A Digitalizáció 2023 konferencián megrendezett, a digitalizált raktárak jelenlegi és jövőbeni szerepéről szóló kerekasztal-beszélgetést Ilg Péter, a PMI Logistics Solutions ügyvezetője moderálta, résztvevői voltak: Gecse Márton, az AI ROBOTICS ügyvezetője, Bátki Sándor, a Trans-Sped operatív ügyvezető helyettese, Perényi András, a Webshippy ügyvezetője, Pap László, az Alba-Zöchling cégvezetője, Fazekas Bálint, a Vöröskő Kft. (Euronics) kereskedelmi ügyvezetője és Németh Attila, az Advanced Robotics vezérigazgatója (képünkön balról jobbra).
– Az elmúlt időszakban melyek voltak azok a problémák, amelyeket átmenetileg, illetve amelyeket a digitalizáció jegyében hosszú távra oldottak meg?
Bátki Sándor (B. S.): – Az egyik legnagyobb kihívást a minőségi munkaerő biztosítása jelentette számunkra. Ennek kapcsán fogalmaztuk meg a munkavégzés hatékonyságának növelését, hogy ugyanazzal a létszámmal nagyobb volumenű feladatokat is el tudjunk látni, vagy adott esetben csökkenő állománnyal is képesek legyünk az ügyfeleink kiszolgálására. A legfontosabb, hogy a jól működő folyamatainkat digitalizáljuk, így egyszerűsítve azokat a feladatokat, amelyek nem kifejezetten értékteremtők, de a mindennapok során szükségesek. Ha a raktári adminisztratív folyamatainkat digitalizáltuk – ezen az úton haladunk –, utána tudunk a fizikai folyamatok digitalizálásával érdemben foglalkozni. Cégünk belépett az e-kereskedelmi fulfillment piacra, amely a komissió szempontjából nagyon munkaerő-igényes terület, és szakmai befektetőként tulajdonrészt vásároltunk a Webshippy Kft.-ben. Az általuk fejlesztett folyamatokat, szoftvert vettük át a fulfillment szolgáltatásunkhoz.
Perényi András (P. A.): – Az e-commerce fulfillment azt jelenti, hogy a webáruházak a teljes logisztikai folyamataikat átadják egy külső cégnek, jelen esetben nekünk. Mi raktározzuk a cégek online árukészletét, és amikor beérkeznek a megrendelések a shopokba, összegyűjtjük a termékeket, becsomagoljuk, kiszámlázzuk, és átadjuk a futárcégeknek kiszállításra. A Webshippy egész tevékenysége a digitalizációról szól, aminek az a jelentősége, hogy az e-kereskedelem olyan szinten forgatta fel a teljes logisztikai iparágat, amit csak digitalizációval lehetett lekövetni.
Pap László (P. L.): – 2019-ben 18–19 ezer négyzetméteren végeztünk raktározási tevékenységet, de a világjárványnak „köszönhetően” ez a mai napra 46 ezer négyzetméterre bővült. 2022-re, majdnem 3 év munkájával sikerült bevezetni egy új raktárirányítási rendszert, amellyel humánerőforrás-oldalon sokat tudunk spórolni. Ettől függetlenül most is keressük az élő munkaerő további kiváltására lehetőséget adó megoldásokat.
Fazekas Bálint (F. B.): – 2017-ben kezdtük átalakítani a kiskereskedelmi bolthálózatunkat egy teljesen digitalizált céggé, amely ma már az ország egyik legnagyobb webshopját is üzemelteti. Mindig azokat a technológiai megoldásokat keressük, amelyekkel hozzáadott értéket tudunk adni a vásárlóink számára, miközben a saját költségeinket is csökkentjük.
Németh Attila (N. A.): – Egy évvel ezelőtt alapítottam a logisztikai robotintegrátor cégemet, így reagálva a kor kihívásaira. Bármilyen logisztikai problémára kínálunk robotizált megoldást, legyen az például anyagmozgatás, zárt rendszerű vagy autonóm robotokkal dolgozó robotraktár. Ugyanakkor nehézséget okoz a jelenlegi magas kamatkörnyezet, a régió cash flow hiánya a vállalkozásoknál és a 16 százalékos szuperállamkötvény-kamat, amire most úgy reagál az ügyfelek egy része – közép-kelet-európai beidegződéssel –, hogy kiveszi a vállalkozásból a pénzt, és beteszi az államkötvénybe. A piac elvárásaira reagálva kidolgoztunk egy megoldást: néhány adatból meg tudjuk mondani, hogy érett-e már az adott raktár a robotizációra, illetve mennyi idő alatt térül meg a beruházás.
