalain. A szerk.)
A fórum lehetőséget adott arra, hogy az árufuvarozás körülményeit meghatározó stratégiai és üzemeltetési kérdésekbe is betekintést kaphassanak a résztvevők. Így a nyitóelőadást Pomázi Gyula iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár tartotta, bemutatva a fő kormányzati célokhoz, a munkaerőhiány felszámolásához és a hatékonyságjavuláshoz rendelt eszközrendszert. Győri Gyula miniszteri főtanácsadó, légügyi főigazgató ehhez kapcsolódva bemutatta, hogy a hazai felsőoktatás miként képes részt venni a globális pilótahiány enyhítésében, angol nyelvű, részben ösztöndíjas, részben önköltséges képzés indításával a Debreceni Egyetemen.
Egyes felmérések szerint a következő 10 évben 255 ezer, a következő 20 évben pedig 440 ezer pilótát kellene kiképezni, hogy a légi közlekedés ma látszó növekedése kiszolgálható legyen – azaz naponta 70 pilótának kellene végeznie! A forgalom növekedésével függenek össze azok a Hungarocontrolnál zajló, globálisan is úttörő K+F projektek, amelyek a repülőterek forgalomirányítását távoli toronyközpontokból célozzák; a metódus Ferihegyen már élesben is biztosított. Erről Szepessy Kornél, a légiforgalomirányító cég vezérigazgatója tartott újszerű előadást a konferencián. Érdekesség: tavaly 102 ezer légi jármű volt a BUD Airport teljes induló és érkező forgalma, míg 708 ezer gép csak átrepült a magyar légtéren.
