Megnyerni és megtartani mindenáron

Megnyerni és megtartani mindenáron

A logisztikában is kritikusnak ítélt munkaerőhelyzetre reflektálva Bándy Zsolt, kiadónk vezetőjének kérdéseire piaci szereplők HR-igazgatói: Vincze Teodóra (Rail Cargo Hungaria), Kemény Ágnes (DHL Freight), Kelsánszky Mária (Trans-Sped) és Bereczki Szilvia (DHL Global Forwarding Hungary) válaszolt (képünkön balról jobbra). A NavigátorVilág Expón rendezett pódiumbeszélgetést szerkesztett formában közöljük.

– Véleményük szerint lesz-e hozadéka a szakképzés most folyó átalakításának?

Vincze Teodóra (V. T.): – Őszintén remélem, hogy lesz, hiszen mi magunk is részt vettünk az ágazati egyeztetőfórum idestova két éve tartó munkájában, ami nemcsak lassú a bürokratikus rendszer okán, hanem gyakran célt is váltott. Csodát nem várunk az új formától, már csak azért sem, mert vasúttársaságként nem alkalmazhatunk csupán vasúti alapvizsgával rendelkezőket; a leendő munkatársainknak egy csaknem 9 hónapos RCH-s oktatás és a végén hatósági vizsga követelményeit is teljesíteniük kell. Nagy kihívás tehát a hatósági vizsga rendszerének összehangolása a mostani átalakulással. A baj az, hogy hiába tisztulna le minden néhány év múlva, a munkaerőhiány már ma is égető probléma. Ezért mi már most együttműködünk középiskolákkal, különböző ösztöndíjprogramokat indítunk például közlekedésgépészeknek, sőt, már az általánosi iskolai (hetedikes-nyolcadikos) pályaválasztási fórumokon is kampányolunk.

Kemény Ágnes (K. Á.): – Nálunk szerencsére kisebb azon szakmacsoportok aránya, amelyek szakképzettséget igényelnek: a logisztikai ügyintéző ilyen, de a munkát anélkül is el lehet végezni. A gépi anyagmozgatók targoncásvizsgája tartozik még ide, amely képzés mára életszerűvé alakult, itt viszont a kiképzett munkaerő megtartására kell nagy erőket megmozgatnunk, hogy versenyezhessünk a bejelentés nélkül foglalkoztató konkurensek által kínált magasabb bérekkel.

Kelsánszky Mária (K. M.): – A trendekkel szemben a cégcsoportunkat nem gondként jellemzi a munkaerő megtalálása, sem fejvadász, sem munkaerőkölcsönző cégek szolgáltatásait nem kell igénybe vennünk, még sincs egyetlen betöltetlen állásunk sem. Hogy akkor ki és miként toboroz nálunk? Gyakorlatilag mindenki – a magas színvonalú munkáltatói márkánk révén.

Bereczki Szilvia (B. Sz.): – Ami a továbbképzést és a karrierlehetőségeket illeti, globális cégként multisajátosságunk, hogy házon belül lehet jelentkezni a meghirdetett pozíciókra, így regionális szinten tevékenykedő munkatársakkal vértezhetjük fel magunkat; büszkék vagyunk rá a magyar irodában, hogy nálunk 16 ilyen kollégánk dolgozik. Magyarországon a kialakult kritikus munkaerőhelyzet miatt azonban alaposan át kellett gondolnunk az alkalmazandó toborzási és kiválasztási módszereket, előnyben részesítve a felpörgető online felületeket, például a Skype-állásinterjúkat.

 

– Lehet-e annyira automatizálni a logisztikai folyamatokat, hogy az megoldja a munkaerőproblémákat?

B. Sz.: – Elsősorban légi és tengeri szállítmányozással foglalkozunk, amely iparágak egy bizonyos szintig digitalizálhatók – és ezt meg is tesszük –, de bárminemű fennakadás esetén csakis a humán erőforrásra számíthatunk. Az új technológiák előnye inkább abban mutatkozik meg, hogy az elektronikus megoldások az adminisztrációs terheket veszik le a munkavállalóink válláról, akik így jobban tudnak koncentrálni a tényleges speditőri tevékenységükre és az ügyfélkapcsolatok ápolására.

K. M.: – Nálunk elsősorban a back office folyamatokat könnyíti az automatizálás, és a sofőrjeink számára vezetünk be új szoftvereket. Ez egyben azt is feltételezi, hogy a digitális írástudás kompetenciájával kell a gépkocsivezetőknek rendelkezniük.

K. Á.: – A közúti szállítmányozásban sem várható változás, amíg az önvezető kamionok széleskörűen el nem terjednek. Egyelőre az adminisztrációt tudjuk hatékonyabbá tenni egyre gyorsabb és okosabb eszközökkel.

 

– Hogyan motiválható az Y- és Z-generáció? És milyen személyügyi eszközöket alkalmaznak a meglévő munkatársak hosszú távú megtartása érdekében?