– Hogyan látják az automatizált raktár szerepét a saját cégükben? Milyen előremutató koncepciók vannak ezen a területen?
Gecse Márton (G. M.): – Cégünk 2018-tól több gyártó termékeit értékesíti, telepíti és szervizeli. A technológia minden raktári folyamathoz – anyagmozgatás, raklapos mozgatás, tárolás, komissiózás – elérhető, a kérdés, hogy mennyi kompromisszumot kell ehhez kötni. A robotizáció legnagyobb előnye, hogy nem munkaerőt vált ki, hanem a robotok segítik az emberek munkáját. Azokat a folyamatokat képesek hatékonyan, mérhetően, gyorsan és hibamentesen elvégezni, amiket az emberek nem szeretnek: például egy komissiózást, naponta 15 kilométeres sétálással egybekötve. Elsősorban azoknak a – például fulfillment vagy elektronikai területen dolgozó – cégeknek ajánlott a robotizáció, akik kommissióznak, nagyon vegyes a termékpalettájuk, folyamatosan változik a kínálatuk, vagy kisméretű, mégis értékes termékeik vannak.
B. S.: – A robotizáció a komissiózási tevékenységben valóban nagyon sokat tud segíteni, mert a kollégáknak nem kell több kilométert, adott esetben több tíz kilométert sétálniuk egy-egy műszak alatt azért, hogy összegyűjtsék az ügyfelek által megrendelt árucikkeket. Így a termékek „jönnek el” hozzájuk, és ők egy fix ponton ki tudják azokat gyűjteni, ezáltal növelve a hatékonyságot. Terveztünk már raklapos automata raktárt is, ami sajnos nem tudott megvalósulni. Az a legnagyobb probléma a szolgáltatói szektorban, hogy sokféle áru cserélődhet az adott időszakon belül, emiatt csak rövid időre látjuk előre a termékválasztékot, még akkor is, ha egyébként hosszú ideje együtt dolgozunk a megbízókkal. Az ügyfélszerződések jellemzően 2–3, esetleg 5 évesek, ami alatt még nem tudnak megtérülni ezek a rendszerek, ezért átgondoltan kell belefogni a telepítésükbe. Akkor érdemes a fizikai folyamatokat automatizálni a különböző logisztikai területeken, ha legalább 10 éves időtávban tudunk gondolkodni, és viszonylag jól látjuk előre, hogy mely termékféleségeket kell majd raktároznunk. Ellenkező esetben ez egy picit hazárdjátékká válhat. Ráadásul egy ilyen beruházásnak nagyon magas a forrásigénye, miközben a jelenlegi gazdasági és kamatkörnyezet nem igazán kedvező. Mindezek ellenére mi biztosan fogunk automatizálni, mert valóban sok humán erőforrást felemésztő, kevésbé értékteremtő folyamatokat tudunk a gépekre bízni. Az így felszabaduló kollégákat pedig egyéb értékteremtő tevékenységre csoportosíthatjuk át, megerősítve, hogy nem az emberi munkaerőt akarjuk kiváltani, hanem bővíteni akarjuk a portfóliónkat, hogy magasabb értékű szolgáltatásokat tudjunk az ügyfeleinknek biztosítani.
