Ez a cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.
A NavigátorVilág Expo szakmai konferencia első napján három észak-adriai kikötő is bemutatkozott az érdeklődő közönségnek, ezt követően kerekasztal-beszélgetésen is kifejtették véleményüket a piaci környezetről, kiegészülve Hamburg képviselőjével (ld. a 34–35. oldalakon. A szerk.).
A 280 hektáron elhelyezkedő Koperi Kikötő konténertermináljának tavalyi teljesítménye meghaladta a 911 ezer TEU-t, a járműszállításé pedig a 741 ezer darabot. Mindkét üzletág dinamikusan fejlődik: ez év I–III. negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva 8, illetve 9 százalékos bővülésről számolt be Borut Semrl, a kikötő magyarországi képviselője. A szolgáltatások színvonalának emeléséhez a tárolókapacitásokat tehát mindkét területen növelni szükséges, miként a 35 kilométernyi saját vasúti pálya és tágabb értelemben a vasúti kapcsolatok fejlesztésére is fókuszálnak. A szlovén állammal kötött megállapodás értelmében az üzemeltetőcég tekintélyes beruházásokat is végrehajt a bővülés céljával, többek között iszapkotrással és feltöltéssel új mólót létesítenek és a meglévőket meghosszabbítják, ezenkívül számos eszközt korszerűsítenek. Rövid távon, 2016–2020 között több mint 300 millió eurót költenek a kikötő infrastruktúrájának javítására, a következő, 2030-ig tartó időszakra pedig további 400 millió eurónyi beruházást irányoztak elő, a belföldi intermodális forgalmak felfutása függvényében.
A tavaly csaknem 62 millió tonna árut, összesen 1,3 millió TEU-t és mintegy 8700 vonatot kezelő Trieszti Kikötő fejlesztése komplex európai infrastrukturális környezetben valósul meg, vette át a szót Marco Zollia, a kikötőben üzemelő konténerterminál (Trieste Marine Terminal, TMT) értékesítési és marketingvezetője. Mindenekelőtt leszögezte: a jövőre koncentráló, nagyszabású beruházások mellett a ma kihívásaival is kell ma foglalkoznunk napi szinten, hiszen a forgalmak már most folyamatosan bővülnek jelentős mértékben. A trieszti fejlesztések sorában kulcsfontosságú az a beruházás, amely a konténerterminált vasúti kapcsolattal köti össze a tágabb térséggel. A kikötőn kívüli megoldás a TRIHUB Projekt, amelynek értelmében – a tervek szerint már jövőre – Cervignanóban, később akár Villa Opicinában is megállíthatók és rakodhatók lesznek a vonatok, amennyiben a trieszti keresztmetszetek beszűkülnek. Az üzletágak közül a TMT tevékenysége az elmúlt években dinamikusan bővült, többek között a 2015 végén indított magyarországi intermodális forgalmaiknak köszönhetően. A vasúti konténerek kezelésében 36 százalékos részesedéssel ma hazánk a legnagyobb partnerük, heti 10–14 vonatpárt közlekedtetve. Tavaly összesen (tengeri és vasúti vonalon együtt) 550 ezer TEU forgalmat bonyolítottak, míg az idei tervek szerint elérik a 630 ezret az egyébként 900 ezer TEU kapacitású területen.
A folytatásban a legköltséghatékonyabb adriai csomópontként meghatározott, az elmúlt évben 210 ezer TEU forgalmat teljesítő Rijekáról szólt Zarko Acinger, a magánszektorban tevékenykedő Adriatic Gate Container Terminal kereskedelmi vezetője. Számukra Horvátország 5 évvel ezelőtti csatlakozása nyitotta meg az üzleti lehetőségeket új piacok felé. A különböző kapacitásbővítő és digitalizáló, több mint 60 millió euró összértékű beruházások révén mind a tengeri, mind a vasúti konténerek forgalma dinamikusan nőtt: tavaly az előbbi csaknem 20, az utóbbi több mint 40 százalékkal 2016- hoz képest, és hasonló növekedési arányokra számítanak idén is. A fejlődés irányaként a szabad kapacitások kihasználása érdekében az intermodális forgalom bővítését irányozták elő, ami jellemzően a vasúti láb fejlesztésében ölt testet. A jelenleg kínált, széleskörű szolgáltatási paletta a versenytársakéhoz hasonló, Rijeka azonban kiemelten büszke a fejlett informatikai rendszerére, amely az árukezelési (rakodási és vámolási) folyamatok idejét csökkenti.
