A különböző gabonák és az azokból készült késztermékek mint nagytömegű és viszonylag alacsony értékű áruk komoly kihívást jelentenek a logisztikai szakemberek számára, annak ellenére, hogy napjainkban az értékük soha nem látott mértékben emelkedik. A világ árutőzsdéinek meghatározó szereplői a különböző gabonák, így természetesen a malomipari cégeknek napi szinten kell követniük az ármozgásokat. A jelenlegi háborús helyzet pedig alapvetően befolyásolja a tevékenységüket, és – mint sok egyéb termék esetében – nekik is folyamatos áremelések közepette kell dolgozniuk, tudtuk meg Csonka Endrétől.
– Milyen sajátosságai vannak a gabonalogisztikai folyamatoknak más áruféleségek szállításához és raktározásához képest?
– Az alapanyagaink mozgatása az ömlesztett árufuvarozás egyik nagy feladata, de élelmiszeripari alapanyagról lévén szó nem egyeztethető össze az egyéb, jellemzően építőipari anyagok szállításával, így a visszfuvarban rejlő lehetőségek kiaknázása szinte lehetetlen. A termékek optimalizált célba juttatásának egyik legfontosabb eleme a szinergikus hatások kihasználása, ami azonban a gabona termékpálya mentén csak szűk területen érvényesíthető. Az FMCG piacot kiszolgáló, hatékony disztribúciót megvalósító multiuser rendszerek a malomipari termékeknek csak kis hányadát tudják célba juttatni. A termékeink meghatározó része B2B-csatornákon jut el a vevőkhöz, és alapanyagként kerül további feldolgozásra ipari üzemekben, amelyek méretüknél fogva eltérő, de jellemzően speciális bánásmódot igényelnek. A nagy volumenű felhasználók tartálykocsis kiszolgálást igényelnek, ahol a speciális és nagyméretű és -értékű eszközök egyéb célú használata csak komoly költségek mellett oldható meg, így az egyirányú szállítási feladatok magas költséget eredményeznek. A kisebb felhasználókat jellemzően 10, 25, 40 és 50 kg-os zsákokból képzett egységrakományok formájában szolgáljuk ki. Ezek a 600–1000 kg közötti egységek is nehezen kezelhetőek számos terítőrendszerben, de ennél fontosabb, hogy a piacon még ma is gyakori vevői elvárásokat, a zsákok egyedi mozgatását egyáltalán nem tudják megoldani. Így a piaci szereplők önálló rendszereket kénytelenek üzemeltetni, amelyek hatékonysága természetesen nem optimális.
– A gabonakiviteli intézkedéseket meghosszabbították július közepéig. Hogyan érinti ez a cége működését?
– A március elején bevezetett exportkorlátozás lényege, hogy be kell jelenteni az értékesítésre szánt tételeket a NÉBIH-nél, és elővásárlási jogával élhet a magyar állam. Ez az intézkedés lehetett volna hatással a hazai gabonaárak emelkedésének dinamikájára, alkalmazása késleltethette volna az elszabaduló árak begyűrűzését. A korlátozás bevezetésekor történt ugyan kisebb fennakadás a gabonaforgalomban, de sajtóértesülések alapján elmondható, hogy érdemi beavatkozás a búza tekintetében nem történt.
– Milyen irányban fejlődik a társaságuk?
– A hagyományos gabonaalapú termékek fogyasztását sokszor alaptalanul is megkérdőjelezik a fogyasztók, a magyar lakosság kimutathatóan egyre kevesebb lisztből előállított élelmiszert fogyaszt. Az egyre gyakrabban előforduló táplálékintolerancia, esetenként akár allergia következtében nő a kereslet a speciális gabonák őrleményei iránt. Ennek a szükségletnek és az ehhez kapcsolódó divathullámnak is szeretnénk megfelelni innovatív termékeink révén. Ilyenek például a tritikáléból, kékbúzából és alakorból készülő lisztjeink teljes kiőrlésű és finomított változatai. A bővülés másik iránya az exportpiacok. Ez a forgalom jelenleg a társaság bevételeinek mintegy 20 százaléka. Az exportpiacokban rejlő lehetőségeket alapvetően befolyásolja a mindenkori hazai gabonaár, amely már a háború előtt sem tükrözte a tengeri kikötőktől mért távolságunkat. A jelenlegi extrém helyzet ennek ellenére lehetőségeket kínál akár távolabbi országok polcain történő értékesítésre, de ez csak átmenetinek tekinthető.
