A Leadec Kft. három évtized alatt a magyarországi ipari szolgáltatások piacvezető vállalatává fejlődött, és jelenleg több mint 900 szakembert foglalkoztat 9 telephelyen. A Leadec szolgáltatásai közé tartozik az elektromos és gépészeti szerelés, a műszaki és infrastrukturális létesítménygazdálkodás, a gyártóberendezések karbantartása, valamint a különféle logisztikai szolgáltatások. Emellett az ipari szervizek teljes köre elérhető a műszaki takarítás, a termelési informatika, az automatizálás és a géptelepítés területén is. A társaság megrendelői közt ott találjuk a vezető autóipari vállalatokat, valamint a meghatározó hazai cellulóz- és félvezetőgyártó, vegyipari, gyógyszeripari és kőolajipari cégeket egyaránt.
– Hogyan változtatja meg az elektromos hajtásrendszerekre való áttérés az autóipart?
– Az átalakulásnak messzemenő kihatásai vannak, a járművek fejlesztésétől és gyártásától kezdve a logisztikán, a termeléshez kapcsolódó szolgáltatásokon, az ellátási láncokon át egészen az értékesítés utáni szolgáltatásokig. Egy belső égésű motor akár 2 ezer alkatrészt is tartalmazhat, a villanymotor a körülbelül 200 alkatrészével sokkal kevésbé összetett. Ez azt is jelenti, hogy a motorgyártás kevesebb helyet igényel. Az az értékteremtő munka, amit az autógyártók beletesznek a termékükbe, megváltozik. Míg a motorfejlesztés korábban alapvető kompetencia volt, az elektromos motorok gyártását gyakran teljesen kiszervezik. Maguknak az elektromos hajtásoknak a gyártása egyszerűbb és kevésbé élőmunka-igényes. Ez hat az ellátási láncra, így a hozzánk hasonló ipari szolgáltatók tevékenységei is átkerülhetnek az ellátási lánc más partnereihez, például a cella- vagy akkumulátorgyártókhoz.
– Sok ebben még a bizonytalanság?
– Az elektromos hajtással új koncepciók válnak lehetségessé az autóiparban, gondoljunk csak a kardánburkolat megszűnésére vagy az akkumulátorok elhelyezésére. Ha ez utóbbit sikerül elhelyezni a fenéklemezen, akkor ugyanolyan külső méretek esetén növekedhet a hasznos belsőtér. Ugyanakkor meg kell találni a járműben a helyet a nagyteljesítményű elektronikának és annak vezérlésének, amelyek a meghajtásért, az energiagazdálkodásért és a jármű egyéb funkcióiért felelősek. Az európai gyártósorokat eddig többnyire egy járműosztály különböző modelljeinek gyártására tervezték. Néhány gyártó egymodelles stratégiájával és az akkumulátor járműbe történő beépítésének módjában bekövetkezett változással új opciók nyílnak meg.
– Miképp hat ez a logisztikára?
– Ami az ellátási láncot és a logisztikát illeti, a hangsúly most az akkumulátoron és az ehhez szükséges nyersanyagokon van. Mivel sok szükséges nyersanyag nem szerepel az eddigi ellátási lánc rendszerében, a logisztika átalakulóban van. A gyártók új együttműködéseket kötnek annak érdekében, hogy képesek legyenek kielégíteni a növekvő nyersanyagigényüket. Az akkumulátorok alapvetően veszélyes áruknak minősülnek, így a tűzvédelem a gyártásuktól kezdve fontos szerepet játszik. Ez műszakilag kézben tartható, de új követelmény. A biztonság érdekében egyre szigorúbbak az akkumulátorok szállítására és tárolására vonatkozó jogszabályi előírások.
– Ráadásul a gyártói felelősség is az akkumulátorok teljes időtartamára szól.
– Emiatt újra kell gondolni az újrahasznosítás kérdését is. A felhasználók a jövőben a javítási, felújítási és a második életciklusra vonatkozó felhasználási lehetőségek után fognak érdeklődni. A hangsúly az akkumulátorok vagy szétszerelve azok celláinak további használatán van a járművekben való alkalmazásukat követően, de az akkumulátorok javíthatóságán és újrafeldolgozásán is dolgoznak a mérnökök, ami már az újrahasznosításukhoz vezető út. A Leadec ezen a területen is kínál műszaki megoldásokat.
– Miben különböznek az autógyári és az egyéb, nagymértékben automatizált gyártósorok?
– Az autó a méretét, súlyát és a beépített alkatrészek mennyiségét tekintve nagyon különleges termék. Ezeket a járműveket a nagy darabszám mellett nagyfokú egyediséggel is gyártják. Az autóiparban nagyon magas a komplex modulokra vonatkozó változatok száma, ami nem összehasonlítható más iparágakkal. A zökkenőmentes folyamat biztosítása érdekében az autógyártók a legmodernebb robottechnikában bíznak, amely átveszi az olyan feladatokat, mint a hegesztés, a festés vagy az alkatrészek összeszerelése.
– A gyártók pedig elvárják a 100 százalék körüli üzemkészséget!
– Az alkatrészek és az épületgépészeti berendezések rendelkezésre állásával szemben támasztott követelmények nagyon magasak. Rendkívül professzionális pótalkatrész-menedzsmentet és tökéletes gyártási logisztikát igényelnek. Itt jönnek a képbe az olyan szolgáltatók, mint a Leadec: minden logisztikai feladatot, a gyártóépületeken belül és kívül, szakszerűen és megbízhatóan kezelünk. Ide tartozik a robotrendszerek karbantartása vagy a festőberendezések kitakarítása is. Az autóiparban szerzett referencia más iparágakba is belépőként szolgál.
– Miben különböznek az amerikai, európai és kínai autógyárak működési modelljei?
