Kisebb meglepetést keltett a szállítmányozó szakmában, hogy a Samsung egyik cége mögött a HTNS Hungary lett a 2021-es szállítmányozási toplistánk II. helyezettje. Ez a siker nem a semmiből jött azonban a cégnek! Az 1999-ben Dél-Koreában alapított HTNS 2010-ben lépett be a magyar piacra, és azóta is sikeresen támogatják szállítmányozási és raktárlogisztikai szolgáltatásokkal a Magyarországra települt koreai gyártókat, így a Samsung, a Hankook Tire és a LOTTE Chemical is a megbízójuk. Beszélgetőtársaink (jobbról balra): Sunghyuk Shin, a HTNS Hungary ügyvezető igazgatója, Konka-Máté Andrea pénzügyi vezető, Shiny Nam és Frenkl Antal logisztikai menedzserek.
– Mekkora cég a HTNS, és miért lépett be a magyar piacra?
Sunghyuk Shin (S. S.): – A Hanaro TNS (HTNS) globális szállítmányozócégként tavaly több mint 1 milliárd dolláros árbevételt ért el, mintegy 1700 főt foglalkoztatva – mely állománynak csak a harmada dolgozik Koreában. Összesen 3 kontinens 20 országában, 94 helyszínen vagyunk jelen, ebből 44 raktárbázis. A HTNS-nek sikerült globális szerződést kötnie a Samsung vállalatcsoporttal a koreai légi exportjuk kiszolgálására, aminek támogatására előbb 2007-ben Galántán, majd 2010-ben Budapesten nyitottunk irodát. E két iroda kifejezetten a Samsung kiszolgálásának gördülékenyebbé tételét szolgálta kezdetben, később már a koreai gyártócégek európai beruházásai jelölték ki a bővülés földrajzi irányait. Az utóbbi időkben pedig már stratégiai okokból nyitottunk újabb országokban irodákat, például legutóbb 2018-ban a szlovéniai Koperben a konténerforgalmunk szervezését segítendő, de ugyanezért van a német irodánk Frankfurtban, ami a légi árufuvarozás meghatározó helyszíne.
– Mekkora cég a HTNS Hungary?
Konka-Máté Andrea (K-M. A.): – A HTNS magyarországi leányvállalatát 2010 szeptemberében alapították. Ma már 113-an dolgoznak itt, akik közül 23-an koreai állampolgárok, a többiek magyarok. A budapesti irodánkból látjuk el a légi és tengeri szállítmányozási feladatokat, beleértve az intermodális (konténeres) szárazföldi fuvarozásokat is. Az elmúlt évben 65,7 milliárd forintot elérő árbevételünk közel kétharmada tengeri konténerfuvarozási feladatokból származott, a negyede légi áruforgalomból, míg a maradékon a közúti fuvarozás és a raktárlogisztika osztozott. A magyar cég nemzetközi léptékben is jelentős, ami jól mutatja, hogy 3 irodánk is van az országban, és 7 helyen üzemeltetünk raktárbázist is. A budapesti központi iroda létszáma 20 fő, és az itt dolgozók kétharmada magyar.
– Miért dolgoznak ilyen jelentős létszámban és arányban koreaiak a HTNS Hungarynél?
S. S.: – A legjelentősebb megbízóink koreai cégek, akik elvárják, hogy a logisztikai kapcsolataikban is anyanyelvi szintű koreai nyelvtudással dolgozhassanak, mert ezt érzik hatékonynak. Mi valójában csak lekövetjük a koreaiak foglalkoztatásával a megbízóink szervezeti stuktúráját. Azokban a munkakörökben, ahol nem kell közvetlenül tárgyalni a megbízóval, ott magyarok dolgoznak. Az utolsó vonalban dolgozókon kívül alapvető, hogy mindenki tudjon legalább angolul, egyes pozíciókban pedig koreaiul is. Az egy különleges helyzet, hogy szállítmányozóként nyelvi és kulturális transzfert is biztosítunk a megbízó számára. A nyelvi különbség ellenére nagyon szoros az együttműködés a részlegeken belül, minden területen a kollégáink között. Sok magyar érdeklődik a koreai kultúra iránt, és kezdi el tanulni a nyelvet is. Ők nyitottak arra, hogy koreai cégeknél dolgozzanak, de a végrehajtási szintre nekünk sem könnyű a gyorsan bővülő létszámot biztosítani.
– A tavalyi impozáns árbevételben mekkora szerepe volt a nagyságrenddel dráguló tengeri fuvardíjaknak?
K-M. A.: – A tavalyi év különleges volt, mert a megbízók száma és a megbízások volumene is jelentősen nőtt, miközben persze a fuvardíjak is változtak. Ezen hatások együttesen vezettek ahhoz, hogy a legnagyobb árbevételű szállítmányozócégek közé emelkedjünk. Az elmúlt évben a HTNS 178 ezer tonna légi fuvart bonyolított le, amiből a magyar cég 13 ezer tonnával vette ki a részét. A magyar iroda tavaly 9900 TEU konténert kezelt, ezt is szinte teljes mértékben importforgalomban.
– Milyen tapasztalataik vannak a légi fuvarozással?
