Soha nem látott fuvarozói összefogást és egységes fuvardíjemelést kényszerítenek ki az elmúlt időszak gazdasági és európai uniós jogalkotási folyamatai. A szektor általános megítélése szerint a romló piaci környezetben kizárólag a fuvardíjak azonnali, a kalkulációk szerint mintegy 15–20 százalékos emelése nyújt megoldást: teremti meg az ellátás biztonságát és az ágazatban dolgozó kis-, közép- és nagyvállalatok költséghatékony, gazdaságos működését.
A probléma
A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szeptember 11-ei, közös sajtótájékoztatóján felszólalók kiemelték: az elmúlt időszakban jelentősen romlott a közúti fuvarozási és szállítmányozási szektor tevékenységét meghatározó piaci és jogi környezet.
Az áru- és személyszállító vállalkozások működési költségei folyamatosan emelkedtek, köszönhetően az üzemanyagárak, az útdíjak, a jármű- és alkatrészárak növekedésének, illetve a haszonjárművek drasztikusan megemelt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjainak, továbbá a munkaerőhiányból fakadó folyamatos bérnövekedésnek. Az általános és súlyos gépkocsivezetőhiány ugyanis olyan bérversenyt generált, amely a gépkocsivezetői bérek elkerülhetetlen emelésével járt, amelyet ez idáig – ilyen mértékben – nem épített be a szektor a fuvardíjakba. A költségekre negatívan hatnak az utóbbi hónapokban megkezdődött, a fuvarozócégek számára komoly tervezési kihívást jelentő országos útrekonstrukciós munkák is. Tovább nehezítik a szektorban tevékenykedő hazai vállalkozások versenyképességét a magyar piacvédelem hiányosságai, az EU-n kívüli országokból nagy számban érkező, a szállítási megbízásokat jogosulatlanul, illegálisan végző fuvarozók.
A költségnövekedés azonban nem csak ennek tudható be. Súlyos nehézséget jelent, hogy az elmúlt néhány évben egyes nyugat-európai tagállamok soha nem látott erővel, hivatalos előírásokkal és ellenőrzésekkel kezdték el védeni saját piacaikat, amelyek a liberalizált európai uniós fuvarozási környezetben súlyos tehernövekedést idéztek elő elsősorban az alacsonyabb bérszintű kelet-európai tagállamokban tevékenykedő fuvarozói kkv-szektorban, ahol a gyorsan bevezetett, így sokszor átgondolatlan intézkedésekre felkészülési időt sem kaptak a vállalkozások. A tagállami minimálbérintézkedések és a heti pihenőidő járműben töltésének tilalmára vonatkozó rendelkezések jelentősen növelték az adminisztratív terheket és a költségeket egyaránt, nem beszélve az állandó bírságfenyegetettségről.
A keleti szektornak az uniós erőviszonyok sem kedveznek; az európai uniós döntéshozatali folyamatokat és az elfogadásra váró, a közúti fuvarozás szabályrendszerét gyökeresen átalakító mobilitási jogszabálycsomag tervezetének tartalmát ismerve e téren nem lehet pozitív változásokban bízni.
A hatás
A negatív tendenciáknak köszönhetően a szektorban általános a bevételtermelő képesség visszaesése és a fuvarpiaci koncentráció növekedése. Ma elsősorban a hazai közúti szolgáltatást végző mikro-, kis- és középvállalkozásokat – a teljes hazai fuvarozószegmens mintegy 95 százalékát – fenyegeti veszély, így elsősorban az ő versenyképességük megőrzése a cél; márpedig ezek jelentős része a pénzügyi nehézségek miatt kénytelen csökkenteni kapacitásait.
