A közúti fuvarozók nagyrésze elmondhatja, hogy az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszert (EKÁER) a 2015-ös bevezetés óta, ha nem is szerette meg, de már megszokta. Természetesen a megszokás alatt jókora beletörődés és félelem áll. A bírságok elkerülése érdekében be kellett építeni a napi ügymenetbe, kezelése az alkalmazottak napi rutinjának részévé vált. Legalábbis jó esetben. Sajnos, ahogy a legtöbb adószakértő, mi az Arkconsultingnál sem csak a jó esetekkel találkoztunk.
Ez a cikk a NavigátorVilág májusi számában jelent meg.
Az EKÁER tanácsadói szemmel nézve értékes rendszer, ám kellő odafigyelést és számtalan azonnali beavatkozást igényelhet. Érdemes erre időt és figyelmet szánni, hiszen a bírságok valósak, nem pusztán ijesztgetésre alapulnak. Amennyiben az adózó nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, illetve azt hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül. Az ilyen áru értékének 40 százalékáig szabható ki mulasztási bírság. Mit adott az EKÁER? Az elmúlt három év tapasztalatai alapján elmondhatja a NAV, hogy az EKÁER beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hiszen a hatóság valós időben tudja ellenőrizni az ország területére belépő, az onnan kilépő és az első értékesítési helyre történő szállítás közben a termék sorsát. Mi több, a HU-GO (e-útdíj) rendszer összehangolása az EKÁER-rel olyan lehetőségeket nyújt az adóhatóságnak a gazdaság kifehérítésre, ami Európában is egyedülálló. Ugyan korábban az unió támadta az újítást, mára azonban több ország követendő példának tartja azt. Nemhiába, hiszen az áfa az európai országok legnagyobb bevétele, ennek beáramoltatása az állami kasszába minden pénzt megér. Az utóbbi időszakban az EKÁER is formálódott, a gyakorlat jogszabály-módosításokat hívott elő. Ilyen a nem útdíjköteles járművek túlpakolása miatt szükségessé vált szigorítás. A korábbi újításokkal ellentétben a hatóság felkészült apparátussal a bevezetése óta ellenőrzi az EKÁER-bejelentésekhez kapcsolódó kötelezettségeket – és szankcionál is. Nem szabad elfelejteni, hogy a valós idejű ellenőrzésen (útközben, lerakodás helyén stb.) túlmenően, az elévülési időn belül is ellenőrizheti a hatóság a bejelentett adatokat. A vizsgálat fókusza Ellenőrzési tapasztalataink alapján tekintsük át, milyen hiányosságokat tár fel, és milyen összefüggéseket vizsgál az adóhatóság!
Hibának számít, ha elmarad az EKÁER lezárása. Belföldi lerakodási cím esetén kötelező az EKÁER-szám érvényességi idején belül a lepakolás dátumát lejelenteni. A rendszer 15 nap múlva automatikusan zárja a kért EKÁER-számot. Kockázatos termék esetén kötelező adat a termék értéke, amit adó nélkül szükséges megadni. Gondot kell fordítani arra, hogy az áfa nélküli – tehát nettó – értéket szükséges szerepeltetni a bejelentéskor. Bruttó ár feltüntetése esetén máris akár 27 százalékos eltérést mutat az ügylet és az EKÁER.
Nem térhet el 10 százaléknál nagyobb mértékben a bejelentett súly és az áru tényleges súlya! Amennyiben az árut kísérő szállítólevél vagy CMR más adatot tartalmaz, az eltérés okát igazolni kell. Az EKÁER-szám igénylésekor megadott adatokban bekövetkezett változásokat az érvényességi időn belül módosítani szükséges. A fuvarozás irányaként eltérő, hogy ez mely adatokkal tehető meg. Ezért fokozottan kell figyelni arra, hogy az EKÁER lezárása előtt valós adatok szerepeljenek a rendszerben. Amennyiben külföldről érkezik az áru, a külföldi partner által szolgáltatott – különösen az áru mennyiségére vonatkozó – adatot érdemes felülvizsgálni az áru érkezésekor. Az EKÁER az áru tényleges útját hivatott rögzíteni. Ha nem a vevő székhelyén rakodják le, akkor két külön címet szükséges rögzíteni. Az EKÁER-ben jelentett értékesítéseknek nagyságrendileg egyeznie kell az áfabevalláson feltüntetett értékesítés összegével. Ennek értelmében az adóhatóság szűri az anomáliákat, és ellenőrzést rendel el. Mit és hogyan lehet javítani? Mint a fenti hibákból látható, az adminisztrációra és a gyakorlati teendőkre nagy hangsúlyt érdemes fektetni. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a fontosabb javaslatokból. Amennyiben az EKÁER-szám már nem érvényes (lezárt vagy lejárt), a lejelentett adatok módosítására nincs lehetőség. Így egy rossz gyakorlat visszamenőleg nem helyesbíthető, akár minden hibás bejelentésért külön bírságolhat az adóhatóság. Tehát a típushibák feltárásával, javításával és a jövőbeni helyes gyakorlat kialakításával megelőzhető a halmozott mulasztási bírság. A szállítási iránytól függ, hogy mely adatok módosíthatók az EKÁER-szám érvényességi idején belül. A lezárás előtt fontos egy utolsó adategyeztetés, és – ha szükséges – javítani kell a megadott paramétereket (súly, rendszám, érték stb.). Amennyiben olyan korábban megadott adatot szükséges módosítani, ami az adott irányban nem lehetséges (például HU→EU esetén a felrakodás dátuma), akkor törölni kell az EKÁER-számot, és haladéktalanul újat kell igényelni. Ha a szállítmány nem EKÁER-kötelezett (érték és súlyhatár alatti, nem első belföldi adóköteles értékesítés), akkor a szállítmányt kísérő dokumentumra érdemes felvezetni, hogy miért nem kötelezett. Ne tegyük ki a gépkocsivezetőt a közúti ellenőrzés során felesleges magyarázkodásnak! Fontos tanács, hogy a szállítmányhoz kapcsolódó minden dokumentumra (szállítólevél, számla, CMR stb.) érdemes felvezetni az EKÁER-számot, így utólag könnyen összepárosíthatóak. Végezetül hogyan vezessük a nyilvántartásokat, hogy jók legyenek? A jogszabályok alapján adózó köteles úgy vezetni ezeket, hogy utólag megállapítható legyen belőle az adókötelezettsége. A saját életünket is megkönnyíti, ha az EKÁER oldaláról lekért Excelt kiegészítjük a szállítmányhoz kapcsolódó belső bizonylatok számával (számla, megrendelő, szállítólevél, CMR stb.), azokra való hivatkozással.
