Miben látják a bérlők a BUD Cargo City előnyeit? A NavigátorVilág Expón megrendezett, Kossuth József, az MSZSZ légi áruszállítási munkacsoportjának vezetője által moderált pódiumbeszélgetésen a földi kiszolgáló és cargocégek képviselői (képünkön balról jobbra): Lovász Bálint, a cargo-partner légi import osztályvezetője, Várkonyi Zita, a Celebi Ground Handling marketing- és értékesítési igazgatója, Szabó László, a Kühne + Nagel légi szállítmányozási vezetője, Biró Brigitta, a Yusen Logistics üzletfejlesztési vezetője, Kaló Zsuzsanna, az Ekol Logistics osztályvezetője és Berecz Imre, a Kombi-Express ügyvezető igazgatója azt a kérdést járta körbe, hogy mi mindent javít az új környezet a korábbi infrastrukturális problémákon, és milyen további fejlesztésekre lenne szükség.
Lovász Bálint: – Számunkra nagy fejlődési ugrás lesz az új létesítménybe költözni, mert már rég kinőttük a 300 négyzetméteres, Igló utcai raktárunkat, ehhez képest háromszor akkora raktárt bérlünk a Cargo Cityben. Egyúttal várjuk a hatékonyabb árumozgatást, kihasználva a korszerű cargobázis adottságait.
Várkonyi Zita (V. Z.): – A számok mögött az infrastruktúrafejlesztésnek vannak szubjektív hatásai is: a munkavégzés közbeni távolságok számottevő csökkenése, a modern irodai környezet mind motiválják a dolgozókat, ami a mai munkaerőhiányos közegben egyáltalán nem mellékes, sőt, egyenesen megtartó tényező. A fluktuáció csökkenése pedig magával hozza a szolgáltatásminőség emelkedését.
Szabó László (Sz. L.): – A minőség javítása mellett a járulékos költségeink is lefaraghatóvá válnak, amelyeket eddig a kedvezőtlen elrendezés, a távolságok okoztak. Ami a regionális lehetőségeket illeti, nyílnak a Cargo City létrejöttével, de előbb bizonyítanunk kell a rátermettségünket a környező országbeli megbízók számára, mert a korábbi években csalódtak a teljesítményünkben; bécsi színvonalra számítottak, amit nem tudtunk maradéktalanul biztosítani. A hitelességünk visszanyerése szerintem egy-két évbe beletelik majd, de legalább el tudunk indulni.
Biró Brigitta (B. B.): – Elsősorban gyors és megbízható árukezelést várunk az új cargobázistól, de japán tulajdonú speditőrként a cégünk régiókban gondolkodik, a hálózatunkat használva. A kollégáim eddig Frankfurtot és Amszterdamot választották a nagyobb mennyiségű gyűjtőáru-forgalom célpontjául, de ezentúl Budapest is erős elosztóközpont lehet. A rendszerszintű változások mellett köszönhető ez az áruszállító (freighter) járatok kiszolgálására alkalmas beton előtérnek is, ami egyértelműen volumennövelő vonzerővel bír (connectivity).
Kaló Zsuzsanna: – A jövőt az elektronikus kereskedelemben látjuk, a tevékenységünkkel erre fókuszálunk. A távolságok rövidülése a földi kiszolgáló folyamatokat kurtítva nyit majd utat ezen forgalom budapesti bővülésének. A vámfolyamatok digitalizálása lehet egy következő lépcsőfok ahhoz, hogy lépést tartsunk a jövővel.
Berecz Imre: – Kamionos elő- és utófutással (Road Feeder Service, RFS) és légitársasági árukezeléssel (handling) is foglalkozó társaságként a speditőrök munkáját támogatjuk. A lehetőségek szélesedésével a rugalmasságunkat növelhetjük irányukban.
B. B.: – Amennyiben a veszélyesáru- és a gyógyszerszállítások szabályozása az adminisztráció csökkenése irányába mutat, újabb szintet léphetünk. Ebből a szempontból is hasznosnak tartom az MSZSZ égisze alatt a közelmúltban létrejött Légi Munkacsoport tevékenységét, ahol csapatban gondolkodunk közös célokért.
Sz. L.: – A hatékonyság nemcsak a munkafolyamatok sebességében és a költségekben lehet hívószó, hanem az adatáramlásban is, vagyis a digitalizáció nélkülözhetetlen eleme és feladata a szakmánknak. Úgy gondolom, hogy ha nem ülünk fel erre a trendhullámra, ha nem fejlesztjük a cargoszoftvereinket, akkor lehet korszerű bármilyen infrastruktúra, lehetnek nagyobbak a kapacitások, elvérzünk az elektronikus árukezelési és vámfolyamatokon.
V. Z.: – A digitalizációra sokat áldoztunk, a törökországi és indiai piacainkon már használjuk is a legújabb fejlesztésünket, és hamarosan a megnyíló Cargo City dokkolókapuihoz is bevezethetjük a rendszer előnyeit, például a foglalási funkciót. Az időtényezőt jelentősen javítva a szolgáltatások minősége és az árak emelhetővé válnak, s ezeken keresztül a honi cargo iparág versenyképessége egyértelműen növelhető. Ami még ezen is túlmutat: a bárki számára elérhető felület közös platform, hiszen szolgáltatókként fontos egy nyelvet beszélnünk. Véleményem szerint tehát az egymás közötti kommunikáció fejlesztése a jövőbeni sikerek záloga.
