A tavalyi év rossz gazdasági teljesítményét a repülőtéri földi kiszolgálók is megérezték. A közelmúltban azonban fordulat állt be: már a vártnál is nagyobb forgalmat kezelnek a Çelebi Ground Handlingnél. A következő években fellendülő elektromosautó-gyártás miatt pedig vélhetően új tanúsítvány megszerzésére is szükségük lesz.
– A 2023-as év sok szempontból nem úgy alakult, ahogy azt korábban várták. Mi a helyzet az idei esztendővel? Milyennek jellemezné most a piaci környezetet?
– Tavaly nagyon gyenge évünk volt, a forgalom csak novemberben indult meg. Mivel akkor terveztük az idei évet, alapvetően pozitív várakozásokkal tekintettünk 2024-re. Nos, ezeket messze felülmúlta a jelenlegi eredmény: az eredeti számításokhoz képest most 20 százalékkal nagyobb forgalommal szembesülünk. Ez az év tehát eddig nagyon erősen alakul. Bár nyáron nem szokott olyan nagy lenni a forgalom, a jelenlegi tapasztalataink rácáfolnak erre. A hajtóerőnek az importoldalon egyértelműen az e-kereskedelem tekinthető. Az általános-áru-szegmens nem teljesít igazán jól, de az e-kereskedelem miatt rengeteg pluszjáratunk van. Érdekes, hogy azok a gépek, amelyek ide jönnek áruval, nem szeretnek üresen visszamenni, tehát ez a jelenség elkezdte az exportot is felhúzni. A magyar gazdaság nehézségei miatt az exportvolumen is nagyon alacsonyan volt tavaly, de az itteni üres kapacitás idevonzza a forgalmat a környező országokból, így az export is egész szép számokat produkál március óta.
– Mennyire tudtak felkészülni a forgalomnövekedésre?
– Hízelgően alakul a jelenlegi helyzet, de azért a jelenségből adódóan vannak kihívásaink is. Az egyik az, hogy a forgalom nagyon egyenlőtlenül oszlik el. Ha a 7 összes napját nézzük, akkor közülük 2 nap (a csütörtök és a szombat) igazán erős. Szombaton kezeljük az érkező-induló áruk 36 százalékát. A jövőre nézve az a legnagyobb kihívás, hogy ezt a forgalmat meg kell próbálnunk kiegyenlíteni. Az éves kapacitásunk 130–140 ezer tonna, de ez akkor ennyi, ha a forgalom kellőképpen egyenletesen van elosztva. Szeretnénk a hétvégi forgalmat elosztani a többi hétköznapra. Ez jóval szerencsésebb lenne.
– Betudható-e ez az ingadozás a nagyobb áruszállító járatok beérkezésének?
– Abszolút. Ez a nagyobb, többnyire Kínából érkező teherjáratok érkezésének köszönhető. Nagyon sok olyan gép rakományát is kezeljük, ami igazából nem menetrend szerinti járat. Jó esetben a társaságok egy hétre előre leadj-ák az igényüket, és mi az alapján tudunk dolgozni. A repülőtér bővítette itt az állóhelyeket, így gyakran 3–4 freighter is parkol nálunk egyszerre, úgyhogy ez nekünk is, illetve a többi földi kiszolgáló cégnek is nagy kihívást jelent. Emellett elindult egy nagy légitársaság decemberben, amely menetrend szerint üzemeltet áruszállító járatokat, illetve a China Southern Airlines is megjelent heti 1 charterjárattal, és ők is ígérnek rendszeres forgalmat.
– Ha a termékfajtákat nézzük az e-kereskedelmen belül, akkor milyen jellegű áruk érkeznek leginkább külföldről?
– Ez B2C, tehát abszolút vegyes: ebben minden benne van, amit a magánemberek rendelnek az internetről. Kínában összerakják dobozokba ezeket a megrendeléseket, amelyek aztán a repülőtérre egységrakományok formájában érkeznek meg. Ezt szétválogatjuk itt, a beérkezéskor, és mennek tovább a logisztikai láncban a végső felhasználók felé.
– Ez akkor Temu-hatásnak is nevezhető?
– Igen, a Temu egy elég jelentős e-kereskedelmi szereplő most, de a többi nagy cég, így például az Alibaba is jelen van már itt egy ideje. Illetve megjelentek újak is, tehát az ő forgalmuk is húzza felfelé ezt az egészet. Ami még megnőtt, az a BUP-paletták forgalma, amelyeket nem kell szétszedni. Ezeket az egységrakományokat nekünk ugyanolyan formában kell kiadni az ügyfélnek, ahogyan ide beérkeztek. Ami szerintem még nagyon fontos, hogy megjelentek olyan partnerek, akik exportoldalon érdekeltek; ez eddig nem volt jellemző Budapestre. Vannak most már olyanok is, akik annak céljával érdeklődnek, hogy miként tudnának bekapcsolódni az egységrakomány-építésbe. Azt gondolom, hogy kapacitásszempontból ez nagyon jó irány lehet. Ha Nyugat-Európát nézzük, akkor ott leginkább a BUP dominál a kimenő-bemenő forgalomban. Ha az exportoldalon is ez az egységrakomány lesz az uralkodó, akkor a kapacitások tovább nőhetnek, ami szerintem előnyös lenne mindenkinek. Mi támogatjuk ezeket az erőfeszítéseket, és vannak olyan partnerek, akiket mi készítettünk fel arra, hogyan kell ezeket az egységrakományokat előállítani.
– Tavaly a kiadások lefaragása miatt csökkenteni kellett a munkaerővel kapcsolatos költségeket. Mi a helyzet most ezen a téren? Hogyan alakul most a létszámuk?
