Az év elején az Ekol visszavásárolta a kisebbségi tulajdonos pénzügyi befektető, az Invest AD részvényeit, emellett a trieszti kikötőben található EMT terminálban 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a kisebbségi részvénycsomag megvásárlásával. A cégcsoport az e-kereskedelemhez kapcsolódó logisztikában hamarosan egy komoly fejlesztéssel fog berobbanni a köztudatba, az operáció áprilisban indul – tudtuk meg a hazai leányvállalat ügyvezető igazgatójától, Kovács Ákostól.
– Az elmúlt évek dinamikus fejlődése révén hol helyezkedik el az Ekol az európai szállítmányozási piacon?
– A saját fuvareszközzel rendelkező cégek között azt gondoljuk, hogy az 5 legnagyobb között vagyunk, de pontos kimutatásunk nincs. Több egyéb nagy fuvarozóval ellentétben a saját európai hálózat és a leányvállalatok rendszere 16 országban különböztet meg tőlük. Az Ekol alapvetően nemcsak fuvarozó, hanem egy komplex logisztikai szolgáltató. A bővülés motorja az intermodalitás, amire egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk. Emellett az erősödő európai jelenlét a gyarapodó nagyszabású tendereken tud sikeres pályázást eredményezni. E folyamatos fejlődést elsősorban a minőségi munkaerő hiánya lassítja, mind a szellemi, mind a fizikai (elsősorban gépkocsivezetői) állomány terén.
– Mit terveznek elérni ez év végére?
– A növekedés folyamatos, cégcsoportszinten is kétszámjegyű volt 2018-ban is, és ez a cél az idei évre is. Az Ekol konszolidált árbevétele tavaly meghaladta a 800 millió eurót. További Európán belüli vasúti járatokat fogunk indítani. Főfókusz az intermodalitás és a B2C üzletág fejlesztése 2019-re, emellett az európai leányok közötti gyűjtőforgalom szisztematikus beindítása és menedzselése szerepel a fő célkitűzések között. Jelenleg ugyanis csak az FTL-tendereken dolgozunk össze, és sikeres pályázat esetén születik együttműködés. Most léptetjük ezt magasabb szintre: elsősorban a gyűjtőforgalom kiépítése a cél. Ennek alapjai megvannak, azaz minden ország rendelkezik cross-dock raktárral, értékesítéssel, disztribúciós rendszerrel, ugyanakkor még csak néhány tagvállalat között zajlik gyűjtőforgalom. Ami a hajós fejlesztéseket illeti, a yalovai saját kikötőnk teljes üzemben működik már, a textilek bevizsgálására alkalmas laboratórium után az élelmiszerek ellenőrzése is megkezdődött, ami egyedülálló Törökországban. Európán belül vannak befektetési tervek intermodális terminálokba, ezekkel kapcsolatban azonban konkrétumot még nem mondhatunk.
– Milyen piaci igényeknek kell ma megfelelni?
– A magas KPI követelmények és a gyors reakcióidő minden kapacitáshiány ellenére továbbra is erőteljes elvárás az ügyfelek részéről, országtól és iparágtól függetlenül. A speciális török gyűjtőszolgáltatáshoz ugyanolyan KPI-okat rendelnek, mint amilyeneket egy egyszerű nyugati FTL-hez. Az igény alternatív fuvarozási megoldásra, informatikai fejlesztésre, integrációra egyre nagyobb, ezek tekintetében az Ekol kellőképpen innovatív, és mivel a TMS és WMS rendszereink saját fejlesztésűek, reagálni is könnyebben tudunk ezekre a kérésekre. A Logisztika 4.0 a gyakorlatunkban leginkább technológiai fejlesztésekben ölt testet, mint például saját applikáció, félautomata raktári megoldások telepítése és digitalizáció. Az önvezető kamion még várat magára, de figyelemmel kísérjük a megszületésének állomásait.
– Milyen hatással van az e-kereskedelem a vállalatcsoport működésére?
– Egyelőre gyerekcipőben jár, de hamarosan egy komoly piacra lépést fogunk bejelenteni az ehhez kapcsolódó logisztikában. A trendet, igényt, jövőképet egyértelműen látjuk, ennek megfelelően dolgozunk azon, hogy a lehető legteljesebben kialakítsuk ezt a rendszert és a terméket is.
– Az Ekol a magyar szállítmányozási piacon is látványosan hasít. Milyen üzletágakban tevékenykednek most?