A kkv-k teljesítményének kiesése nemcsak a nemzetgazdaság számára hátrányos, de az ellátások biztosítása tekintetében is beláthatatlan következményekkel járhat: az ő fuvarkapacitásaik kiesését akár néhány nap alatt megérzi az ellátási lánc, és az így keletkezett űr betöltését jelen körülmények között a nagyobb tartalékokkal rendelkező nagyvállalkozói szegmens sem tudná megfelelő ütemben pótolni, ők sem képesek a többletigényeket az eddigi díjszinten kielégíteni. A teljesítményvisszaesés tehát az őszi fuvarozási csúcsidőszak közeledtével már az ellátási lánc működőképességét és biztonságát is veszélyezteti.
A megoldás
Most csak az egységes üzletpolitika vezethet eredményre; a gyors sikerrel kecsegtető, de csak az átmeneti piacszerzés érdekében végzett költségszint alatti szolgáltatás luxusát a fuvarozás már csak saját és az ellátás biztonsága érdekében sem engedheti meg magának. A két érdekképviseleti szervezet a romló jövedelmezőségi viszonyok között a piaci helyzet és perspektívák reális meghatározását, ezen belül a kilométerre eső költségek pontos kalkulációját, a kiadások és bevételek felelős tervezését, a vállalkozó pénzügyi és finanszírozási helyzet és a piaci kockázatok kendőzetlen elemzését ajánlja első lépésként minden tagvállalkozásuk számára.
Elkerülendő, hogy a boltokban áruhiány lépjen fel és a szolgáltatások akadozva működjenek, a kalkulációk alapján a kis- és középvállalkozások talpon maradása és az ágazatban foglalkoztatott több ezer munkavállaló munkahelyének megőrzése érdekében elkerülhetetlen a díjemelés. Soha nem látott fuvarozói összefogással a mintegy 3700 tagvállalkozást tömörítő szervezet, a NiT Hungary és a hazai nehéztehergépjárműkapacitás mintegy 25 százalékát reprezentáló MKFE egységes, 15–20 százalékos díjemelést javasol.
A díjemelés célja a jelen körülmények között nem az extraprofi t elérése, hanem a szolgáltatások színvonalának fenntarthatósága és a fuvarkapacitások kényszerű leépítésének megelőzése, valamint ezzel az ellátások zavartalanságának biztosítása. A díjemelés a belföldi és nemzetközi relációban egyaránt indokolt, mivel bár eltérő összetételű, mégis azonos hatást eredményező külső tényezők befolyásolják a hazai piacot, az európai uniós piaci környezetben vagy a harmadik országokban dolgozó fuvarozóvállalkozások működési környezetét.
Az áldozat
Az európai közúti fuvarozási rendszernek – ideértve a megbízót, a szállítmányozót és a fuvarozót – meg kell találnia az egészséges kompromisszumot a negatív gazdasági és társadalmi hatások kiegyensúlyozása érdekében. A termelés és az ellátás biztonsága a növekvő gazdaság kulcsa, ezért nem szenvedhet sérelmet. A fuvarozói oldalnak úgy kell alakítania az árképzését és innovációs képességét, illetve úgy kell befektetnie a munkaerőbe és az új technológiákba, hogy azzal biztosítható legyen a fenntartható jövő.
A megbízói oldalnak pedig el kell fogadnia, hogy a szolgáltatások minőségének fenntartása és a teljesítőképesség megőrzése érdekében a kapacitásigényeknek megfelelő közúti fuvarozási rendszer költségei növekedni fognak. A NiT Hungary és az MKFE rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy a „díjtisztulás” folyamata a teljes szektoron belül egységesen menjen végbe és ezzel együtt eltűnjenek a piacról a költségszint alatt dolgozó, a gyors, de átmeneti siker reményében nyomott díjon fuvarozó vállalkozások, amelyek soha nem jelentettek nagyobb veszélyt az alágazat szereplőire, mint a jelenlegi kritikus időszakban.
Az összefogás
A szektorális változások érdekében a NiT Hungary és az MKFE nyitott a partnerségre és az együttműködésre minden, a célokkal egyetértő és azokat támogató szervezettel, szövetséggel és a fuvarozási-szállítmányozási és logisztikai piaci szegmens valamennyi képviselőjével.
