Ez a cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.
A jelenlegi kiváló magyar–kínai gazdasági kapcsolatokat egy 2011-ben született közös nyilatkozat alapozta meg a Kína– Közép-Kelet-Európa Logisztikai és Kereskedelmi Platform kialakításáról, a kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztéséről, kalauzolt vissza a közelmúltba a Közép-európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködési Övezet (Central Europe Trade and Logistics Coorporation Zone, CECZ) stratégiai vezérigazgató-helyettese.
2014 végén Belgrádban, a III. Kína– Közép-Kelet-Európa Találkozón már konkrétumok is elhangzottak, a kínai miniszterelnök például kifejtette, hogy az együttműködés hatékony útja a közös ipari és technológiai parkok fejlesztése lehet. Kovácsics Iván a NavigátorVilág Expón elmondta: ennek nyomán alakult meg 2015 márciusában a kínai CECZ, amely magántulajdonú vállalat, de állami felhatalmazással tevékenykedik többek között az e-kereskedelemben, amelyhez teljes körű logisztikai infrastruktúrával és kompetenciákkal rendelkezik.
A szervezet székhelye Budapesten (Csepelen) van, ezenkívül több kiállítási és logisztikai helyszín alkotja. A teljes befektetési érték meghaladja a 107 millió amerikai dollárt, a fejlesztési területek nagysága a 127 ezer négyzetmétert. A társaság tagja a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége által létrehozott Kínai Vállalatok Magyarországi Egyesületének, annak egyik alelnökét adja. A CECZ kiállítási központ a Kínai Kereskedelmi Minisztérium Kereskedelemfejlesztési Hivatalával kötött együttműködésen keresztül, másrészt kínai kereskedőházként is működik, széleskörű szolgáltatásokkal támogatva a kínai cégek közép-európai térségben történő megerősödését, illetve a magyar vállalatok hatékonyabb exporttevékenységét a kínai piacon. A kínai tartományok részére is szolgáltatásokat nyújtanak, megszervezik az onnan érkező delegációk magyarországi programjait, ezzel elősegítve a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyülését. A logisztika területén vasúti, tengeri és légi közlekedési folyosók létrehozásában közreműködnek az Egy övezet, egy út politika gyakorlati megvalósítása érdekében, fogalmazott Kovácsics Iván.
A hazai jelenlét bővítése céljából helyi és térségi partnerekkel szeretnének együttműködni. Legutóbb a Magyar Postával írtak alá szándéknyilatkozatot vegyesvállalat létrehozásáról, valamint a Záhony-Porttal is tárgyalnak, hogy az Ukrajna felől érkező kínai irányvonatok ne Szlovákián, hanem Magyarországon keresztül érjék el a nyugat-európai célállomásukat. Az előrejelzések szerint 2027-re évente 218–371 ezer 40 lábas konténer érkezik majd Európába az Egy övezet, egy út projekt keretében. A közös cél, hogy a hazai piaci szereplők a hatóságokkal együttműködve minél nagyobb szeletet hasítsanak ki ebből a tortából.
HONGKONG SZEREPE
A Hongkongi Kereskedelem Fejlesztési Tanács (Hong Kong Trade Development Council, HKTDC) 1966-ban alakult, a világ egyik vezető kereskedelemfejlesztési nonprofit szervezete. Kiemelt célja, hogy támogassa a külföldi, így a magyar vállalatok termékeinek a kínai és a hongkongi piacra jutását, valamint a kínai befektetések Magyarországra vagy a régióba érkezését Hongkongon keresztül.
A budapesti regionális iroda 1995-ben nyílt meg, amely a romániai és a bolgár piacért is felelős. Balázs Beáta, a HKTDC marketingmenedzsere elmondta: a kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett nagyon fontos feladatuknak tartják, hogy segítsenek exportpiacot találni a hongkongi vállalatok termékeinek. A tulajdonukban lévő hongkongi kiállítási központban évente több mint 30 nemzetközi vásárt szerveznek, amelyek közül 4 témakörben (óra, gyémánt és ékszer, elektronika, játék) a világ egyik vezető vásárát szervezik. A HKTDC elsősorban a pénzügyi együttműködések kialakítására, a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok ösztönzésére helyezi a hangsúlyt, ezzel támogatva a nagy- és középvállalatok csatlakozását az Egy övezet, egy út programhoz. Az elmúlt időszakban több olyan kezdeményezést indítottak, amelyek a külföldi cégek információhoz jutását támogatják. Ilyen például a kifejezetten az Egy övezet, egy út témájának szentelt internetes oldal, amely általánosságban több mint 60 ország kereskedelmi, gazdaságpolitikai viszonyairól, konkrétabban pedig befektetési, infrastrukturális projektjeiről nyújt részletes tájékoztatást. A portálnak a másfél évvel ezelőtti indulása óta 6,3 millió látogatója volt, érzékeltette a webes felület népszerűségét és ismertségét Balázs Beáta. Hozzátette: az információcserét szolgálják a különböző konferenciák is, ezek közül a leglátogatottabb az évente 80 előadóval, 5000 résztvevővel megrendezésre kerülő Belt and Road szakmai fórum.