A dunai áruforgalom lehetőségei

A dunai áruforgalom lehetőségei

A legnagyobb dunai logisztikai szolgáltató a romániai TTS Csoport, ami a legtöbb Duna-menti országban jelen van szállítmányozó, fuvarozó és kikötőüzemeltető társaságaival. Így leghangosabban talán ők lobbiznak a dunai árufuvarozás infrastrukturális fejlesztéséért. A Duna nagy lehetősége a német irány erősítése lehetne, ám ezt épp a német környezetvédelmi és politikai szempontok nehezítik, az igen sekély felső-dunai szakasz duzzasztásától való ódzkodással.
Az EU Green Deal programja, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentését célozza, egy jó lehetőség a dunai hajózás számára, hiszen a klímacélok elérését az EU egy hatalmas, 1,7 milliárd eurós büdzsével tervezi megtámogatni, amiből a fenntartható közlekedési projektek is részesülhetnek. A hajózás a legalacsonyabb externális hatású közlekedési mód, így a vízi útra terelt forgalmak esetében a károsanyag-kibocsátás csökkenése még a jelenlegi eszközök használata esetén is megvalósul – és ez az adófizetőknek semmibe sem kerülne.
Ehhez azonban szükséges, hogy a folyami hajózás és a vasúti árufuvarozás egymást kiegészítve, egymást támogatva működjön, ne pedig egymással versengve, mint jelenleg. A szállítási módok összehangolására egy unikális lehetőség a Green Deal program, amelynek révén a vízi árufuvarozás részaránya növelhető, sőt, jelentős részarányú folyami árufuvarozás nélkül a klímacélok gyakorlatilag elérhetetlenek – értékelte a helyzetet Herfried Leitner, a TTS Austria ügyvezető igazgatója, egyben a Pro Danube International elnöke a kiadónk által szervezett, május 19-ei Cargo on the Danube nemzetközi online konferencián.
A 2020-as év rosszul sikerült a hajózásban, a személyszállításban 90–95 százalék volt a visszaesés éves szinten, míg az árufuvarozásban a petrolkémiai termékek 30 százalékkal estek vissza, az egyéb vegyiáruk 15, az ércek 20, az agráripari termékek csak 15 százalékkal – bár ez utóbbi az év végére rendkívül felerősödött. A dunai hajózásban az EU intézkedései rövid időn belül biztosítani tudták a közlekedést a járvány időszakában is, még ha egyes hajók karanténba is kerültek a fedélzetükön előfordult igazolt fertőzések miatt.
Az idei év I. negyedéve erős volt, jó hajózási körülmények között. A volumenek a II. negyedévben csökkenni kezdtek, főleg a mezőgazdaság és az ércszállítás visszaesésének köszönhetően, ami a fuvardíjak szintjén is meglátszott. A Duna ausztriai szakaszán nagymennyiségű munkát adott egy autópályai Duna-híd és hozzá kapcsolódó alagút építése, ahol a meddő- és a beépítendő anyagokat is vízi úton szállították. Jelentős kihívás volt az élelmiszerbiztonságot szavatoló GMP+ szabályoknak való megfelelés, ami az utóbbi években szabvánnyá vált.
A felső-dunai hajózást alapvetően határozza meg mint legszűkebb keresztmetszet annak pfellingi szakasza Bajorországban. Amennyiben itt kiszámíthatóan növekedne a vízmélység, az komoly lendületet adhat Németország, a Benelux-államok és a kelet-közép-európai országok folyami áruforgalmának. Környezetvédelmi és politikai okokból e kacskaringós Duna-szakasz szabályozása azonban évtizedek óta vita tárgya. Az elmúlt időszakban történt valamennyi előrelépés: Straubing és Deggendorf között már idén megkezdődhet a kivitelezési munka, aminek a révén átlagosan 20 cm-rel nőhet a vízmélység. Ez azonban hajózásilag messze nem elegendő, mindössze egy politikai kompromisszum eredménye. A Deggendorf–Vilshofen szakaszon szintén ennyivel növekedhetne a merülés, de e szakasz kivitelezéséről még nincs hír.
A Felső-Duna hektikus vízállására jellemző, hogy a TTS az elmúlt években 5 olyan tolóhajót is beszerzett, amelyek extrém alacsony, 120 cm alatti vízállás esetén is dolgozhatnak, és ezekre időről időre szükség is van. Így a társaság már képes Constantától az ARA-kikötőkig is fuvarozni, vagyis a Fekete-tengertől az Északiig.

Cégnévjegy
A TTS Csoport egy romániai logisztikai vállalat, amely széleskörűen kapcsolódik a Dunához. Az árufuvarozó vállalatuk, a bő százéves múltra visszatekintő CNFR NAVROM például mintegy 50 tolóhajóval és 440 bárkával áll a megbízók rendelkezésére, évente 10 millió tonna árut mozgatva a folyamon, aminek nagyrésze gabona, érc, vegyianyag és szén. Az így megmozgatott áru 7,7–14,8 milliárd tonnakilométert tesz meg egy évben, ami jól mutatja, hogy az egyes dunai országok közötti árumozgás volumene, árualapja a vízállás, a termés, a nyersanyagárak függvényében egyik évről a másikra is nagyon sokat változik. A TTS 2016-ban többségi részesedést szerzett a Szalma testvérek nevével fémjelzett Plimsoll és Fluvius cégekben, illetve az érdekeltségükbe tartozik a fajszi kikötő is. A TTS vasútvállalata 24 mozdonnyal és 1200 tehervagonnal szolgáltat Romániában.