A logisztikai vállalatok által nyújtott co-packing tevékenység során speciális (promóciós, tematikus) termékcsomagokat állítanak össze, címkézik és elszállítják azokat a kiválasztott célállomásra. A megfelelő termékek kiválasztásán felül a csomagolás is lehet egyedi igényekre szabott. A magyarországi Ekol azonban úttörőnek számít a terméket is megváltoztató, ilyenformán termelésközeli, gyakorlatilag gyártásnak minősülő, hozzáadott érték típusú szolgáltatás bevezetésében.
– Milyen jellegű többletszolgáltatást indítottak el a közelmúltban?
– A hagyományos logisztikai feladatok mellett a két új operációban a termékekkel is foglalkozunk: megváltoztatjuk valamely tulajdonságaikat. Egy adott gyártó egy általános terméket tárol a raktárunkban, és aszerint, hogy őneki melyik piacról érkezik rendelés, annak megfelelően kell a terméket összeállítanunk, adott esetben címkézni az ország előírásai szerint és hozzácsomagolni tartozékokat. A következő szint, amikor a termék lényegi tulajdonságát változtatjuk meg, tehát például egy elektronikai termék esetében szoftvert változtatunk, amivel többletszolgáltatásra lesz képes, vagy az adott országban a termékek értékesítőjének stratégiáját megtámogatandó bizonyos funkciókkal látjuk el a termékeket. Egy újabb szint, amikor mondjuk elektronikai termékek esetén a nyomtatott áramköri lapokból alkatrészeket veszünk ki vagy cserélünk, hogy más funkciókkal lássuk el a terméket. Ilyenkor már egy termelési tevékenységhez sokkal közelebb álló munkát végzünk, mint a hagyományos co-packing során. A beépülő alkatrészeket és a változtatások eredményeképpen létrejövő új terméket minőségügyileg is ellenőriznünk kell, továbbá biztosítani, hogy az valóban teljesítse azokat a funkciókat, amelyeket a termék eredeti gyártója elvár.
– Konkrét piaci igényre vágtak bele az új szegmens kiszolgálásába?
– Már ez év elején megállapodtunk két nagy nemzetközi vállalattal is, de a járványhelyzet miatt a projektek késedelmet szenvedtek, emiatt őszre tolódtak. Az egyik esetében szállítmányozás kapcsán már együtt dolgoztunk, megismertek bennünket, és most kölcsönös előnyök mentén bővítjük az együttműködést. A másik cég viszont újonnan érkezett európai disztribúciós központi tevékenységre: beérkezik hozzánk az összes termékük, amiket raktározunk, aztán a rendeléseknek megfelelően összekészítjük, csomagoljuk és kiszállítjuk a megadott címekre. Fontosnak érzem kiemelni, hogy az Ekol szeret komplex szolgáltatást nyújtani a cégek részére, mert a nálunk lévő tudás és tapasztalat hozzáadott értéket képvisel.
– A megbízóknak, a gyártóknak miért éri meg, hogy Önökkel mint logisztikai céggel végeztetik az említett munkafolyamatot?
– A kulcsszó a differenciálás adott termékcsaládon belül. A mai elektronikai termékekbe gyakran szinte minden olyan hardverelemet beépítenek, amelyek a funkciókat ellátják, azaz a termék minden lehetséges üzemmódra fel van készítve. A fizikailag ugyanúgy kialakított termék más-más szoftverrel vagy plusz alkatrészekkel testre szabható, e differenciálás révén piacokra és funkciókra specifikálható. Ezáltal egy adott alapterméket – termékcsaládot képezve, sorozatgyártásban – nagyon költségtakarékos módon le tudnak gyártani, több ezer termék vonatkozásában természetesen hatványozott ez a hatékonyság. A kisszériás specializációt ezek után kiszervezik, mert a logisztikai szolgáltatások elemeként mi rugalmasan tudjuk az adott piacot adott típusú termékekkel ellátni.
– Hol tartanak a szolgáltatás bevezetésével?
– Az elektronikai gyártó partnerünk szakaszosan 5–6 féle tevékenységet fog hozzánk telepíteni. A legelsőnek – egyben legegyszerűbbnek – a folyamatos, napi üzeme november elején indult: tartalék alkatrész gyártása során kell nekünk az elektronikai alkatrészeket megváltoztatni, például memóriát cserélni a nyomtatott áramköri lapon, illetve kivenni memóriaelemeket, amit – kicsomagolást és ellenőrzést követően – egyetlenegy munkahelyen el lehet végezni, majd visszacsomagoljuk a terméket, és ellátjuk a megfelelő azonosítókkal a gyártó előírásai szerint. A megbízónk többi tevékenysége viszont mini gyártósor jellegű lesz, ahol egy munkafolyamatot több dolgozó több munkaállomáson végez egy egyszerű szalagrendszer mentén. Jelenleg egy körülbelül 100 négyzetméteres antisztatikus területen kezdtünk el dolgozni, amit a későbbiek folyamán, az igények alapján fogunk bővíteni a végső tervek szerinti, csaknem 1200 négyzetméterre, várhatóan fél éven belül. A mennyiségi igények függvényében akár 30–50 fős létszámig is fel tud fejlődni az operáció. A másik elektronikai cég esetében egyelőre még az egyszerűbb co-packing jellegű szolgáltatásnál tartunk, az elkövetkezendő hetekben alakítjuk ki a körülbelül 400 négyzetméteres termelési területet, itt is több tíz fős létszámmal számolva 2–3 hónapos távlatban.