– Mivel magasabb forgalmat vártunk, ezért az idei létszámot is ehhez igazítottuk. Büszkén tudom mondani, hogy az elmúlt évben sikerült megőrizni azt a csapatot, amely tapasztalt és erre a feladatra megfelelően kiképzett kollégákból áll. A fluktuáció tavaly a magyar logisztikai iparág átlaga alatt, 20–22 százalék körül alakult nálunk. A cégnél 24/7-es működés van, ezért mindig, amikor elindul a forgalom, az komoly terhelést jelent a munkavállalókra nézve. Ilyenkor előfordulhat lemorzsolódás. Folyamatosan veszünk fel jelenleg is kollégákat, illetve kiszélesítjük a kapcsolatot alvállalkozókkal is. A létszám fele alvállalkozóktól és munkaerő-kölcsönzőktől ered. Mindig is nehézség volt munkaerőt találni, de rajta vagyunk. Kihívást jelent ugyanakkor, hogy az elmúlt év végén megszigorították a háttérellenőrzés menetét. Ahhoz, hogy a munkavállaló hozzájusson egy repülőtéri kártyához, először át kell mennie egy vizsgálaton, amit a hatóságok végeznek. Mivel ennek megváltozott a menete, ezért most úgy látjuk, hogy nagyjából 1,5 hónap-ba telik, mire egy ilyen kártyához hozzá tud jutni valaki.
– Az elmúlt évben jelentős lépéseket tettek a földi kiszolgálásban használt eszközök zöldítésére. Idén milyen további fejlesztések várhatók?
– Ebben az évben is folytatjuk az eszközpark megújítását. Már meg is érkezett 6 elektromos targonca, és tervben vannak további projektek. Átvettük például ezt a 3500 négyzetméteres új raktárat, ahová szintén tervezünk fejlesztéseket, hogy az egységrakományokat is tudjuk tárolni. Az új elektromos targoncák beérkezésével körülbelül 70 darabosra nőhet nálunk a kibocsátásmentes targoncák száma. A földi kiszolgálásban a cargo csak az egyik osztály, ezenkívül a repülőgép-kiszolgáló eszközöket is folyamatosan cseréljük. Elektromos autókat, vontatókat vásárolunk, amelyek dízeljárműveket váltanak ki. A dízeleszközök cseréjére van egy többéves tervünk.
– Vannak-e még kihasználatlan, nagy lehetőségeket tartogató területek az Önök számára?
– Minden, ami a teljes polgári légi közlekedésben szállítható, azt mi kezeljük. Három évvel ezelőtt megszereztük a IATA CEIV PHARMA tanúsítványt a gyógyszertermékek kezelésére. Idén inkább a tanúsítványaink megújítására fókuszálunk. Ez gyakorlatilag már le is zajlott sikeresen, és a tanúsítások meg lehettek hosszabbítva további három évvel. Van egy ISAGO-tanúsítványunk, amivel már több mint 10 éve rendelkezünk egyedüliként Budapesten. A BUD Airport mindemellett elindított egy kezdeményezést a lítiumion-akkumulátorok kezelésére, az erre vonatkozó IATA CEIV BATTERY tanúsítást szeretnénk megszerezni, ezért már részt is vettünk az ezzel kapcsolatos workshopon. Ennek alapján úgy látjuk, hogy e tanúsítványt jövőre szerezhetjük meg. A következő években az autógyártás felfutása várható Magyarországon, ezért úgy gondoljuk, hogy ez egy fontos dolog lehet a közeljövőben a Çelebinél is. A gyógyszeriparral kapcsolatban pedig azt látjuk, hogy ugyan növekszik a mennyiség, de a teljes portfólióban még mindig meglehetősen kis részt képvisel.
– Milyen eredményeket hozott az új árukezelési rendszerük bevezetése? Milyenek az ezzel kapcsolatos visszajelzések?
– Ez egy nagyon sziszifuszi munka volt. Nemcsak az előkészítés, hanem maga a rendszercsere is. Az új árukezelési rendszert azonban időről időre frissíteni kell. Tavaly és idén is fontos változások voltak a vámterület elektronikus kommunikációjában. 2023. július elején indult el az ICS2-es üzenetkommunikáció, miszerint a légitársaságok már nem a helyi vámhivatalnak, hanem az EU-s hatóságoknak küldik be az információkat. Mi erre felkészültünk, és mivel jelentős a charterforgalmunk, ezért beszereztünk egy olyan szoftvert is, amelynek segítségével helyettük mi is be tudjuk nyújtani a szükséges adatokat. Idén áprilisban volt még egy fontos változás, az ANPNTS üzenetváltás bevezetése, ami az importáruk elektronikus vámbejelentését takarja. Ebben még nagyon sok a javítani való, leginkább a rész- és a konzoláruk kezelésében, mert nagyon sok korrekciót kézzel kell elvégeznünk. Szerencsére a hatóságok hozzáállása nagyon pozitív és támogató, amit szeretnék is megköszönni. És még jönnek a következő változások: decembertől az exportáruk bejelentését szolgáló AES-változás és az NCTS ötödik verziója. Ezért is fontos, hogy a fejlesztéseket hamar elvégezzük. Hamarosan pedig bevezetünk egy track&trace applikációt, amelyen keresztül az ügyfelek le tudják kérdezni a szállítmányaikkal kapcsolatos adatokat. Így ők gyorsabban juthatnak majd információkhoz, ami kevesebb telefonhívást és élőmunkát eredményez majd az ügyfélszolgálaton. A mai világban az e-mailek száma nagyon komoly kihívást jelent, éppen ezért minden, ami ezt tudja csökkenteni, nagyon hasznos fejlesztés lehet számunkra.
Aranyi Péter
