Ez a cikk a NavigátorVilág októberi számában jelent meg.
Gyakori tapasztalat számviteli szakemberek számára, hogy a hétköznapi gyakorlatban valójában nem ismert a külföldi áfavisszaigénylés lehetősége. „Számos alkalommal pozitív meglepetésként éri az ügyfeleinket ez az eljárás, hiszen nem gyakran alkalmazzák – nyilatkozza az ARKCONSULTING Kft . adószakértő gárdája. Alapvetően a külföldön teljesülő termékvásárlások (például tankolás) vagy az ott igénybe vett szolgáltatás (mondjuk szállás) költsége nem jelenik meg a magyar áfabevallásban csökkentő tételként, így gyakran csak lefűzik ezeket a dokumentumokat, holott a megfelelő eljárással jelentős áfaösszeget igényelhetne a szektor. Három összetevő kell hozzá: tapasztalat, nyelvtudás és türelem.
A külföldi áfavisszatérítés mint rendszer
Gondoljunk csak az üzemanyagra, ami jelentős költséget jelent a szállítmányozócégeknek! Az Európai Unió rendelkezései alapján a közösség tagállamaiban bejegyzett adóalanyok jogosultak arra, hogy a más tagországban felmerült költségeik áfatartalmát visszaigényeljék. Az országok közötti adóvisszatérítés már egy bejáratott rendszer. Folyamatosan finomodik és egyszerűsödik, de még mindig nagy könnyelműség lenne azt mondani, hogy gyerekjáték.
Mely országok érintettek?
Az Európai Közösség tagállamai, és hogy említsünk néhány távolabbit: Ceuta, Melilla és a Kanári-szigetek is. Az ezekben az országokban történt beszerzések áfatartalma igényelhető vissza.
Milyen áfa kérhető vissza?
Természetesen az, amiről bizonylattal rendelkezünk. Ezenfelül a visszatérítő ország jogszabálya szerint sem eshet a beszerzés tételes levonási tilalom alá. (Magyarországon például főszabály szerint tételes tilalom alá esik a motorbenzin, élelmiszer, ital és szórakoztatási célú szolgáltatás áthárított áfatartalma.)
Milyen úton nyújtható be a kérelem?
Kizárólag elektronikus úton, a magyar adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (XXELEKAFA), tagállamonkénti bontásban. Csak a magyar adhatóságnak kell beküldeni, amely egy megfelelőségi vizsgálatot követően továbbítja azt az érintett ország adóhatóságának. Ettől kezdve a megadott kapcsolattartási elérhetőségen a tagállami adóhatóság fog jelentkezni.
Milyen szerepet tölt be a NAV az eljárás során?
Kizárólag előszűrést végez, és továbbítja a kérelmet, az érdemi vizsgálatot a visszatérítéssel érintett tagállam hatósága végzi. A magyar hatóság az előzetes vizsgálat során ellenőrzi, hogy a kérelmező jogállása szerint jogosult-e a visszatérítésre, és a kérelem a formai követelményeknek megfelel-e. A korábbi években közvetlenül az érintett ország adóhatóságához kellett fordulni az igénnyel, ez az eljárás egyszerűsödött le a saját adóhatóság közvetítő szerepével.
Milyen nyelven nyújtható be a kérelem?
A nyomtatvány kétnyelvű (magyar-angol), azonban a kérelemmel érintett országok közül vannak, amelyek kizárólag a saját nyelvükön hajlandók az eljárást lefolytatni, ilyen Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Nagy- Britannia. Már a nyomtatvány részletező részét (számlánként egy külön kétoldalas nyomtatványt) is az adott ország hivatalos nyelvén szükséges kitölteni. Ezenfelül a hiánypótlási értesítő is a hivatalos nyelven érkezik, tehát fordításról a kérelmezőnek kell gondoskodnia.
Meddig tart egy eljárás?
A NAV a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e a feltételeknek. Amennyiben igen, továbbítja a kérelmet a visszatérítés helye szerinti tagállamnak. Ezután 4 hónap áll a külföldi adhatóság rendelkezésére a kérelem elbírálására, és közben természetesen további adatokat kérhet mind az adózótól, mind a NAV-tól. A kinti adóhatóság hasonló eljárás keretében vizsgálja a jogosultságot, mint a magyar. Fokozottan ellenőrzik, hogy valóban adóköteles tevékenység érdekében számolták-e el a nevezett terméket/szolgáltatást.
Meddig nyújtható be a visszatérítési kérelem, és milyen összegben?
Eltérő rendelkezés hiányában akár negyedévente is kezdeményezhető az eljárás, ha a visszatérítendő összeg meghaladja a 400 EUR-t (vagy az annak megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget). Éves kérelem esetében az 50 EUR-t (vagy annak megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget) kell, hogy meghaladja a visszakért összeg. A visszatérítési kérelem az adóévet követően legkésőbb szeptember 30-ig nyújtható be.
Az ördög a részletekben rejlik
Igazán szép próbálkozás, hogy az ún. egyablakos rendszeren keresztül áramoljon az információ az adóhatóságok között, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a tagállami sajátosságokat. Az említett nyelvkérdés kapcsán szükséges a vállalkozószellem, hogy nyelvtudás nélkül például a cseh adóhatósággal cseréljünk eszmét a számlákról. Országonként eltérő, hogy szeretnék-e a részletező oldalon feltüntetett számlákat másolatban vagy eredetiben megkapni. Olaszország például minden esetben, értékhatártól függetlenül kéri az összes számlát. Üzemanyag esetében a tagállamok 250 EUR adóalapnál kérik a számlákat is. A termék/szolgáltatás kódolása nem kis kihívás, de természetesen ez is változó. Ráadásul van olyan ország is, ahol nem használják a kódolást. Így biztosan számíthatunk további eljárásra, hogy a számla tartalmát kétséget kizáróan beazonosítsák. Összeségében ideális választás viszszaigénylésre Ausztria, ahol németül és angolul is folyhat az eljárás, értékhatártól függetlenül nem kötelező csatolni a számlákat, és a költségbesorolási alkódokat is alkalmazza. Amennyiben kevésbé rugalmas tagállamtól kell visszakérni az áfát, és nincsen a szállítmányozócégnél vállalkozó kedvű könyvelő, akkor mindenképp ajánlatos szakemberhez fordulni. Nem engedhetjük, hogy egy bonyolultnak látszó (és igazából kicsit olyan) eljárás visszatartsa a cégeket a jogos áfavisszatérítéstől.
MILYEN ADATOKAT KELL FELTÜNTETNI A KÉRELEMBEN?
A nyomtatvány részletező lapján minden számla tekintetében a következő adatok kitöltése kötelező: – az értékesítő neve, címe és adószáma;
– a számla kelte és sorszáma
– az adó alapja és az adó összege (az érintett tagállam valutájában);
– a visszakérni kívánt adó összege (ha arányosításra kötelezett a kérelmező, akkor a százalékban kifejezett levonási hányad);
– a számlán szereplő tételek, besorolva a termék/szolgáltatás megnevezésével, illetve a felhasználás, egyéb módon történő hasznosítás jellegére utaló kódszám (termék/szolgáltatás kódja) megadásával
– országonként eltérő kódkészletben.