– A gyárak főként az automatizálás mértékében különböznek egymástól. Általában minél magasabbak a bérköltségek, annál nagyobb mértékű az automatizálás, ha az műszakilag lehetséges. A másik lényeges különbség, hogy a kínai gyártók általában a mennyiségre összpontosítanak, az európaiak inkább prémium- vagy luxusmárkákat kínálnak. Érdekesek a gyártás integrációjában mutatkozó különbségek is. A Tesla például lényegesen több saját gyártású alkatrésszel rendelkezik, mint az európai gyártók. A szolgáltatási koncepciók az európai térségben általában outputalapúak, azaz elvárt eredményt határoznak meg, míg az amerikai és kínai térségben gyakran inputalapú modell van, vagyis a megbízó részletesen meghatározza, hogy milyen képességű személyzetre és milyen mennyiségben van szüksége. A Leadec szolgáltatásaival 4 kontinensen van jelen, így diverzifikált üzleti és szerződéses modelleket, valamint integrált létesítményüzemeltetést is kínál.
– Ez utóbbi mit jelent?
– Az integrált létesítményüzemeltetés modellje Amerikában jellemző, de egyre inkább megérkezik Európába is. Ebben az esetben a szolgáltatásokat több gyáron vagy akár több országon átnyúlóan egy központi partnerhez szervezik ki. Az integrált létesítményüzemeltetés a műszaki és nem műszaki szolgáltatások kiszervezésével, valamint az operatív és stratégiai felelősségnek a vállalat és egy megbízható partner közötti megosztásával maximalizálja a termelékenységet és a hatékonyságot.
– A mai globális válságok esetében mennyire életképes a JIT-logisztika?
– Mivel a nagy tőkét lekötő készletek – a megnövekedett kamatlábak miatt – újfent magas finanszírozási költségekkel járnak, a JIT vagy a JIS továbbra is fontos téma. A közelmúlt megmutatta, hogy a JIT-logisztikának vannak gyenge pontjai, amikor a lezárások vagy háborús konfliktusok fontos anyagok és alkatrészek – például félvezetők – hiányához vezetnek. Ezért a vállalatok a lehetséges kockázatok szempontjából az eddigieknél alaposabban vizsgálják meg a globális beszerzésüket, és igyekeznek diverzifikálni a beszállítókat vagy a szállítási útvonalakat. Európában pedig saját termelőüzemek létesítését támogatják, hogy biztosítsák az ellátást és csökkentsék a Távol-Kelettől való függőséget.
– Mi ma egy gyártóüzem várható élettartama?
– A gyártósorok várható élettartama nagyon magas, mivel hatalmas beruházásokkal épültek ki. A gyártómű áthelyezése vagy bezárása évekig tartó folyamat. A gyárak rendszerint csoporton belül is „pályáznak” az új modellek gyártására. Egy gyárnak tehát e belső versenyben több évig sikertelennek kell lennie ahhoz, hogy bezárják. Ráadásul számos gyárban több márkát vagy modellt is gyártanak, mert ez biztosítja azokban az optimális kapacitáskihasználást. Ha a paraméterek tartósan megváltoznak (elszálló bérköltségek, a szakképzett személyzet tartós hiánya, magas sztrájkkészség, növekvő energiaköltségek, politikai instabilitás), egy gyárbezárás még akkor is többéves folyamat. Az Opel rüsselsheimi törzsgyára, a neckartali Mercedes vagy a wolfsburgi VW az 1930-as évek óta gyárt; persze azóta többször is teljesen átépítették és felújították őket.
– Önök mikor kapcsolódnak be egy gyár életébe?
– Cégünk több mint 60 éves története során – különösen Kelet-Európában – számos zöldmezős beruházással létesített gyárat kísér végig már a tervezés fázisától. Így a kezdetektől fogva jelen vagyunk Győrben (Audi), Kecskeméten (Mercedes-Benz), sőt már Debrecenben (BMW) is, amely helyeken különféle mérnöki szolgáltatást nyújtunk: például a gyártósorok telepítését és üzembe helyezését végeztük el, majd a gyártás felfuttatásától a termelésben is folyamatosan jelen vagyunk a karbantartási szolgáltatásunkkal. Az autóiparban szerzett sokéves tapasztalatunk átvihető az akkumulátorszektorba is, ahol a zöldmezős projektek műszaki szolgáltatási specialistájaként telepedtünk meg. A cél az egyes helyszíneken átnyúló szabványok bevezetése a gyártók számára annak érdekében, hogy globálisan ugyanolyan minőségben gyárthassanak.
– Hogyan csökkenthető az autógyártás karbonlábnyoma?
– A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a szállítás és gyártás során a megújuló energiák felhasználásával, illetve a gyártásból származó hulladékhő felhasználásával képzelhető el. A Leadec zöld szolgáltatásokat is nyújt a gyár teljes életciklusa alatt. Ezek a megoldások – amelyek például kevesebb hulladékot, kibocsátást vagy energiafogyasztást jelentenek – lehetővé teszik az ügyfeleink számára a fenntarthatóság területén a céljaik elérését. Ezt az energetikai tanácsadóink is segítik, hiszen a kulcs a számos egyedi téma következetes megvalósításában rejlik. A járművek fejlesztése önmagában hatalmas előrelépés a fenntarthatóság irányába, hiszen minden új jármű egy kicsit „zöldebb”, mint az elődje – függetlenül a meghajtás módjától. A mai ismereteink szerint az akkumulátorosan elektromos járművek gyártása sokkal energiaigényesebb, így ezekkel szén-dioxid-megtakarítás csak sokéves használat után érhető el. Ám az akkumulátorok második vagy akár harmadik életciklusában már tiszta megtakarítás keletkezik.
