Ez a cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.
A Budapesti Szabadkikötő területén két logisztikai szolgáltató fogadja a kínai konténervonatokat, illetve légi úton érkező csomagokat, majd teríti az árukat tovább vasúton vagy közúton, szerte Európában. A tapasztalatokról és aktuális kihívásokról mindketten beszámoltak a konferencia kínai blokkjában.
A török Ekol Logistics cégcsoport stratégiája a folyamatos növekedés széles portfólióval, kombinált megoldásokkal. A magyar leányvállalat 15 ezer négyzetméternyi raktárterülettel és 150 saját kamionnal tavaly közel 12 milliárd forintos árbevételt ért el. A csomagküldési tevékenység egy viszonylag új, de egyre dinamikusabban fejlődő üzletáguk, kezdte előadását Kovács Ákos ügyvezető igazgató. A vegyesvállalati formában partnerük az STO Express, amelynek kínai anyavállalata naponta csaknem 15 millió csomagot kezel az anyaországban, a piac második szereplőjeként.
A nagyfokú automatizálás ellenére nagyjából 300 ezer munkavállalót foglalkoztatnak Ázsiában, több mint 40 ezer fuvareszközzel végzik a csomagszállítást, fő megrendelői körük az e-kereskedelemre épül. A fejlett keleti régióban 5 hatalmas elosztóközponttal rendelkeznek, a kézbesítések általában egynapos átfutással teljesíthetők. Az STO célja az volt, hogy Magyarországon keresztül, hazánkat elosztóközpontként használva érje el a kelet-közép-európai régiót és a nyugati területeket. 2017 második felében határozták el, hogy vegyesvállalati formában, az Ekol bevonása mellett igyekeznek megvetni a lábukat a kontinensen. Többségi tulajdonosként az STO és az Ekol szándéknyilatkozatot tett, amelyhez a Budapest Airport is csatlakozott, hiszen lényeges eleme a közös munkának a fogadási biztonságot és háttérinfrastruktúrát jelentő repülőtér is.
A Hongkongból, illetve egyéb kínai nagyvárosokból indított légi szállítmányok vámkezelését és a logisztikai szolgáltatásokhoz szükséges know-how-ját és piacismeretét az Ekol által koordinált vegyesvállalat biztosítja. A közös munka első fázisában Magyarországon a csomagok érkeztetése és vámkezelése után a küldeményeket az Európai Disztribúciós Központok (EDC-k) alapján szortírozzák, majd ezekbe a központokba továbbítják. A házhozszállítást az egyes régiók szerződött partnerei végzik. A következő fázisban az európai elosztóközpontok szerepét átveszi a magyarországi háttérbázis, a kiszállítás pedig saját erőforrásból, közvetlenül valósul meg.
A projekt ütemezése szerint 2019 I. negyedévében heti egy repülőgépet fogadnak, ezt a II. negyedévben megduplázzák, illetve az üzletmenet és az elérhető kapacitások függvényében bővítik. Jelenleg a leköthető kapacitások szűkössége jelent átmeneti korlátozást a tevékenység erőteljes növelésére. A hazánkat érintő kínai áruforgalom másik gyakorlati példáját a Ghibli képviseletében Szabó Zoltán ügyvezető igazgató ismertette. A „kínai áruk specialistájaként” ismert vállalat két nemzetközi hálózat, a United Shipping és a Combined Logistic Network tagjaként a világ bármely részére eljuttat, vagy onnan fogad árukat. Árbevétele idén meghaladja a 10 milliárd forintot, ez 2017-hez képest közel 40 százalékos növekedést jelent. A vasúti és tengeri forgalmuk meghaladja a 6 ezer TEU-t.
Ebben az évben eddig 130 közvetlen irányvonatot érkeztettek Changsha, Xi’An, Chengdu indítóállomásokból, illetve Pireuszból és Koperből. Emellett Bakun keresztül Hongkongból folyamatos charter repülőjáratokat kezelnek, jelenleg az 56. Boeing 747-es járatnál tartanak; ezek egyenként mintegy 300 köbméter és közel 100 tonna áru befogadására alkalmasak. A közvetlen vonatindításokkal egy Dalian–Pozsony–Budapest járat akár 25 nap alatt is érkeztethető, ami jelentős javulás a korábbi 60 napos tranzitidőkhöz képest. Az időverseny a legfontosabb indikátora ennek a kezdeményezésnek, amelyben a multinacionális cégek számára a vasútlogisztikai megoldások egyértelműen kiváló alternatívát jelentenek a közel másfélszeres tranzitidejű tengeri szállításhoz képest.
A Ghibli azt a célt tűzte ki, hogy a csepeli terminálon való érkeztetéstől számított legkésőbb 5. napon a végfelhasználók akár Németországban, akár Barcelonában is a megrendelt áruhoz jussanak. Az euró hiánya és a nyelvi nehézségek azonban akadályozhatják a további fejlődést. Az adatok áramoltatása logisztikai szolgáltató feladata, legyen szó a határátlépéssel, a vámolással vagy épp a terminálszolgáltatással kapcsolatos információkról. A zökkenőmentes információcsere biztosításához 0–24 rendszerű telefonos ügyeleti szolgáltatást nyújtanak. Az ehhez szükséges szervezeti infrastruktúra és céges kultúra fejlesztése a többi szolgáltatásra is jótékony hatást gyakorolt, ennek továbbvitele a következő időszak feladata.
