Csöppet sem veszített egészséges optimizmusából Hock Ádám, ugyanazzal a derűlátással nyilatkozott lapunknak, mint azt tette 2,5 évvel ezelőtt, a legutóbbi interjúnk során. Mi történt azóta az Inter-Épfu Kft. életében, milyen fejlődési pályát járt be a cég, és mit hozhat a jövő? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a szigetszentmiklósi székhellyel működő vállalkozás első számú vezetőjével.
– Kezdjük az Inter-Épfu legfiatalabb üzletágával, a raktározási tevékenységgel! Korábban azt mondta, hogy ezen a területen nagyratörő céljaik vannak. Teljesültek?
– 2021-ben kezdtünk raktározással is foglalkozni. Az 5 ezer négyzetméter alapterületű szigetszentmiklósi raktárunk mellé Csorna közelében terveztünk egy újabb 3 ezer négyzetméteres raktárt felépíteni. Három évvel ezelőtt megvásároltuk hozzá a telephelyet, ami jelenleg kamionparkolóként funkcionál. A nyugat-magyarországi tárolókapacitásunk kiépítését egyelőre jegeltük, mert sok tekintetben az élet azt mutatta, hogy erre most még nincs szükség. Ugyanakkor van fejlemény nálunk a logisztika területén. Az elmúlt években – a folyamatos partneri megkeresésekre válaszul – azon gondolkodtunk, és abba az irányba tettünk konkrét lépéseket, hogy hogyan tudjuk a telephelyünkhöz közel bővíteni a raktárkapacitásunkat. Még ebben a hónapban Szigetszentmiklóson, az MO-ás mellett található logisztikai központban elindul az új raktározási projektünk, miután megnyertük az egyik nagy ügyfelünk magyarországi készáru-raktározásra kiírt tenderét. Az új raktárunk megfelel a legkorszerűbb raktározási és fenntarthatósági követelményeknek. Úgy gondolom, ez kellő alap ahhoz, hogy a raktározásunkat még magasabb szintre emeljük. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy nagy feladat, és komoly kihívást jelent, de meg fogunk vele birkózni. A tárolókapacitás bővítése a nemzetközi szállítmányozásunk további fejlődését is elő fogja segíteni. Terveink között szerepel nemzetközi gyűjtőjáratok beindítása is, ennek érdekében a külföldi partnereinkkel előrehaladott tárgyalásokat folytatunk.
– A raktárlogisztika azonban még mindig amolyan melléktevékenység?
– A raktározási üzletágunk egyre fontosabb része a cégünknek, ami egyre hatékonyabban tudja támogatni a fő tevékenységünket, a nemzetközi szállítmányozást is, ami az elmúlt években tovább erősödött. A gazdasági nehézségek következményeitől nyilván mi sem tudjuk magunkat teljesen függetleníteni, a csökkenő fuvardíjak hatással voltak az árbevételre. A megbízásaink darabszámait viszont még ilyen piaci körülmények között is sikerült növelnünk, az eredményünk pedig szintén nőtt a korábbi évekhez képest.
– Minek köszönhető mindez?
– Amint említettem, a szállítmányozási teljesítményünk évről évre nő. Komoly fegyverténynek tartom, hogy az összes nagy partnerünkkel folytatódott az eddigi sikeres együttműködés. Emellett nagy öröm számomra, hogy új ügyfelekkel is elkezdtük a közös munkát, a velük való együttműködéseink nagyon gyümölcsözően alakulnak. Recessziós piaci környezetben mindig azzal foglalkozunk, és arra törekszünk, hogy kiszűrjük a működésünkben rejlő hiányosságokat. Az elmúlt év elejétől elkezdtük „átvilágítani” a cégünk működését, a folyamatainkat optimalizáltuk, így növelni tudtuk a hatékonyságot, és felkészültebben várhatjuk a piac újraindulását. Mivel a fuvarozás nagyon költségérzékeny, elsősorban ott igyekeztünk optimalizálni a tevékenységünket. Óriási kihívást jelentett csökkenő fuvardíjkörnyezet mellett kordában tartani az egyre emelkedő költségeket. Ennek érdekében felülvizsgáltuk a szolgáltatóinkkal való együttműködéseinket, és minden területen újraversenyeztettük a beszállítóinkat. Ennek eredményeként például a gumiabroncs-beszerzés területén sikerült olyan partnerrel szerződést kötnünk, akitől jóval kedvezőbb és rugalmasabb szolgáltatást kapunk. Az új szolgáltatónk például az eddigi gyakorlattól eltérően a telephelyeinken látja el a gumiabroncsokkal a fuvareszközeinket. Újratárgyaltuk a nyomkövető szolgáltatási szerződésünket is, amelyben szintén találtunk olyan lehetőségeket, amelyek még gazdaságosabbá teszik az együttműködést a partnerünkkel. Újratendereztettük a gázolaj- és az AdBlue-beszerzéseinket is, így ezeken a területeken szintén tudtunk faragni a költségeinkből. Ezen költségracionalizálási lépések következtében nagyot tudtunk előrelépni a fuvarozási tevékenységünk optimalizálásában.