P. A.: – Megtérülési szempontból is vizsgálni kell minden ilyen beruházást, aminek nagyon sok aspektusa van. Automatizáció alatt sok mindent értünk, és mindenki rögtön azon kezd el gondolkozni, hogy mit lehetne a raktárában csinálni, pedig talán inkább azzal kellene kezdeni, hogy egy fizetési felszólítás automatikusan menjen ki, és ne a pénzügyesen múljon. Az első komoly munkánk egy csomagolási folyamat digitalizálása volt. Egy olyan fejlesztést hoztunk tető alá, ami lehetővé tette, hogy a csomagolás ne öt egymás után következő manuális folyamat legyen, hanem a rendszer mondja meg adott pillanatban, hogy az adott dobozban lévő termékhez milyen futárcég, milyen címke, milyen számla, milyen kísérőlevél kapcsolódik, levéve ezt a feladatot a csomagoló válláról. A cégünk indulásakor arra voltunk kíváncsiak, hogy az e-kereskedelemhez kapcsolódó raktárlogisztikai folyamatok – bevételezés, tárolás, komissiózás, csomagolás, szortírozás stb. – közül melyik a legkevésbé hatékony, és azt próbáltuk fejleszteni. Volt olyan folyamat, amit saját hardvereszköz fejlesztésével tettünk hatékonyabbá, de olyan is, amikor magát a csomagolóanyagot cseréltük le önzáródó dobozra, hogy kevesebb idő menjen el a csomagolásra. Mintegy 2 ezer webáruház összesen 2 millió termékét tároljuk 10 ezer négyzetméteren, és egy ekkora területen gyakran alakulnak ki forgalmi dugók a szűk polcok között, ha a napi 12 ezer rendelést, 30–40 ezer terméket össze kell gyűjteni. Rájöttünk, hogy a komissiózás az a folyamat, amit leginkább robotizálnunk kell, így ma már nem a raktárosok sétálgatnak a sorok között, person to goods technológia helyett goods to person működik: a robotok odahozzák az egész polcot egy kivevő állomáshoz, és arról lehet lepakolni, komissiózni a termékeket. A megtérülés ebben az esetben nemcsak a gyorsabb munkafolyamat, hanem a hatékonyabb területkihasználás. Ugyanakkora raktárterületen dupla annyi köbmétert tudunk tárolni, mert magasabbak a polcok, a polcok között keskeny folyosókkal, ahol csak a robotok tudnak „dolgozni”.
P. L.: – Egyelőre gondolkodunk az automatizált raktáron, mivel többféle árut raktározunk, például fadobozban bort, olajos hordót, autóipari alkatrészt vagy zsákos élelmiszer-alapanyagot. Kérdés, hogy az ennyire eltérő méretű és anyagú termékekhez kapcsolódó raktárlogisztikai folyamatokat lehet-e automatizálni, sztenderdizálni, és hogy mikor térülhet meg nekünk az ilyenféle beruházás.
F. B.: – 2018-ig külső szolgáltatóval dolgoztunk, utána nyitottuk meg a raktárainkat, ezzel is elősegítve ügyfeleink minél pontosabb és gyorsabb kiszolgálását. Budapesten már most képesek vagyunk a megrendelés napján házhoz szállítani a termékeket, és dolgozunk azon, hogy országosan is garantálni tudjuk a gyors kiszállítási határidőket. Az automatizált raktárak legnagyobb kihívása a tervezés mellett a folyamatok kialakítása.
N. A.: – Pár éven belül komoly versenyhátrányba fog kerülni, aki nem lesz képes az aznapi kiszállításra, s ez nagyon ritkán képzelhető el robotizáció nélkül. A másik a finanszírozás kérdése. Vannak már olyan megoldások, nálunk is, ahol nem kell megvásárolni az eszközt. Sőt, a polcrendszer is bérelhető, mint például egy mobil-előfizetés, 36 hónapra havidíjat fizetve a szolgáltatásért. Ez át tudja hidalni azt a problémát, ha valakinek nincs megfelelő cash flow-ja, vagy nem tud, nem akar hitelt felvenni. Az utóbbi időben egyre több ügyfelünk szeretne olyan megoldást, amely számára a legkedvezőbben használja ki a tárolási teret. Az ilyen zárt tárolórendszerekre egyre nagyobb az igény, ez lesz a jövő.
– Lehetőség vagy veszélyforrás a digitalizáció, például a humán erőforrás foglalkoztatására?
P. A.: – Ne arra gondoljunk, hogy lesz egy robot, egy rendszer, ami majd mindent megold, mert nem lesz. Az integrátor- és a szoftverfejlesztő cégeknek azért hatalmas a szerepük, mert különböző megoldásokat hangolnak össze. Az a legnagyobb érték, amikor egy vállalatnak vannak robotikai mérnökei, akik azon dolgoznak, hogy ezeket a folyamatokat optimalizálják.
B. S.: – Az automatizáció akkor lesz hatékonyságnövelési eszköz, ha kellően megfontoltan csináljuk. Az egésznek az az alapja, hogy gondoljuk át, mit és hogyan akarunk digitalizálni. Ha ezeket az egyszerű szabályokat betartjuk, akkor lehetőség a digitalizáció, ellenkező esetben nagy kudarc is lehet.
