Globális számokról, növekvő logisztikai piacról és konténeres forgalmakról, a fuvardíjak emelkedéséről és ennek köszönhetően a hajóstársaságok profitabilitásának javulásáról, továbbá a menetrendek pontosságáról és a digitalizáció hajózásban történő térhódításáról tartott előadást a Kühne + Nagel tengeri szállítmányozási vezetője.
Az eddigi trendek alapján a globális GDP ebben az évben 3,5 százalékkal nő, amiből India 7,3, Kína 6,6, Törökország 3, az Egyesült Államok 2,1, az eurózóna pedig 1,6 százalékkal veszi ki a részét. A világkereskedelemben meghatározó ázsiai–csendes-óceáni térségben még ennél is magasabb a globális növekedés, Indián és Kínán kívül említésre méltó a vietnami 6,3, az indonéziai 5,1, az ausztráliai 2,7 és a dél-koreai 2,6 százalékos bővülés (érdekes, hogy Japán „csak” 1,2 százalékon áll). Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a logisztikai piacon is jelentős teljesítmény emelkedés várható, ami egyébként már elkezdődött, és 2020-ig folyamatos is lesz, mutatott rá Szatmári Éva.
Ezen belül a belföldi és a külföldi csomagküldő szolgáltatások területén 9,7, illetve 5,6 százalékos fejlődés prognosztizálható, a szerződéses logisztikában 5,2, a tengeri szállítmányozásban 4,7 és a légi szállítmányozásban 3,7 százalékos bővülésre számítanak az elemzők, így a globális logisztikai piac összességében 5,1 százalékkal növekszik majd 2016–2020 között. A GDP-nél látott különbség természetesen itt is megvan az ázsiai–csendes-óceáni térség javára, ahol a belföldi csomagküldés 14,5, a kontraktlogisztika 8,5, a nemzetközi csomagküldés 8, a tengeri és légi szállítmányozás pedig 5,2, illetve 4,5 százalékkal nő az évtized végéig, ami összesen 7,2 százalékos emelkedés.
Szűkebb időintervallumot, konkrétan az idei év első 9 hónapját vizsgálva is komoly növekedési trendek figyelhetők meg a logisztikai piacon, fejtette ki a Kühne + Nagel tengeri szállítmányozási vezetője. Üzletágakra lebontva a tengeri szállítmányozás 4 százalékos bővülést tud felmutatni, a javuló fuvardíjaknak köszönhetően jelentős profitstabilizáció mellett. Mintegy 10 százalékos a légi szállítmányozói piac növekedése, aminek hajtóereje az Európából Ázsiába irányuló nagyon jelentős exportvolumen, míg közúton a „last-mile” szállítások robbanásszerű felfutása jellemző.
A globális konténervolumenek a 2009-es válság óta folyamatosan nőnek, az akkori 132 millió TEU mára 189 millióra ugrott, hívta fel a figyelmet egy újabb pozitív trendre Szatmári Éva. Az idei II. negyedévben 5 százalékos volt a növekedés: az export és az import az Európa–Kína viszonylatban 4, illetve 8 százalékkal, az Európa–USA vonalon 5, illetve 6 százalékkal, az USA–Kína relációban pedig 6, illetve 7 százalékkal nőtt, továbbá jelentősen (8 százalékkal) bővült az Európából Dél-Amerikába irányuló forgalom, miközben onnan az import 2 százalékos csökkenést mutat.
A tengeri szállítmányozásban 2016 közepétől erőteljesen emelkednek a fuvardíjak, az elmúlt 12 hónapban megháromszorozódtak, ami kedvezően hatott a legtöbb, ma már három nagy szövetségbe tömörülő hajóstársaság pénzügyi eredményeire. A menetrendek megbízhatósága ugyanakkor még elmarad a kívánatostól, a 2017. augusztusi adatok alapján 72–85 százalék között szóródik, mindössze négy társaságé haladja meg a 82 százalékot, nyolcé viszont a 76-ot sem éri el.
A digitalizáció természetesen a hajózást sem kerüli el; a hajóstársaságok az ilyen irányú fejlesztéseiket nem belső erőforrásokból, hanem startup cégek közreműködésével valósítják meg. Ugyanakkor kétkedő hangok is vannak azzal kapcsolatban, hogy a digitalizáció vajon képes-e gyökeresen megváltoztatni a hajózást.
A cikk a NavigátorVilág 2017. novemberi számában jelent meg.