– A változtatások a szervezeti, személyi struktúrát is elérték?
– Tavaly sok energiát fordítottam arra, hogy megtaláljam azokat a vezetőket, akik az üzletágakat önállóan, felelősséggel tudják irányítani. 2024. március elsejétől Mélik Andrea szállítmányozási igazgatóként, Lovácsi Tibor fuvarozási igazgatóként és Szigyártó Viktor kereskedelmi igazgatóként végzi a munkáját. Mindhármukkal régóta együtt dolgozom, megbízható, kiváló kollégák. Teljes a bizalmam feléjük, úgy gondolom, a kinevezésük nagyon jó hatással lesz az Inter-Épfu további fejlődésére. Ők a korábbi szervezeti struktúrában középvezetők voltak, tehát többéves vezetői tapasztalattal rendelkeznek. A feladatuk a hozzájuk tartozó szakterület, illetve az adott üzletág fejlesztése, felügyelete. Az igazgatói pozíciók bevezetése fontos lépés volt, mert a cég egyre nagyobb, és egyre bővül a szolgáltatási portfóliónk.
– A szállítmányozás, a fuvarozás és a raktározás mellett a cég évtizedek óta az MAN hivatalos magyarországi márkakereskedője. Nem sok ez így együtt?
– Az MAN-szerviz és -haszongépjármű-értékesítésünk eredményesen működik. Évről évre hozza a tervezett forgalmat, és tavaly kifejezetten jól teljesített. Elkötelezett csapat dolgozik itt is, és bár értelemszerűen kisebb e terület árbevétele, évtizedek óta biztos pontnak számít a cégünk életében.
– 2022-ben 10 milliárd forint feletti árbevételt terveztek. Sikerült átlépni az „álomhatárt”?
– Igen, a várakozásainknak megfelelően 11,5 milliárd forintos forgalmat értünk el két évvel ezelőtt. Az idei első fél év számai azt mutatják, hogy 2024-ben meghaladjuk majd a 2022-es rekord árbevételt, és nem a kincstári optimizmus mondatja velem, hogy ez sikerülni is fog. Annak ellenére bevételi rekordot dönthetünk, hogy ez az év viszonylag döcögősen indult, ugyanakkor március óta szépen haladunk. A fenti intézkedések, változtatások pozitív hatását nagyjából június végére vártam, azonban már májusban megmutatkozott az eredményeinkben. Hatalmas dicséret illeti ezért a kollégáimat!
– Hogyan változott az eszközpark az elmúlt időszakban?
– Jelenleg 50 vontatónk van, a flottába tavaly 5 új eszközt vásároltunk. A partnereink elvárásait szem előtt tartva inkább a pótkocsiparkot fejlesztettük, és egy jelentősebb beszerzéssel csaknem 80-ra bővítettük a pótkocsijaink számát. Az üzemanyagok közül továbbra is a dízelt preferáljuk, de már teszteltünk gázüzemű és elektromos autót is. Az utóbbit nemzetközi fuvarozásban még mindig nem látom versenyképesnek. Ezzel együtt azt gondolom, hogy belföldön idővel lehet majd számolni az elektromos hajtással. Ezenkívül kipróbáltuk az alternatív üzemanyagokat, amelyekkel a dízelüzemű autók kiválóan működnek. A megbízóink – akiknek erre van igényük – elégedettek, a mi tapasztalataink szintén kedvezőek.
– Az eszközökre van elegendő gépkocsivezető?
– Alacsony a fluktuáció, stabil sofőr-állománnyal rendelkezünk. Apróbb visszatérő problémát jelent, hogy nyaranta néhány kolléga a mezőgazdaságban nagyobb lehetőségeket lát, ugyanakkor megnyugtató, hogy ők többnyire vissza is térnek hozzánk. Az idei nyáron egyébként kevésbé főtt emiatt a fejünk. Alapvetően azt tudom mondani, hogy nálunk jelenleg nincs probléma a gépjárművezetők terén.
– Alkalmaznak külföldi munkavállalókat?
– Természetesen mi is vizsgáltuk már a külföldi gépkocsivezetők foglalkoztatásának lehetőségét, de még mindig elkötelezettek vagyunk a magyar munkavállalók mellett. Nálunk például 50–55 év a sofőrök átlagéletkora, a fiatalokat pedig sokkal kevésbé mozgatja meg a hivatásos gépkocsivezetés, mint akárcsak 10 éve. Tagadhatatlan, hogy toljuk magunk előtt ezt a kérdést, de ameddig lehet, igyekszünk magyar kollégákkal dolgozni.
– Tévedek, ha azt mondom, hogy egy optimista emberrel beszélgetek?
– Mindig igyekszem derűlátón állni az adott helyzethez, ami a nehezebb időszakokban is ideális forgatókönyv, és segít átlendülni az akadályokon. Nincs nálam a bölcsek köve, de azt gondolom, csak ilyen hozzáállással lehet túlélni válságokat, stabilan piacon maradni és fejlődni. Munkával, ha kell, még több munkával igenis minden nehézség leküzdhető. Szerintem ez a recept.
Dékány Zsolt