Shiny Nam (S. N.): – A légi importforgalom esetében az indító iroda megállapodásai az irányadóak a légitársaságokkal. Azonban olyan nagy forgalmat bonyolítunk a Távol-Kelet és Kelet-Közép-Európa között, hogy ezek az egyezségek rendre elég kedvezőek. Ma még 90 százalékban a bécsi repülőtéren át szolgáljuk ki a megbízóinkat, de évről évre növekszik a budapesti forgalmunk is. Örömteli, hogy a Korean Air már közvetlen járattal is kiszolgálja Budapestet, ám a mi havi 1000 tonnás forgalmunk még számukra is túl nagy falat volna egyszerre, ezért is dolgozunk együtt több céggel. Látjuk a fejlődést a budapesti repülőtéren, és érzékeljük azt is, hogy az exportforgalmak bővítésével még jobb egyezségeket köthetnénk a légi fuvarozókkal, csökkentve az export-import közötti különbséget. Így a jövőben akár irodát is nyithatunk Ferihegyen az exportforgalmak felfuttatása céljából. Ezek a változások azonban nem mennek egyik napról a másikra, idő kell hozzá.
– Az elmúlt év konténerfuvarozási turbulenciáit hogyan sikerült kezelni?
K-M. A.: – Sokszor voltak a koperi kikötőben nehézségek, ezért mi is alternatívát kerestünk, amit Rijekában találtunk meg. Az elsők között adtunk nekik bizalmat a magyar relációban vasúti transzferrel. Noha csak az áruk kisebb részét irányítottuk oda, és az elején azért ott is voltak nehézségeink, különösen a vasúti foglalások tekintetében, mára ez a reláció is egészen jó minőségű.
– Koreai szállítmányozócégként hogyan érintette Önöket a HANJIN csődje?
S. S.: – Noha koreai cég vagyunk, a HANJIN csődje mégsem érintett minket, mert jellemzően már korábban is az ismert európai hajóstársaságokkal dolgoztunk.
– Hogyan értékelik a jelenlegi fuvardíjszintet és a jövőbeni gazdasági kilátásokat?
S. S.: – Kétségtelen, hogy a jelenlegi árak már sokkal barátságosabbak a logisztikában, mint voltak néhány hónapja is akár, de még mindig jóval a járvány előtti szint felett vannak. Arra számítok, hogy a szállítók nem fogják hagyni ugyanarra a szintre csökkenni az árakat. Azt gondolom, hogy globálisan recesszió lesz, de ez a mi üzleti tevékenységeinket nem fogja érinteni. A két Samsung gyár között már megkezdődött a hangsúly áthelyeződése: kevesebb a tévé, több az akkumulátor. Mindig vannak újabb piaci lehetőségek is.
– Magyarország nem nagy ország. Miért 7 raktárból szolgálják ki az ügyfeleiket?
Frenkl Antal: – A raktárbázisok helyszínei rugalmasan igazodtak a megbízók gyárainak helyszíneihez és igényeihez. Így vagyunk jelen Tatabányán, Komáromban, Környén és Fóton is. Ezeket a raktárakat jellemzően béreljük, a szükséges vagy elérhető méretben, de most részben ezen is változtatni fogunk. Tatabányán a koreai LogisValley épít új raktárbázist számunkra. Ez az új helyszín 4 jelenlegi környékbeli (tatabányai és környei) raktárunkat váltja majd ki. A 165 ezer négyzetméteres területen 2 raktárépület is lesz, együttesen bruttó 78 ezer négyzetméteres területen. A fennmaradó részen egy konténerterminál is helyet kap majd.
– Egy Samsung méretű cég esetében már a speditőrtől is elvárás a high-tech informatikai háttér?
S. N.: – A WINS globális informatikai rendszerünk lefedi a HTNS tevékenységének teljes vertikumát. Integráltuk benne az áruk nyomkövetését is, illetve folyamatosan bővül újabb modulokkal, így egyre több információt szolgáltat. Természetesen az ügyfelek is követhetik benne az áruik mozgását, de a fontosabb partnereinkkel már interfészeken keresztül kommunikál a rendszer. Ma már a szállítmányok fogadása, indítása és minden releváns információjuk számontartása a WINS-ben történik, nagyrészt automatikusan. Az alkalmazást 2018-ban Koreában is díjazták, amit egy nagy versenyben sikerült elnyerni; ez jól mutatja, milyen innovatív alapokra épül a rendszer, amit a raktárakban már telefonon is használhatnak.
– Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést: mikor és mennyi időre érkezett Magyarországra?
S. S.: – Már 15 éve élek Szlovákiában, egy év megszakítással, és 7 éve kaptam meg a magyar iroda vezetését is a szlovák mellett. A kinevezésem határozatlan időre szól. Büszke vagyok rá, hogy a HTNS az első és eddig egyetlen munkahelyem. Galántára 3 év otthoni munka után kerültem, ahol 4 évet töltöttem el szállítmányozóként. Ezt egy újabb otthoni év követte a cégközpontban, majd előbb a szlovákiai cég ügyvezetője lettem, aztán a magyar cég életébe is egyre jobban bekapcsolódtam. Ma már egyértelműen ez utóbbi lett a hangsúlyosabb feladat.
