Hidak a tengeri és folyami forgalmak között

A romániai Hajózható Csatornákat Kezelő Nemzeti Részvénytársaság (Administrația Canalelor Navigabile S. A., ACN) 2 csatornát (a Duna–Fekete-tenger csatornát és a Poarta Alba – Midia Năvodari közöttit), 4 kikötőt (Basarabi, Medgidia, Ovidiu és Luminiţa) és 4 zsilipet (Cernavodă, Agigea, Ovidiu és Năvodari) üzemeltet. Azáltal, hogy a folyami és a tengeri forgalmat összekapcsolják a Constantai Kikötővel, a hajózható csatornák erősítik a transz-európai rendszer és a Duna–Majna–Rajna csatorna fontosságát.

A Duna–Fekete-tenger csatorna összeköti a Dunát és a Constantai Kikötőt, lerövidítve 400 km-rel a közép-európai dunai kikötők és a tenger közötti távolságot. Ezen túlmenően az Ausztráliából és a Távol-Keletről Közép-Európába küldött áruk útját a Szuezi-csatorna–Északi-tenger útvonalhoz képest mintegy 4000 km-rel rövidíti le.

Az EGK- és az ENSZ-szabványok a 64,4 km hosszú Duna–Fekete-tenger csatornát az ilyen jellegű építmények számára legmagasabb nemzetközi osztályba, a IV.C belvízi csatornákhoz, a 27,5 km hosszú Poarta Alba – Midia Năvodari csatornát pedig az V.A osztályba sorolják. A 2 csatornán a navigáció kiszolgálja a teher- és személyforgalmat folyami hajókkal, önjáró folyami-tengeri hajókkal, kis- és hajtómű nélküli hajókkal, karavánokban, egyidejűleg a teljes hosszon, mindkét irányban. A Duna–Fekete-tenger csatorna építésénél használt műszaki megoldások lehetővé teszik bármilyen rakomány (például ércek, szén, hengerelt áru, műtrágyák, kőolajtermékek, gabonafélék stb.) tranzitálását különösebb megkötések nélkül. A csatorna maximális évi kapacitása 80 millió tonna.

A 2 csatorna mentén olyan kikötők találhatóak, amelyek lehetővé teszik a hajók kezelését és az áruk ideiglenes tárolását. A Duna–Fekete-tenger csatornán (a jobb parton) a kezelési és tárolási lehetőségeket a Basarabi és Medgidia kikötők biztosítják: Basarabi a 25. fkm-nél található, rendelkezik folyami állomással, általános raktárakkal és speciális kikötőhelyekkel, míg Medgidia a 37,5. fkm-nél található, a felszereltségi szintje lehetővé teszi az évi 11,5 millió tonna forgalmat. A másik csatornán, az Ovidiu zsilip mellett helyezkedik el Ovidiu kikötő, a 11. fkm-nél, Luminiţa pedig a Taşaul-tó északi részén található, 5 km-re a Năvodari zsiliptől.

A 2 csatornán összesen 4 zsilip van. A Duna–Fekete-tenger csatorna bejáratánál, a Constantai Kikötő déli részénél, közel a kikötő főépületéhez található a 310 m hosszú, 25 m széles, 7,5 m mély Agigea zsilip. A 300 m hosszú, 25 m széles, 7,5 m mély Cernavoda zsilip a 60,3. fkm-nél található, közel a Duna-csatlakozáshoz. A Poarta Alba – Midia Navodari csatornán a 145 m hosszú, 12,5 m széles, 6,5 m mély Navodari zsilip a Duna északi elágazásánál található, 1,5 km-re a Midia kikötőtől. A pozíciója stratégiailag fontos, ugyanis a csatorna végénél található, azaz összeköti a Dunát a Midia kikötővel, ahol Kelet-Európa legnagyobb olajfinomítója van. A 145 m hosszú, 12,5 m széles, 4,25 m mély Ovidiu zsilip 11,5 km-re helyezkedik el Midia kikötőtől.

Daniel Georgescu vezérigazgató kiemeli, hogy minden hajó és karaván szabadon és megkülönböztetés nélkül halad át a csatornán, az érvényes román jog előírásai szerint. Érdekes, hogy 1984-ben, közvetlenül a Duna–Fekete-tenger csatorna megnyitása után az első hajó az Alba Regia volt budapesti desztinációval. Az 1990-es évektől a két ország közötti forgalom jelentősen növekedett. 2000–2011-ig (amikor a II. helyre került Szerbia után) hazánk az I. helyet foglalta el a Duna–Fekete-tenger csatornán szállított mennyiség tekintetében. 2000–2007 között a dunaújvárosi vasérc és szén volt előtérben, az elmúlt években pedig a gabonaforgalom szerezte meg a jelentősebb részesedést az áruszerkezetben.