– Hol zajlanak ezek az operációk: a központi telephelyen?
– Igen, a Csepeli Szabadkikötőben. Egyrészt volt egy olyan területünk, amit használtunk ugyan raktározásra, de arra a feladatra nem ideális módon, erre a fajta tevékenységre viszont pont át tudjuk alakítani. A másik pedig a hagyományos raktárterület egy részének alternatív hasznosítása. Gyakorlatilag épülettel már nem tudunk bővülni, tehát az a 12 ezer négyzetméter áll rendelkezésre, amin jelen pillanatban is működünk. Hozzáteszem, hogy amint az említett 1200 négyzetmétert elérjük, jó eséllyel bővíteni kell majd a raktári kapacitásunkat. Az elkövetkezendő időszakban biztosan napirenden lesz, hogy miként fogunk ezen a téren fejlődni.
– Milyen infrastruktúrára és tudásbázisra van szükség ehhez az új tevékenységhez?
– Speciális eszközökkel dolgozunk: a szétszereléshez különböző kézi szerszámokkal, forrasztó és – a teszteléshez – számítógépes állomásokkal. A kvázi gyártótevékenységek sajátos területkialakítást is igényelnek, például az elektronikai termékek vonatkozásában antisztatikus környezetet annak érdekében, hogy az elektromos feltöltődés ne okozzon kárt a termékekben. Ennek megfelelő öltözetet kell viselnie az ott dolgozó kollégáknak, és megvannak azok a szabályok, amiket be kell tartaniuk a területre való belépéskor és az ottani munkavégzés során. Ide elsősorban termelésben dolgozó operátorokat, technikusokat alkalmazunk, akik műszaki jellegű szaktudással, tapasztalattal rendelkeznek, bár a tevékenységnek vannak azért olyan elemei is, amit betanított jelleggel is el lehet végezni.
– Mennyire nehéz ilyen munkaerőt találni a piacon?
– Nem egyszerű. Az Ekol előtt gyártó cégeknél dolgoztam (ld. keretben. A szerk.), így pontos rálátással bírok arra a munkaerő-piaci helyzetre, hogy mennyire kulcsfontosságú, egyúttal milyen nehéz megtalálni a megfelelő szakembereket. Nincs megbecsülve a középfokú végzettségű szakemberek által végzett munka, ezért tömegesen mennek a fiatalok a felsőoktatásba, ami önmagában is korlátozza a piacot. A másik visszás elem, hogy azon fiatal munkavállalók, akik alkalmasak lennének a feladatra, sok esetben türelmetlenek. Mi próbálunk úgy választani, hogy valóban hosszú távon tudjanak a kollégák velünk dolgozni; hosszú távú perspektívát tudunk részükre nyújtani, mind a munkahely stabilitása, mind a karrier szempontjából.
– Mi a jelentősége a szolgáltatásbővítésnek az Ekol számára?
– A megállapodásaink az említett két céggel több évre szólnak. Egyrészt vállaltuk, hogy sikeresen meg tudjuk oldani a feladatot számukra, másrészt pedig egy elég komoly piaci potenciált látunk abban, hogy hozzáadott érték alapú szolgáltatással bővítsük a hagyományos logisztikai portfóliónkat más cégek számára is. Úgy gondoljuk, hogy a komplex szolgáltatási palettánkon, ami már eddig is egyedülálló volt az Ekol magyarországi leányvállalatának életében, ez egy újabb fontos állomás, egyben egy fontos stratégiai célkitűzés. Az anyacégünk Törökországban foglalkozik hasonló tevékenységgel, de az európai testvérvállalatok közül tudomásom szerint mi vagyunk az elsők, akik ilyen módon bővítik a szolgáltatásaikat, miként a kínai vasúti operáció terén is úttörők voltunk.
Névjegy
Kovács Zsolt (52) Budapesten, a Műegyetemen végzett, majd termékfejlesztés és gyártásmenedzsment területen Angliában szerzett mesterfokú diplomát. Gyártó és logisztikai cégeknél is megfordult a pályafutása során. Több mint 20 éve gyakorlatilag felsővezetői beosztásokban dolgozik: az 1990-es években a Robert Bosch egyik leányvállalatánál logisztikai és informatikai vezető volt, aztán amerikai cégnél, anyaggazdálkodási területen igazgató, majd magyar tulajdonú logisztikai cégnél vezérigazgató-helyettes, és az autóiparban logisztikai és operációs igazgató, mielőtt 2017-ben az Ekolhoz került üzleti folyamatokért és minőségirányításért felelős igazgató pozícióba.
Varga Violetta