NÉVJEGY
Csonka Endre (64) 1983-ban szerzett mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ma Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A szerk.), majd ugyanitt meleg égövi mezőgazdasági szakmérnöki diplomát 1988-ban. Pályáját gépüzemvezetőként kezdte mezőgazdasági téeszben, majd az Amerikai Egyesült Államokban töltött egyéves farmgyakornoki tapasztalatával ismét idehaza folytatta beruházási főmérnökként. 1988–1992 között a CLECO Anyagmozgatási Rendszerek Kft. ügyvezető igazgatója, 1992–2000-ig a TNT Logisztikai Kft. üzletfejlesztési igazgatója, magyarországi ügyvezető igazgatója, majd ügyvezető igazgató volt kelet-európai felelősséggel. 2001–2005 között az ÁTI DEPO Közraktározási Rt. vezérigazgatója, onnan igazolt 2006-ban a jelenlegi pozíciójába, az Első Pesti Malom és Sütőipari Zrt. vezérigazgatói székébe.
Széleskörű szakmai szerepvállalását fémjelzi, hogy az egyik alapító tagja a Magyar Logisztikai Egyesületnek (MLE) és a Logisztikai Oktatásért Alapítványnak a gödöllői agráregyetemen. Az MLE elnökségi tagja, majd alelnöke és az ELA (European Logistics Association) képviselője 2003-ig. A Gabonaszövetség elnökségi tagja, majd felügyelőbizottsági elnöke 2012-ig, az Agrárlogisztikai Club alapító tagja, az EUROLOG 2004 ELA-konferencia szervezőbizottsági tagja. Az év logisztikai menedzsere 2004 cím birtokosa. Tagja az MLBKT elnökségének, majd Etikai Bizottságának, a Supply Chain Monitor magazin szerkesztőbizottságának és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Etikai Bizottságának. Ezenkívül a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének alelnöke és a gödöllői egyetem címzetes egyetemi docense.
CÉGNÉVJEGY
„Nemes Pest megyének határában, alkalmasint Pesten vagy Budán, részvényes társasággal gőzmalmot szándékozom állítani s pedig nem azért, hogy egy gőzmalmunk legyen, hanem, hogy ez mintául szolgálván – lassankint mindenütt állítassanak fel gőzmalmok s Hazánk gabona helyett végképp liszttel űzze kereskedését, miáltal nemcsak mezei gazdáink nyernének tetemesen, de a gyengébb sorsának is új keresetkör nyittassék” – gróf Széchenyi István e szavaival kezdődött 1839-ben a korszerű magyar malomipar megteremtése az általa alapított Első Pesti Hengermalom Társasággal.
A cég a nagy elődök nyomdokain haladva igyekszik megőrizni a múlt örökségét, és alkalmazkodni a XXI. századi igényekhez és kihívásokhoz. 1993-ban a volt Budapesti és Pest-megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jogutódjaként alakult az Első Pesti Hengermalom Rt. Tulajdonosi köre összetett, a részvények a korábbi és jelenlegi dolgozók, illetve mezőgazdasági vállalkozások tulajdonában vannak. Az 50 ezer tonna éves őrlőkapacitással bíró társaság hazánk 10 legnagyobb malomipari vállalata közé tartozik. Tevékenységi köre a gabonakereskedelem, a malomipar és a takarmánygyártás mellett – külső cégekben szerzett tulajdonjogán keresztül – ingatlanhasznosítással bővült.
A cég jelenlegi formájában 2000-ben jött létre. Az ország középső régiójában (Aszódon, Kunszentmiklóson, Ócsán és Székesfehérváron) elhelyezkedő, eltérő adottságokkal rendelkező 4 malomüzeme lehetővé teszi, hogy bel- és külföldi partnereit egyaránt rugalmasan, hatékonyan és rövid határidővel képes kiszolgálni a rendkívül széles termékpalettáról. Ezenkívül 1 gabonatárházat üzemeltet. Jelenleg mintegy 100 fő az állandó foglalkoztatottak létszáma. Az 1,4 milliárdos jegyzett tőkével rendelkező cég biztos vagyoni hátteret nyújt a Budapest és vonzáskörzetének lisztellátásában vállalt szerep betöltéséhez. Adottságaiból és a kor igényeiből adódóan különös hangsúlyt fektet arra, hogy a különleges őrlemények piacán vezető szerepet töltsön be.