– Legutóbb a NavigátorVilág közúti fuvarozói toplistája 5. helyén végeztünk a 2017. évi 12 milliárd forintos árbevételünkkel. Tekintettel arra, hogy 2018-ban 15 milliárd forint feletti árbevételt realizáltunk, talán sikerül feljebb is kerülni. Készen vagyunk abból a szempontból, hogy sikerült 5 év alatt egy széles körű, elsősorban saját megoldásokat kínáló termékpalettát kialakítani. A cél ezek minőségének javítása és az üzletfejlesztés. A közúti fuvarozás és szállítmányozás nem azok a pillérek, amelyekre hosszú távon építünk, sokkal inkább az intermodális fuvarozás, gyógyszerlogisztika, valamint a túlméretes áruk mozgatása és fuvarozása a hangsúlyosan fejlesztendő terület középtávon, messzebb tekintve pedig a csomagküldés, a B2C szektor. Ebben az évben a közúton belül is a gyűjtőforgalom kap nagyobb fókuszt, szemben az FTL-lel. Emellett a légit „nyomjuk” meg jobban; ez és az e-kereskedelmi kapcsolódások összeérnek a Cargo Citybe költözésünkkel.
– Hogyan befolyásolja a kínai áruforgalom a cég növekedését?
– A 2018-as árbevételünk 18 százalékát a kínai forgalom kiszolgálása tette ki. Sajnos a vámszempontból kockázatosnak ítélt ruházat és cipő vámkezelésére bevezetett új eljárás miatt azon termékek forgalma, amelyek Magyarországra akár végső állomásként érkeztek, akár a tranzitforgalom legnagyobb részét tették ki, minimálisra csökkent. Ez mind az Ekol, mind más piaci szereplők forgalmára jelentős hatással van. Emiatt egyértelműen visszaesett ez a piac és volumen, még a Budapestre induló kínai vonatok is leálltak.
– Beváltotta a vegyesvállalat a hozzá fűzött reményeket a kiscsomag-szállításban?
– Egyelőre nem, mert sajnos a budapesti koncepció nem valósult meg. A kínai partnerünk továbbra is Olaszországba küldi a csomagokat, és az Ekol az onnan történő terítésben vesz részt. Több partner segítségével dolgozunk azon, hogy megvalósuljon az elosztóközpont Budapestre költöztetése, de az e-kereskedelmet kiszolgáló logisztikai cégek a kedvezőbb vámtechnikai megoldások miatt most inkább Belgium és Hollandia felé helyezkednek.
– Milyen mértékben és milyen szempontok szerint bővül a sajáteszköz-állomány?
– Az elmúlt évben leginkább a vasútképes megapótkocsik számát növeltük: 60 darabbal bővült a flotta, köztük 30 dobozos pótkocsival. Idén tovább bővítjük a dobozos pótok flottáját, és márciusban 15, majd májusban további 35 vontatóval bővül a kamionpark is.
– Hogyan kezelik a sofőrhiány és a bérfeszültségek okozta helyzeteket?
– Azt gondolom, hogy az Ekol alapvetően keresett munkáltatónak számít a gépkocsivezetők körében. Ennek oka az, hogy új és jó minőségű kamionokkal dolgozunk, megfelelő mértékű az alapbér, és korrekt a napidíj a külföldi munkavégzés idejére. Ennek ellenére természetesen mi is érezzük a keresleti piacot, a sofőrkollégák könnyen váltanak, amint valami nem úgy alakul, ahogy ők elképzelték.
– Mi jellemzi a négy magyarországi telephely működését?
– A reptér melletti ipari park funkciója egyértelműen a légi forgalom kiszolgálása vám- és fuvarszervezési szempontból. Izgatottan várjuk már az említett Cargo Citybe költözést, mert az új távlatokat nyit meg számunkra és ügyfeleink számára. Nagykanizsa és Algyő elsősorban az olajipari érdekeltségeinket szolgálja ki, de Algyő hamarosan a török forgalom gyorsításában is szerepet fog kapni, azaz ott történik majd a vontatócsere ún. shuttle-rendszerben, valamint a dél-magyarországi elosztóközpont szerepét is megkapja.
Egyetemi együttműködések
Az Ekol magyarországi leányvállalatának fő partnere a Corvinus, ahonnan minden évben 3 duális képzéses hallgatót fogadnak. Közöttük akad olyan, aki már főállásban dolgozik a kontrolling részlegükön, ami jó bizonyítéka annak, hogy az együttműködés során a win-win cél meg tud valósulni. A BME együttműködésük nem ennyire szoros, alkalmi óraadásból áll, valamint támogatják a Formula Racing Teamet.
Szöveg: Varga Violetta