V. T.: – Szokatlan ellentmondást tapasztalunk a nálunk jelentkező hiányszakmák rangját illetően: a legutóbbi mozdonyvezetőképzésünkre több mint tízszeres volt a túljelentkezés (talán beértek a Thomas és barátai mese hatásai, megvalósítva, hogy már óvodáskorban toborzunk), ugyanakkor a műszakban dolgozó fizikai állomány körében, a szabadban végzett munkakörök esetében azt tapasztaljuk, hogy semmi vonzót nem találnak benne a mai pályakezdők, ráadásul már nem is pénzkérdés a munkavállalási hajlandóságuk. Ez a jelenség a HR-től a korábbiaktól merőben eltérő hívószavak megfogalmazását követeli. Bár a fluktuáció a vasúti szektor átlagához képest nálunk jóval alacsonyabb, a meglévő dolgozókat számos intézkedéssel: munkaidőcsökkentéssel, széles palettájú juttatáscsomaggal, egészségmegőrző programokkal (például egyhetes rekreációval, amelynek teljes költségét a munkáltató állja) és hagyományosan közösségépítő rendezvényekkel igyekszünk visszatartani a váltástól.

K. Á.: – A felsorolt technikákat mi is bevetjük, de a cégcsoporthátterünk előléptetési lehetőségek garmadáját, köztük nemzetközi karrier ígéretét is kínálja, ahogy a kolléganőm korábban említette. Ezenkívül a dolgozói elégedettség kérdőíves felmérésének kiértékelése minden évben nagyon fontos visszajelzés számunkra arra vonatkozóan, hogy milyen irányban fejlesszük a munkakörülményeket és -feltételeket.

K. M.: – Őszintén szólva csodálattal hallgattam az RCH juttatáscsomagját, mert fejben összeadtam a költségeket, és összehasonlítottam az éves ráfordítási kerettel. Szolgáltatócégként a Trans-Sped csak annyit tud a dolgozóinak adni, amennyit a megbízóitól kap, ezzel együtt nagyon tartalmas a mi csomagunk, nincs miért szégyenkeznünk. Mindennek tükrében azonban rávilágítanék az emberekkel való megfelelő bánásmód kiemelt fontosságára is, ami még gyakran elhanyagolt nézőpont marad. A mi munkáltatói márkánknak szerves eleme ez a nyitott megközelítés: legyen szó targoncásról vagy igazgatóról, mindenkivel ugyanolyan hangnemben beszélünk, mindenkinek lehetőséget biztosítunk tanulásra, és mindenkinek adunk céges mobiltelefont, benne a felettesek elérhetőségeivel is. A HR-csapatot, a belső kommunikációt ezért nem leépítjük, hanem fejlesztjük, mert hiszünk abban, hogy a személyes kapcsolatoknak varázsereje van.

 

Átalakulóban a szakképzés

Ádám Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságának osztályvezetője a fórumon elmondta: az elfogadott új szakképzési törvény a korábbi OKJ-s oktatási rendszert alakítja át azzal a céllal, hogy egyrészt „portfóliótisztítással” (gyakorlatilag negyedelve a megszerezhető szakmák számát) átláthatóbbá, másrészt a fiatalok számára pedig vonzóbbá tegye ezt a továbbtanulási formát, a felsőoktatás Magyarországon hagyományosan nagy presztízsértéke mellett. Már jövő szeptembertől életbe lép az a változás, hogy szakmát adó, hároméves szakképzőiskolák és a szakmai ismereteken kívül érettségit is nyújtó, ötéves technikumok működnek majd. Az utóbbiakból lehetőség lesz könnyített módon a felsőoktatásba kerülni, de ezen részletek kidolgozása még jövőbeni jogalkotási feladat.

 

Átalakulásra vár a foglalkozás-egészségügyi szűrőrendszer

Dr. Várdi Katalin, az InspiroMed orvosigazgatója hozzászólásában kifejtette: az árufuvarozás orvosi szempontból veszélyes üzemnek minősül, ráadásul a balesetek emberi és anyagi kárt is okoznak, ezért kiemelten fontos figyelmet fordítani a megelőzésre a piaci szereplők HR-tevékenysége során. Ugyan rendelet írja elő az éberségi teszteket és az ún. alvási apnoe (a leggyakoribb alvási rendellenesség) kizárását az úrvezetői és professzionális gépkocsivezetői engedélyek kiadásához, a szűrőrendszer azonban rejt kiskapukat (a kérdőíves felmérés nem elégséges), a munkavállalóktól pedig rendszerint csak a jogosítványt kérik felvételkor – és közben az elalvásos balesetek kockázata a rendszerben marad, miközben jól körülhatárolható módon szűrni és hatékonyan kezelni is lehetne az említett betegséget. Egyelőre még nem jellemző, hogy a cégek támogatnák munkavállalóikat a műszeres szűrés igénybevételében és pozitív lelet birtokában a terápiában, de a szakember szerint ez a jövő útja a munkavégzés közbeni álomittas állapotok elkerülésére.