Magyarország ma is az egyik fő kedvezményezettje az ACN által kezelt infrastruktúrának. A vezérigazgató úgy látja, hogy sajnos a magyar konténerforgalom csak csekély a csatornán, ami továbbra is komoly kihívást jelent a kétoldalú kapcsolatok számára. Más európai folyóktól eltérően a Dunán ugyanis ma sem jelentős a konténerek szállítása. A mai napig nem haladta meg a 2011. évi szintet a forgalom annak ellenére, hogy költség, illetve jövedelmezőség tekintetében nagyon jelentős előnyökkel bír.

A vezérigazgató leszögezi, hogy az áru- és személyszállítás a két csatornán maximális biztonsággal és a környezetre minimális hatással teljesül, amihez hozzájárulnak az európai vissza nem térítendő támogatással készült beruházások is. Az ACN fejlődési stratégiája a hajózóutak infrastrukturális beruházásaira összpontosít annak érdekében, hogy a hajózás az európai normáknak megfelelően biztonságos legyen. A társaság azt tervezi, hogy továbbra is korszerűsíti a vízi utak és a kikötők infrastruktúráját, hogy bővítse a kikötők kezelési kapacitását és hogy erősítse a Duna-menti kezelőtársaságok közötti együttműködést.

A Duna tehát hatékony alternatívája a közúti és vasúti, torlódásokkal terhelt európai közlekedésnek, figyelembe véve az alacsony költségeket és a lehetőséget a nagy mennyiségek fuvarozására, de a kevés zsilipet és csökkentett átfutási idő is. Bár az áruszállítás során a főbb kritikus tényező az idő és a költség, az elmúlt évek nehéz körülményeinek ellenére a magyarországi feladású és rendeltetésű áruk forgalma várhatóan örömteli szinten marad, segítve a kereskedelem fejlődését a két ország között.

MAGYAR KAPCSOLATOK

Tekintettel a történelmi kereskedelmi kapcsolatokra az ACN és különböző magyar cégek képviselői között, valamint a gazdasági szereplők érdeklődésére a vállalat szolgáltatásai iránt, 2013-tól a román cég állandó magyarországi képviselője Erdélyi László, aki több olyan tevékenységet végez, amelynek célja a részvénytársaság promóciós stratégiájának megerősítése Magyarországon.

A vállalatnak 2009 óta van kapcsolata a magyar Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesülettel, amikor 9 más dunai vízi utat kezelő társasággal megvalósították a Newada és a Newada Duo projekteket. Az együttműködés tovább is folytatódik a Danube Stream keretében. A felsorolt projektek arról tanúskodnak, hogy az együttműködés sikeres olyan dunai vízi utat kezelő társaságok között, amelyek különböző országokból származnak, különböző törvényeknek vannak alárendelve, de van egy közös céljuk: a felhasználók támogatása és a dunai vízi utak fenntartásának összehangolása.

Az osztrák Via Donau kezdeményezésére indítványozták a FAIRway Danube projektet a dunai hajózóutak rehabilitációjának és karbantartásának területén, amelyet a Connecting Europe Facility (CEF) program keretében támogatásra jóváhagytak ötéves végrehajtási időszakra (2015–2020). A projekt főcélja az első szakaszban a folyamra és mellékfolyóira kiterjedő rehabilitációra és karbantartásra vonatkozó, 2014-ben minden Duna-menti ország szakminisztériuma által elfogadott terv alapján biztosítani a jó navigáció feltételeit, a minimális szintű szolgáltatást egész évben. A projekt együttműködő partnere a magyar Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Az ACN vezérigazgatója, Daniel Georgescu üdvözli az üzleti együttműködést a magyar partnerekkel, és kifejezi azon szándékát, hogy minél több üzleti kapcsolatot kezdeményezzen a szomszédos ország gazdasági társaságaival, amelyeket szakirányú szolgáltatásnyújtással tud megvalósítani. Ez elősegíti Románia gazdasági potenciáljának jobb megismerését hazai és nemzetközi szinten és nem utolsósorban a két csatorna közlekedési infrastruktúrájának kihasználását a nemzetközi forgalom fejlesztésében.

A cikk a NavigátorVilág 2017. július-augusztusi számában jelent meg.